Dávid Gyula kérdések

[dgy]

Hát, elnézést a töketlenkedésért , de a 16. oldalon 2010. július 23-i dátummal csak a lejátszással kapcsolatos technikai kérdések tárgyalását látom...

Nem tudom, mi történt, nem ugyanazt a weblapot nézzük? Lehet, hogy a te géped másképp tördeli az anyagot.
Akkor ne a lapszámot nézd, hanem keresd 2010.július 23-án, pénteken a 17:20-as hozzászólást.

dgy

Ui: a torziós kérdésre pár nap múlva válaszolok, most nagyon el vagyok havazva.

[PB]

Tisztelt Dávid Gyula!

kérdésem:

Miért pont akkora a c amekkora, miért nem fele akkora, vagy 10X akkora?

Üdvözlettel: Prágai Béla.

[SzZoli]

Nem tudom, mi történt, nem ugyanazt a weblapot nézzük? Lehet, hogy a te géped másképp tördeli az anyagot.
Akkor ne a lapszámot nézd, hanem keresd 2010.július 23-án, pénteken a 17:20-as hozzászólást.

dgy

Kedves DGy, én a 23-i hsz-ok között nem találok 17:20-as hozzászólást. Nem tudom miért van ez így.
2011. március 23., szerda 2:33 után 2011. március 23., szerda 19:03 következik.
A sok próbálkozás helyett örömmel fogadnám a link másolatát ide.
Előre is köszönettel: Sz. Z.

[sanzik]

Többen érdeklődtek a Polarisban tartott előadásokhoz tartozó ajánlott irodalom iránt.
Itt egy rövid előzetes, a sokkal hosszabb teljes listát majd később rakom fel.

dgy

--------------------------------------------------------------------------------

Kozmológiai és asztrofizikai ajánlott irodalom (na vajon hány darab? ),
főleg magyar nyelven, különös tekintettel az antropikus elvre és környékére



Fizikai és csillagászati bevezető irodalom:

George GAMOW: Tompkins úr kalandjai a fizikával (Gondolat 1976)
KÁROLYHÁZI Frigyes: Igaz varázslat (Gondolat 1976)
Leon LEDERMAN: Az isteni a-tom (Typotex 1995)
KATONA Zoltán: Elemi részek (Gondolat 1978)

Alapvető kozmológiai összefoglaló művek:

Tudományos összefoglalók:

MÉSZÁROS Attila: Napjaink kozmológiája, in: Csillagászati Évkönyv 2002 (MCsE, 2001)
MARX György: Az Univerzum korai története (Fizikai Szemle 1979/3, Einstein-emlékszám)
MARX György: Irreverzibilis univerzum (Fizikai Szemle 1988/5)

Ismeretterjesztő művek:

John BARROW: A Világegyetem születése (Kulturtrade 1994)
Paul. C. W. DAVIES: Az utolsó három perc (Kulturtrade 1994)
A fenti két könyvet én lektoráltam, és irodalomjegyzékükbe számos további magyar nyelvű
kozmológiai, fizikai és csillagászati könyvet és cikket beírtam az 1994 előtti húsz év terméséből.
Steven WEINBERG: Az első három perc (Gondolat 1982)
Stephen W HAWKING: Az idő rövid története (először Maecenas 1989, majd további kiadások)
Stephen W HAWKING: A Világegyetem dióhéjban (Akkord 2002)
Stephen W HAWKING: A mindenség elmélete (Kossuth 2005)
Martin REES: Kozmikus otthonunk (Akkord 2003)
Martin REES: A kezdetek kezdete (Atheneum 1999)
P. W. ATKINS: Teremtés (Gondolat 1987)

A kozmológia történetéről:

T. FERRIS: A vörös határ (Gondolat 1985)
PATKÓS András: A világegyetem állapotától a világegyetem történetéig
(Természet Világa 1992, 3-4)
SZÉKELY László: Einstein kozmoszától a felfúvódó Világegyetemig (BTK 1990)

Az anyagfejlődés és a csillagok története:

Albert DUCROCQ: Az anyag regénye (Kossuth 1965)
J. Sz. SKLOVSZKIJ: Csillagok, születésük, életük, pusztulásuk (Gondolat 1981)
J.C. WHEELER: Kozmikus katasztrófák (Alexandra 2000)

Élet és értelem az Univerzumban:

J. Sz. SKLOVSZKIJ: Világegyetem, élet, értelem (Gondolat 1976)
FODOR L. István: Földön kívüli élet (Natura 1984)
A Fizikai Szemle SETI-száma (1989/7)
J. E. LOVELOCK: Gaia (Göncöl 1989)
Isaac ASIMOV: A Hold tragédiája (Móra 1979) (a szénatomok fontos szerepéről)

Áttekintés az antropikus elvről és a Világegyetem felépítéséről:

DÁVID Gyula: A lakható Világegyetem (Természet Világa, 1990/7)
A fenti anyag bescannelve letölthető a következő címről:
http://ludens.elte.hu/~dgy/lakhatovilag/
(Vigyázat, a .hu/ után hullámvonal, “tilde” van, ez a neten utazáskor gyakran dollárjellé torzul!)

LUKÁCS Béla – PAÁL György: A világ szerkezeti állandói, in: Csillagászati Évkönyv, 1982
(Gondolat Kiadó, 1981)

Antropikus alapművek:

Paul. C. W. DAVIES: The Accidental Universe (Cambridge Press, 1982)
A speci majdnem teljes anyaga benne van, természetesen angolul
B. J. CARR – M. J. REES: The Anthropic Principle and the Structure of the Physical World
(Nature 278, p. 605, 1979)

Az antropikus elvről, fizikus és csillagász szemmel:

Martin REES: Csak hat szám (Vince Kiadó, 2001)
Paul. C. W. DAVIES: A megbundázott Világegyetem (Akkord 2008)

Az antropikus elvről, filozófus szemmel:

SZÉKELY László: Az emberarcú kozmosz (Áron Kiadó 1997)
SZÉKELY László: Az „antropikus elv” a kozmológiában (Világosság 1989/2)
Paul. C. W. DAVIES: Isten gondolatai (Kulturtrade 1995)

Az antropikus gondolkodás előzményei:

Arthur EDDINGTON: A természettudomány új útjai (Franklin 1939)
G. J. GORELIK: Miért háromdimenziós a tér? (Gondolat 1987)

Antropikus gondolatok a szépirodalomban:

Isaac ASIMOV: A halhatatlanság halála (Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Móra 1977)
Italo CALVINO: Kozmikomédia (Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Móra 1972)
Stanislaw LEM: Kiberiáda (Európa 1971, és további kiadások)
Isaac ASIMOV: Az éjszaka sötétje (Galaktika 29/111)

[dgy]

Nem tudom, mi történt, nem ugyanazt a weblapot nézzük? Lehet, hogy a te géped másképp tördeli az anyagot.
Akkor ne a lapszámot nézd, hanem keresd 2010.július 23-án, pénteken a 17:20-as hozzászólást.

dgy

Kedves DGy, én a 23-i hsz-ok között nem találok 17:20-as hozzászólást. Nem tudom miért van ez így.
2011. március 23., szerda 2:33 után 2011. március 23., szerda 19:03 következik.
A sok próbálkozás helyett örömmel fogadnám a link másolatát ide.
Előre is köszönettel: Sz. Z.

Zoli, tényleg nem értem, hogy ha én a 2010. július 23-i hozzászólást ajánlom,
akkor te miért 2011. március 23-án keresgélsz.

De most már mindegy, itt bemásolva megtalálod az anyagot, köszönet sanziknak.

dgy

[PB]

kérdés/2

Ha az ősrobbanástól gömb alakban tágul az univerzum, a gömb középpontjához/felületéhez képest kb. hol helyezkedik el a tejútrendszer?

üdv. P.B.

[Kukac]

Ha az ősrobbanástól gömb alakban tágul az univerzum, a gömb középpontjához/felületéhez képest kb. hol helyezkedik el a tejútrendszer?

Ha ez tényleg így lenne, ez univerzumunk egy gömb héján (felületén) helyezkedne el.
De ez nem így van.

Hogy azért mégiscsak legyen némi elképzelésed arról, hogy hol vagyunk, itt egy jó kis összefoglaló, léptékekben:

http://i.imgur.com/HkWEf.jpg

[sq]

nem vagyok benne biztos, hogy gömb alakban tágul. tulajdonképp miért is tágulna gömb alakban? ha feltételezzük, hogy gömb, akkor mi lenne a gömbön kívül? hiszen ha a gömb határáig meg tudnánk mérni a távolságot, mi akadályozna meg minket abban, hogy még 10 centit toljuk azt a szabócentit? és akkor máris mégnagyobb lenne a világegyetem 10 centivel?

szerintem - lehet, hogy tévedek - a tér tágulását nem ilyen egyszerű mérni, hiszen a térrel együtt a szabócentink is tágulna. szóval hogy hol is vagyunk mi a középponthoz képest? ez a kérdés értelmetlen, hiszen nincs középpont. ha lenne középpont, és meg tudnánk határozni, hogy mi milyen messze vagyunk hozzá képest, akkor ennyi erővel tényleg elmehetnénk a világvégére is a szabócentinkkel, és akkor megtudnánk, mekkora a világegyetem. és akkor nyújtózhatnánk még 10 centit, és akkor máris mégnagyobb lenne a világegyetem 10 centivel?

szerintem - lehet, hogy tévedek - a tér tágulását nem ilyen egyszerű mérni, hiszen a térrel együtt a szabócentink is tágulna. szóval hogy hol is vagyunk mi a középponthoz képest? ez a kérdés értelmetlen, hiszen nincs középpont. ha lenne középpont, és meg tudnánk határozni, hogy mi milyen messze vagyunk hozzá képest, akkor ennyi erővel tényleg elmehetnénk a világvégére is a szabócentinkkel, és akkor megtudnánk, mekkora a világegyetem. és akkor nyújtózhatnánk még 10 centit, és akkor máris mégnagyobb lenne a világegyetem 10 centivel?

stb.

[sq]

Zoli, tényleg nem értem, hogy ha én a 2010. július 23-i hozzászólást ajánlom,
akkor te miért 2011. március 23-án keresgélsz.

mert az idő relatív?

[SzZoli]

valamit el...néztem
De a 16. oldalon kerestem