![mosoly :)](./images/smilies/icon_e_smile.gif)
![nevet :lol:](./images/smilies/icon_lol.gif)
400000.
attila dezső írta:pasztoyg írta:[quote="attila dezső" )KIFELÉ VAN A LEGMESSZEBB,
ESZERINT A GÖMB KIVÜL ROBBANT BE GÖMBFELÜLETEN ÉS MI VAGYUNK LEGBELÜL.
Gábor szakadj már el a gömbtől, meg a 3d-től! Lécci! Tudom, baromi nehéz, még én is csak kapisgálom! De ezért értelmezel mindent hibásan! Nem volt semmilyen robbanás! Azaz igen, de az a jelenleg és általunk érzékelt 3d-s térben mindenhol egyszerre, és ugyanakkor zajlott le!
pasztoyg írta:
hát Attila, itt az "eredeti" nem tudom, mi rontottam el, lécci érezd megbecsűlésem.
Melynek jeléűl a követkekő okfejtés m--i próbálkozás.- ez rossz gép, átülök
pasztoyg írta:amely térről állandóan azt halljuk, hogy pl. proton nagyságú volt (altreal), akkor meg mégiscsak lennie kellett VALAHOL, mégha szavanna agyammal nehéz is felfogni az ugrást. Szóval volt atomi nagysága, volt
Planck-nyi ideje, de MOSTANRA se helye,--- hűlt helye: 2.7 Kelvin---se le se merem írni.
attila dezső írta:pasztoyg írta:
hát Attila, itt az "eredeti" nem tudom, mi rontottam el, lécci érezd megbecsűlésem.
Melynek jeléűl a követkekő okfejtés m--i próbálkozás.- ez rossz gép, átülök
Semmi gond, valszínű a qoute-kat gyomláltad rendesen, és egyel többet irtottál ki!Szal azt mondom igyunk inkább egy sört!
És gondolatban készüljünk rá Dávid Gyula új előadás-sorozatára! Már nem kell sokat aludni!(azaz 1-et, mivel holnap KEZDŐDIK! 19órakor, élőben na nem az RTL-klubon, hanem a polaris tv-ben! EZ ITT A REKLÁM HELYE! )
mpt írta:De akkor meg jön a kérdés, hogy mi az, hogy végtelen...
I. gondolat: a nem euklideszi geometria (Bolyai-Lobacsevszkij-féle hiperbolikus geometria) egyik tétele azt taglalja (és nekem is így tanították anno), hogy a párhuzamos egyenesek a végtelenben találkoznak, megközelítik egymást.
Ezzel a megállapítással az elmúlt 20 évben nem is volt semmi problémám, de most elgondolkodtam. Mert mi van a párhuzamosok másik végével?
Erre két válasz adódik:
1. egyik irányba végtelen: ebben az esetben semmi probléma. Hacsak az nem, hogyan lehet valami csak egy irányba végtelen? Mert, ha van egy vége, akkor már nem lehet végtelen.
2. mindkét irányban végtelen: itt kezd a dolog érdekes lenni, mert ebben az esetben is van kettő variáció:
a. a párhuzamosok mindkét végen találkoznak, megközelítik egymást,
b. csak egyik végén találkoznak, közelítik meg egymást.
Nézzük meg alaposabban ezeket az állításokat.
Az „a” állítás szerint, ha csak nagyon kis mértékben is, de meg van görbülve legalább az egyik egyenes. De, ha görbült, akkor nem egyenes.
A „b” állításnál viszont mindkettő egyenes és mivel egyik végüknél megközelítik, egymást a másik végüknél el kell, hogy távolodjanak. És mivel a végtelenig távolodnak ott nyilván végtelenre nő a köztük lévő távolság is.
Itt bekövetkezik egy érdekes dolog. Mert, ha az egyik végük végtelenül közel a másik pedig végtelenül messze van egymástól és ezeket a párhuzamosokat végtelen messziről nézzük, akkor két olyan vonalat kell, lássunk, amelyek végtelenül megközelítik, de el soha nem érik a derékszöget.
Ebből egy dolog következik egyenes ágon.
Mégpedig, hogy az a két egyenes, amely nem pontosan derékszöget zár be egymással az párhuzamos.
Ha viszont nem csak derékszögek és párhuzamosok vannak, akkor értelmét veszti a végtelen.
II. gondolat: az első gondolat 2b válaszából adóan, ha egyik végük végtelenül közel, másik pedig végtelenül távol van és a teljes távolságot elosztjuk végtelennel, akkor a kapott érték (1, renormálás matematika esetén bármely véges szám) még mindig végtelenül távol van a kezdőponttól és az egyenesek távolsága még mindig végtelen. Ha pedig az előbb kapott eredményt vesszük alapul és ezt osztjuk újra végtelennel, akkor az eredmény a kapott érték a mínusz végtelenediken lesz. De ez még mindig végtelenül messze van a kiindulási ponttól ezért a párhuzamosok távolsága végtelen. Ugyanakkor végtelenül közel is van a kiindulási ponttól, ahol viszont végtelenül közel van egymáshoz a két egyenes. Ennek következménye, hogy a végtelenül közel (kicsi) megegyezik a végtelenül távollal (nagy) [x^-n=x^n (n=végtelen)], ami teljesen irracionális.
pasztoyg írta:...olvastad Heisenbegr-től a Rész és az egész címmű opuszt. Borzalmas olvasmány.