Csillagváros.Hu

Tegnap készítettem egy 40 perces videót a Perseidák környékéről, most majd végignézem, mert nem tudom sikerült e megörökíteni legalább egy meteort vajon ?

...csak valahogy azt kellene megértetni a médiumokkal, hogy nem "perszeidák", hanem "perzeidák", de attól tartok, ez nem mostanság fog sikerülni

Sirius írta:...csak valahogy azt kellene megértetni a médiumokkal, hogy nem "perszeidák", hanem "perzeidák", de attól tartok, ez nem mostanság fog sikerülni

Miért is?

"The name derives in part from the word Perseides (Περσείδες), a term found in Greek mythology referring to the sons of Perseus."

Perszeusz-t sem Z-vel ejted, akkor a Perszeidákat sem úgy kell. A görög írásban pedig a "szigma" betű van, ott
ahol te Zétát sejtettél....

Sirius írta:...csak valahogy azt kellene megértetni a médiumokkal, hogy nem "perszeidák", hanem "perzeidák", de attól tartok, ez nem mostanság fog sikerülni

...és ha már nyelvtanilag kötözködöm, akkor nem bírok elmenni a mellett, hogy
"médiumok".

Helyesen az egyes szám, a médium. A többes, a média.
A médiumok azok az emberek, akik szellemekkel beszélgetnek, de te gondolom nem erre gondoltál!


OFF TOPIC BEFEJEZVE! bocsi

A meteorrajoknak a közepén vannak a nagyobb tömegű részecskék ? Abból gondolom, hogy a fősodrásából kifele a napszél miatt a könnyebb részek távolodnak el, tehát csúcs időben láthatóak a fényesebb csíkot húzók, még ma is lehet azért pár ?

Nyugodtan lehet kötözködni, de nem hinném, hogy azok mondanák helyesen, akik olyanokat mondanak, hogy "...ha a háborús bomba felrobban, 50 km-es (sic!) körzetben mindent megsemmisít..." és még sorolhatnám a bakikat...persze lehet, hogy tévedek...
Attól, hogy a Perseus szóban két helyen ugyanaz a betű van, még lehet másképp ejteni. Rengeteg példa van erre. És szerintem teljesen elfogadott, ha "Perzeusz" néven említjük, "Perszeusz" mellett/helyett. Már csak azért is, mert könnyebb kiejteni. Ha meg nagyon nem akarunk eltérni az eredeti kiejtéstől, akkor pl. Sikágót mondjunk Csikágó helyett meg Párí-t Párizs helyett...

A görög ábécét ismerem szerencsére.

Egyébként tényleg médiára gondoltam, nem távgyógyítva gerincműtő médiumokra, de akkor már említsük meg, hogy pl. az "örömet okoz" is helytelen, mert szerezni örömet lehet, okozni meg bánatot.

Szerencsére nem lettem a fejemre ejtve

1. Helyesírás. Kicsit félresiklott a beszélgetés, ui. a szaknyelvben nem a görög, hanem a latin írásmódot követjük. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1930-as határozata szerint a csillagképek neveit hivatalosan latin áttételben kell írni. Tehát PERSEUS, az ő "gyermekei" pedig a PERSEIDÁK. (és pl. nem Kassziopeia, hanem Cassiopeai, nem Andromédé, hanem Andromeda, nem Kéfeusz, hanem Cepheus, stb.)
Viszont a magyar átírási szótárban valóban a görög személyneveknél, akár valódi, akár mitológiai, a betű szerinti átirást kellene használni, vagyis PERSZEUSZ.
Én ezt a kettősséget úgy hidaltam át, hogy amikor a csillagképről írok, akkor az IAU szabályzatot használom
(Perseus), amikor viszont a mitológiai személy meséjét ismertetem, akkor az akadémiai előírást követem (Perszeusz). Kétségtelen, hogy ha a meteorrajról beszélek, akkor Perseidák lenne a megfelelő.
Egyébként a sajtóbeli dolgokon nem nagyon akadok fenn, mert a magyar nyelvbe ennél is nagyobbakat rugnak.
De nem kell a sajtóhoz menni egy kis bakiért! Egy jeles csillagászunk, valamikor az ántivilágban, kifejtette egy nyilatkozatában, hogy a Draconidák meteorraja Athén egykori, nagyon szigorú törvényeiről híres uráról Drákon-ról (kb. Kr.e. 620) kapta a nevét! Lehet, hogy a Draco csillagképről meg nem hallott?
2. A meteorrajok szétzilálásához a gravitáció mellett hozzá járul az Nap sugárzásának hatására keletkező un. Poynting-Robertson effektus, amely a nagyon kicsi részeket a keringésben fékezi, és ezért ezek spirális pályán egyre közelebb kerülnek a Naphoz. Mennél kisebb a részecske, annál erősebb a P.-R. effektus . Ezért ez az effektus is méret szerint mintegy szelektálja a részecske felhőket. Egy további hatás, amely kifelé sodorja a szemcséket, a sugárnyomás. BQ.

Helyes, de semmiképpen ne használjuk a német nyelvből megörökölt "zésítést".

Perseus vagy Perszeusz. Még ha nehezebb is így ejteni, ez a helyes.

Olyasmiről vitáztok, amiben a nyelvészek sem értenek egyet. Az egyik vonal szerint az a helyes, amit a nyelvhasználók többsége helyesnek ítél, mivel a nyelv egy élő dolog. A többi úgyis kihal szép lassan. Nem ógörögül beszélünk, és nem is ómagyarul. Sok idegen nyelvű szónak létezik magyarított kiejtése.
Hogy mondjátok például azt, hogy NASA?
És hogy mondja egy angol?

Z

kulizoli írta:Olyasmiről vitáztok, amiben a nyelvészek sem értenek egyet. Az egyik vonal szerint az a helyes, amit a nyelvhasználók többsége helyesnek ítél, mivel a nyelv egy élő dolog. A többi úgyis kihal szép lassan. Nem ógörögül beszélünk, és nem is ómagyarul. Z

Kedves Zoli! Úgy hiszem, hogy ez a topic nem nyelvtudományról szól, ezért csak röviden: a nyelvtudományt bizzuk a nyelvészekre (én is csak úgy keveredtem bele, hogy a könyvemhez szükségem volt néhány nyelvészeti előírásra). Egyébként tévesen érvelsz, mert
1. A csillagképek névhasználatát az IAU írta elő, ezt az egész világon a csillagászok egyformán használják.
2. Az idegen nevek és nem latin betűs nevek, fogalmak átírását egy alaposan kidolgozott (bár szerintem nem teljes) "helyesírási szótár" sor próbálta rendezni, amelyet a nyelvészek és a szaktudományok képviselői egységesen elfogadta.
Hogy kerül az antik csillagkép nevekhez a ma aktív intézmény röviditése?
No, de talán maradjunk a Perseidáknál! BQ