Hozzászólás
Szerző: astrohist » 2012.06.15. 15:58
Tévtanokról:
Tamás írja:
"Ugyan az a baj ezzel, mint Hörbigerrel. Ha több kötetet kellett írni a cáfolatra, akkor értékes időt vett el a komoly tudományos munkától."
Ez szó szerint igaz, de a másik oldal az, hogy mégis a szakember a hiteles személy aki megcáfolhatka az ostobaságokat. Tény, hogy energiát, időt veszit! Viszont ha nem közöl közérthető cáfolatot, a laikus csak az fantaszták és áltudósok híreszteléseit látja, és az tévtanok prófétái pedig fennen hirdetik, hogy "lám a tudósok nem tudnak velük vitába szállni". Tulajdonképpen erre valók lennének (sok más mellett) a tudományos egyesületek. És sajnos a Szkeptikus találkozók egyáltalában nem alkalmas erre. mert nem csak egy szük körü csoporttá vált, hanem olyan társaság gyűlik egybe, akik amúgy is meg vannakl győződve az ezoteria és egyebek ostobaságáról. Azért mi (MCSE) tettünk e téren valami, de mégtöbbet kellene tenni.
Hol jelent meg a jégvilág-elmélet magyar nyelvű cáfolata? Engem érdekelne az érem kapcsán.
Re: Hans Hörbiger és "Világjég-elmélete". Sajnos ehhez némi közünk van, mert H. Hörbiger mérnök(1860-1931) mérnök 1891-től 12 éven át Budapesten élt, tevékenykedett. (Magyar kötődését mutatja, hogy egyik fiának keresztneve Attila.)1894 táján egy kis távcsövön a Holdat nézegetve feltünt neki, hogy a telihold milyen ragyogó fényű. Ebből kiindulva jutott arra a gondolatra, hogy bizonyára vastag jégréteg boritja, az veri vissza a fény erősen. Így juott el odáig, hogy az egész világegyetem alapanyag a víz-jég, a csillagok közti teret is jégfelhők töltik ki, és a Tejút is jégszemekből áll.(De van egy "csillag-tejút" is.) A jég fékezi a csillagok bolygóinak mozgását, ezért azok spirál pályán keringbe idővel az anyacsillagba zuhannak. A Naprendszer is úgy jött létre, hogy egy óriás csillagba bele zuhant, a jéggel átitatott kísérője, az felrobbant, és a szátlökütt anyagból jött létre a Nap, és a bolygói. A Hold valamikor önálló bolygó volt, amelyet a Föld befogott. A jéggel borított Hold is egyre közeledik a Földhöz, és rá fog zuhanni, mint ahogyan a múltban már 3 ilyen jegkérgű hold lezuhant ránk, ez okozta pl. Atlantiszt pusztulását. A jégesőket, nagy zivatarokat, forgószeleket a földi légkörbe hatoló kozmikus jégfelhők okozzák.
Hörbiger utóbb megismerkedett a német Philipp Fauthtal, aki kitűnő hold- és bolygó észlelő volt (nagyszerű Jupiter-rajzai ma is értékesek, és egy nagyon részletes holdtérképet készített). A jó szemű, de elméletileg tájékozatlan Fauth a Hörbiger-féle Világjég-kozmogónia híve lett. Együtt dolgozták ki, az 1912-ben kiadott "Hörbiger's Welt-Eislehre" (Hörbiger világjég-tana) c. könyvet.
A Világjég-elméletet, amelyet hangzatosan "Glazial-kosmogoniene"-nek neveztek, Bécsben egy Hörbiger által alapított egyesület, majd - a jólmenő gépgyára bevételéből fenntartott - "Hörbiger-intézet" terjesztette. Ez az elmélet megnyerte a német Nemzeti Szocialisták (nácik) propaganda miniszterének, Heinrich Himmlernek tetszését is, mert sok, a nácik által terjesztett misztikus elemet is tartalmazott. Hatalomra jutásuk után támogatták, majd a hirhedt "Ahnenerbe" nevű szervezetükbe olvasztották a bécsi Hörbiger intézetet (maga az alapító ekkor már nem élt). A háború után lehanyatlott a "Hörbiheristák" csillaga, de 1980 táján újjá éledt. 1985-ben bélyeget is kiadott az Osztrák Pósta az emlékére.
Magyarországon tudtommal először nem jelentéktelenebb ember, mint Prohászka Ottokár méltatta (Új kozmogónia. Katholikus Szemle, 1912, 5. sz.). Kritikailag, cáfolta azután Vladér Endre, (Uj elmélet a csillagrendszerek keletkezéséről) Az Időjárás 1915. évi 7. sz-ban, majd a jezsuita Olasz Péter röviden, de határozottan elutasította (A Hörbiger-féle glaciálkozmogónia), a Természettudományi Közlöny 1922. évi (54. köt) Pótfüzetében. Lambrecht Kálmán már "A legújabb hóbort"-nak nevezte (Magyarság, 1926 márc. 25-i sz.). Az egyik Hörbiger-cáfoló könyvet Wodetczky József ismertette a Stella folyóirat. 1. évf. 3. sz-ban, 1926-ban.
Nálunk azonban Hörbiger Világjég-elméletének széleskörü elterjedéséért az irodalmár Várkonyi Nándor felelős, aki a Sziriat oszlopai c. (alapvetően téves, tudománytalan) könyvét (az első, 1942. évi kiadás) erre építette.
Ezután több mint egy évtizeddel én írtam egy cáfoló cikket az Élet és Tudomány 1954-es évfolyamában, és Stegena Lajos ugyan abban a folyóiratban 1963-ban.
Magyar nyelven a részletesebb ismertetés, birálata megtalálható Joachim Herrmann: Hamis világképek (Bp. 1966) 108-11. oldalán.
Üdv: Lajos
Tarjánban.
