Beszéljük meg

[astrohist]

Az első világháború körüli években a japánok próbálkoztak "zsenik kitenyésztésével", jó képességű gyerekeket a tehetségük szerinti tárgykörben képeztek tovább. Az eredmény tökéletes csőd volt, sikerült az egyes szakterületeken a maguk szakmájában ügyes, de teljesen egyoldalú, szűk látokörű embereket nevelni, és abba is hagyták. A náci németeknél érdekes módon ez nem merült fel tervként, mert meg voltak győződve az "északi ária faj általános szellemi felsőbbségéről". De náluk a kiválogatás szörnyű negatív irányban valósult meg: a nyomorékok és szellemileg visszamaradtak intézményes elpusztításában.
Az ilyen előreválogatásnál sokkal nagyobb hatású a gyermekkori környezet, csak nem szabad azt várni, hogy az apa tudomőányát folytatja az utóda. Sem Kulin György, sem Detre László gyermekei nem lettek csillagászok, de valamilyen más tudomány felé fordultak.
Nem ragozom, mert nem az én témám, csak életrajz-tanulmány szintjén, de azért érdekes. BQ.

[Sidius]

Érdekes ez a zseni kérdés. Manapság semmi nem azt jelenti már, amit kéne hogy jelentsen. Alapvetően zsenivé válás lehetősége benne van egy kiugró tehetségben, amely nem tanulható, egyszerűen adottság. A tálentummá váláshoz kell a tanulás, de az a kevésbé tehetségesnek is elérhető. Most is legalább két embert tudnék felhozni az ismeretségemből, akik bármit bármikor bármilyen fokon meg tudnának tanulni, ami éppen kívánatos. Mindkettő nagyon elismert pozícióban van, három-négy nyelvet beszél, de leteszem a nagyesküt, hogy soha nem fog egyikük se maradandót alkotni. Konkrétan csak a tanuláshoz van tehetségük. Manapság a tanulmányi átlagot egyenlőnek veszik a tehetséggel, pedig semmi köze a kettőnek egymáshoz.

A kólát én is szeretem. Szerintem a közellenségnek kikiáltott káros szenvedélyek nagyobbik részének romboló hatása meg se közelíti az egymás meg nem értéséből, az elidegenedésből fakadó, vagy akár munkahelyeken fennálló, vagy médiában terjesztett stressz romboló hatását.
Ettől egy akármilyenflórás joghurt se véd meg senkit és ahogy "fejlődünk", lehet, hogy lassan egy doboz dohány se ront sokat a helyzeten.
Az is tehetségnek számít, aki nem ügyfeleket, fizető vendégeket, vagy beosztottakat lát maga előtt, hanem honfitársakat, embertársakat. Az útkereszteződésben nem akadályokat küzd le hanem közlekedik, egy akármilyen estleges nézeteltérést pedig nem a másik felmenőinek méltatásával nyugtáz.
Talán Ő a legnagyobb tehetség.

[véjani]

Nem egyszerű nekünk fermion köntösbe zárt létformáknak,mert érvényes ránk a Pauli-elv ami lefordítva ,más szabadsága a saját szabadságom korlátja, na meg a vadász és a zsákmány drámája,és még ott van a jó és a rossz kettős mérce dilemmája, na, aki ezek a problémák között úgy tud élni hogy ,a kecske is jól lakjon meg a káposzta is megmaradjon,szerintem az a zseni.

[Kukac]

Ne felejtsük el a nép bülcseletet, az zsenit egy hajszál választja el az őrülttől.

Inkább egy vagon átlagember, mint 1 zseni, aki érzelmileg és erkölcsileg nulla.

[dzsobacsi]

Inkább egy zseni, aki érzelmileg és erkölcsileg nem nulla, mint egy vagon átlagember...

[astrohist]

No, ezen ne vesszünk ösze. A zseni előbbre viszi a világot, az átlag ember pedig fenntartja a világot, hogy legyen mit előbvre vinni. BQ.

[tobe]

Mivel definíció szerűen a zsenit egy hajszál választja el az őrülttől, ezért megelőző óvintézkedésként 140 IQ felett mindenki be kellene zárni, hogy ha hirtelen egyikből a másikba átmegy, ne tehessen kárt, hogy melyik állapotból melyikbe, az talán nem is számít . Bár talán csak nem egyformák, mert az őrült a rendből káoszt hoz létre, a zseni pedig káoszból rendet, megsértve az entrópia mérték változási irányát is néha.

[plamatis]

Kikérem magamnak!!! (141)

[véjani]

No, ezen ne vesszünk ösze. A zseni előbbre viszi a világot, az átlag ember pedig fenntartja a világot, hogy legyen mit előbvre vinni. BQ.

Így, egykettőre vége lenne a világnak,ezért a maradék ember meg fékezi hogy legyen idő evolválódni. A természet nem ismeri a hulladék fogalmát

[astrohist]

"Mivel definíció szerűen a zsenit egy hajszál választja el az őrülttől",
No ez azért csak szójáték! A zseni a maga területén rendszeres elme, az őrült rendszertelen (ezért igaz, hogy káoszt is csinálhat). Hanem gondoljuk át: Napolen kétségtelenül zseni volt, és kortársa Gauss is. Ki tett rendet, és ki káoszt? (Persze itt megint előjön, hogy a kora nyitott mindkettőjüknek pályát!)
Mellesleg kevésbé közismert, hogy Napóleon kiváló matematika-értő volt, és lehet, hogy ha nem hatalmi törekvéseinek nyílt volna tér (a francia közgondlkodás), talán Gauss kollegája lett volna! No, hát ilyen összetett a világ. BQ.