Bino-benézők

[D.Laci]

Nekem mindegy milyen irányból nézem. Ha tetszik a képe szeretem, ha nem tetszik mindegy a fzika vagy a biológia akkor sem szeretem. Pont mint a HiFi-ben. Nem a márkája érdekel a berendezésnek, hanem a hangja. D.Laci

[Maczó András]

Pisza!

Ha nem a térlátást előidéző binokuláris parallaxis fizikájának az irányából, hanem az emberi szem biológiájából nézzük, számomra érthetőbbé válik a végeredmény. Minden munkanapomon szembesülök ezzel a jelenséggel, ha egy-egy szem korrigált látásélessége pl. V0,8 akkor a kettő együtt V1,0-1,1. Ha V1,0 binokulárisan V1,2-1,3. Átlagosan 20-30% javul a felbontóképesség ha a két szemből egyszerre érkezik információ. A szokásosan használt Kettessy-féle decimális vizustáblán sem a térérzet adja a többletet két szemmel, hanem feltételezhetően a nyakszirti lebeny!

Én is így gondolom, a térlátásnak ehhez semmi köze.

Amúgy van ebben érdekes, amit írtál.
Meg kell vallani, ez a binobenéző-téma engem olyannyira nem érdekelt sosem, hogy na... de annyi pozitív véleményt olvasok, hogy hajlanék szívesen egy próbára. Eddig egyebek mellett pont ez volt az ellenérzésem oka, amit lentebb is írtak, extra üvegtagok így vagy úgy kollimálva, ebből jó nem sülhet ki.
Aztán binokulárral próbálkoztam, mégpedig egyik objektívsapkát fennhagyva, majd mindkét üveggel. Nekem ugyan különbség nem jött.
Az imént pedig valami olyasmivel kísérleteztem, hogy a szoba túloldalán lévő könyvek gerincén a betűket milyen nehezen tudom kivenni. És láss csodát... mintha... Mintha két szemmel könnyebb lenne.
Tehát valóban felbontás a kulcsszó. Ezért lehetett sikertelen a binokulár-kísérlet, mert ott nem felbontásról, hanem halvány, gyenge kontrasztú objektumokról.
Jupiterhez amúgy is használok szűrőt, tehát ott van fény, amivel gazdálkodni lehet. Holdról ne is beszéljünk.
Aztán lehet, hogy csak a váratlan lelkesedésem hozott pozitív eredményt, és téves a gondolatmenet.

[Tóth László]

"Nekem mindegy milyen irányból nézem. Ha tetszik a képe szeretem, ha nem tetszik mindegy a fzika vagy a biológia"

Nincs ezzel semmi baj, még egy a természettudományokra épülő közösségi oldalon sem kell, hogy a fizika és a biológia és azok összefüggései érdekeljenek bárkit.

[Attila]

IMG_0003.JPG

Egy garantáltan eredeti Leica, made in Germany.
2 db Zeiss Erfle okulár, 70 fok körüli látómezővel.
A szemtengely távolság 55-75 mm között állítható.
Jobboldali dioptriakorrekcióval.


Üdv Tisza Csaba

Csaba!

Nem világos számomra, hogy ezt miért tetted fel ide.
Ez a tiéd? Ismered? Használtad már?
Mi a tapasztalatod vele? Ez nagyon érdekelne.

Vagy csak találtad a képet a neten, és megtetszett?


Kösz,
MDA

[pisza]

Pisza!

Ha nem a térlátást előidéző binokuláris parallaxis fizikájának az irányából, hanem az emberi szem biológiájából nézzük, számomra érthetőbbé válik a végeredmény. Minden munkanapomon szembesülök ezzel a jelenséggel, ha egy-egy szem korrigált látásélessége pl. V0,8 akkor a kettő együtt V1,0-1,1. Ha V1,0 binokulárisan V1,2-1,3. Átlagosan 20-30% javul a felbontóképesség ha a két szemből egyszerre érkezik információ. A szokásosan használt Kettessy-féle decimális vizustáblán sem a térérzet adja a többletet két szemmel, hanem feltételezhetően a nyakszirti lebeny!

Kedves László!

A térlátásról , és a binokuláris parallaxis hatásáról beszéltem az imént, és abban semmi nem volt a felbontóképességről, sőt a körzeti orvosnál használatos (elavult-mondhatni gagyi) Kettessy táblán látott aberrációnál.

A térlátásunk abból adódik, hogy 2 db szemünk van, bizonyos távolságra. Minél távolabbra lenne annál nagyobb szög alatt látnánk a szemlélendő tárgyat. Ebbe az esetben Jar Jar Binks előtünk jár, de ha valaki ilyenbe nézett még kopasz korába
akkor tudja miről beszélek:

ASZT.jpg

Üdv
Tisza Csaba

[pisza]

IMG_0003.JPG

Egy garantáltan eredeti Leica, made in Germany.
2 db Zeiss Erfle okulár, 70 fok körüli látómezővel.
A szemtengely távolság 55-75 mm között állítható.
Jobboldali dioptriakorrekcióval.


Üdv Tisza Csaba

Csaba!

Nem világos számomra, hogy ezt miért tetted fel ide.
Ez a tiéd? Ismered? Használtad már?
Mi a tapasztalatod vele? Ez nagyon érdekelne.

Vagy csak találtad a képet a neten, és megtetszett?


Kösz,
MDA

Attila, csak nem gondolod hogy hiteltelen képek rakok fel? Hátha a topik címe Bino benéző akkor már csak szép hogy közzéteszem,

Olyannyira hogy a pirosra eloxált részeket én készítettem hozzá, a két okulárt meg egy Zeiss Dekaris bínóból mentettem ki.

IMG_0001.JPG

IMG_0005.JPG

A fénymenet egyedi benne, nincs tükör, hanem csak egy horizontális prizma. a pupillatávolság nem íves forgatással, hanem a sík prizmán való horizontális eltoláson szabályozható.




A második képen látható egy fókusznyújtó, 1.25 X tud, sima akromatikus.

Marha egyszerű jusztírozni, a felirat alatt lévő ives lemez eltávolítható, ott van a hosszú kb 15 X 15 X 70 mm-es hosszú tömb alakú prizma ( a lelke) azt lehet 6 - 8 db pici csavarral noszogatni.

Ez az egyetlen binótoldat , mely semmi fényveszteséget nem produkákt, a kötelezőhez képest.



Csaba

[pisza]

IMG_0002.JPG

Na még egy

Csaba

[Tóth László]

Kedves Csaba!

A térlátást még mielőtt szigorlatoztam volna binokuláris látásból szerencsére megértettem. A mondhatni gagyi Kettessy tábla nem tartalmaz semmilyen aberrációt, csak betűket és számokat, aki ezzel foglalkozik tudja, hogy mióta nem egységesek a vizsgálati körülmények, össze sem lehet hasonlítani a vizsgálati eredményeket. Ahány projektor, annyi nagyság, annyi távolság, annyi jel nagyság, mindnél eltérő kontraszttal és felületi fényességgel.
A binobenéző létjogosultságának kérdésében, rendszerint a 3D élmény a vezető ok. Azért bátorkodtam hozzátenni szakmai tapasztalatom, mert ez mindennapos és mert igen, nem a 3D miatt lehet érdekes a használata, hiszen nincs ilyenről szó, csak legfeljebb térérzetéről, ha valamihez érdemben, nem csak érzetre hozzá tud tenni, az a felbontóképesség.
Üdv,
Laci

[Attila]

Csaba!

A tiédnek is így néz ki a belsősége?

Bino.jpg

MDA

[Vizi Péter]

Nem tudom, csak gondolom, hogy az agyunk az evolúció során a két forrásból származó képi információk feldolgozására lett végtelenül kihegyezve. Biztosan vannak erre gyakorlati vizsgálatok, és pl. a mikroszkópoknál is valamiért ezt preferálják. Magyarul az agy ha a két szemünkből jövő képet kapja meg, automatikusan beleteszi a parallaxist, hiszen máshogy nem is lehet (ezt tanította vele a millió éves evolúció...). Geometriailag nyilván nem stimmelhet ez egy binobenéző esetében, de érzetben igen, mivel a látott kép végső soron egy, az agyunkban képződő tartalom.