Bino-benézők

[Lovász András]

...Foucault tavcso nem hasznalt ''normalis'' okularokat hat nem egy ''mikroszkopot'' hasznalt okular helyet.
Ott volt egy pozitiv , relé lencse rendszer a seged tukor es a fokusz sik/ okular kozt.

Probaljunk most egy megoldast.
Ugy gondolom hogy a 35mm-es akromat lencset talalni fogod egy 17 - 18 mm fokusz Plossl okularban.

Vagy, miert nem probalni egy 35mm fokusz Plossl okulart ? ( Na , jo, hogy ha letezik ... )
Arrol volna szo hasznalni a 35 mm-es okulart mint ''projection / vetites '' okular. Hogy ha nem fere ertetem valamit.

A toldastol meg nem menekultunk. A 35 mm-es lencset vagy okulart, 70mm-re kel helyezni a fokusz siktol hogy 1:1 legyen a nagyitas, vagyis fokusz nyulas nelkul.

Elképzelésem szerint NEM lenne lencse a távcső fókuszsíkján belül. A benéző minden optikai eleme kívül esne azon; épp ez a lényege: alacsony fókuszírozó esetén sem lógna semmi a tubusba. Valóban úgy, mint egy mikroszkóp. Ez a kb. 35 mm fókuszú lencse lenne a "mikroszkóp objektívje".
A sorrend belülről kifelé haladva a következő volna:

Toldó -> távcső fókuszsíkja -> benéző nyaka -> 35 mm-es fókuszú lencse -> benéző teste -> okulárpár.

Különböző hosszúságú toldókkal változtatni lehetne a lencse - okulárpár távolságán, valamint a lencse más fókuszú lencsére való cseréjével szintén variálható lenne a "terresztrikus okulár" eredő fókusza, azaz a távcső nagyítása.

[gyuri17]

Mircea lényegében azt vázolta fel ami a fókuszon kívüli metódus. Ma úgy is ismerhetjük, hogy okulárprojekció. Akár egy darab összetett lencsével is lényegében ugyan az. Sajnos komoly határai vannak ennek a megoldásnak: 1:1-es arányban a képhiba drámai a nagy átmérő melletti rövid fókuszú lencsének. A Plössl rendszerek nagy gömbi eltérést mutatnak, így azoktól tiszta, jó leképezés nem várható ilyen megoldásban. Talán egy olyan teresztikus rendszer ami a benéző testével egybe épített az lehetne egy megoldás, de a kis lencsék miatti képminőségi igény következtében, vignetált lenne és így kis mező érhető el.

[Mircea]

El nezest, el hibaztam !
Egyet gondoltam es mast irtam. A relé lencse a fokusz sik es az okular kozt van elhelyezve ahogyan irtak Andras es Pisti, köszönöm a javítást és a kiegészítést egyaránt.

Sajnos, tegnap este olvasgatva a Henry Paul regi konyveben ''Telescopes for Skygazing'', olyan dolgokat talaltam mit Pisti irt.
Henry Paul azt irta hogy relé lencsevel kicsi a lato mezo.

Mircea

[gyuri17]

El nezest, el hibaztam !
Egyet gondoltam es mast irtam. A relé lencse a fokusz sik es az okular kozt van elhelyezve ahogyan irtak Andras es Pisti, köszönöm a javítást és a kiegészítést egyaránt.

Sajnos, tegnap este olvasgatva a Henry Paul regi konyveben ''Telescopes for Skygazing'', olyan dolgokat talaltam mit Pisti irt.
Henry Paul azt irta hogy relé lencsevel kicsi a lato mezo.

Mircea

Sajnos van még további probléma ezzel a binoklis mélyeges témával... amiért egy ilyen dolgot szeretnénk alkalmazni, az a fénymennyiségre épül. Na pont abból lesz kevés! - mégha a felbontás nem is annyira lenne gond. F6-7-es rendszerre rá lehetett tenni alacsony fókuszerrel egy ilyen toldatot és az átlagos méretű objektumokra lehetett használni -csakhát szemenként fele fénnyel! Annak idelyén magam is megépítettem 2db 70/700-as, 80/280 lencsékből a binokulárom, és csináltam binóbenézővel is műszereket. Ma már csak emlékeimbe maradtak meg, egy szemmel is látványos a Világűr. Van két darab 130/460-as kész paraboloid tükröm és ehetne is belőle még egy harmadik típusú binokli, de nem lesz. Viszont senkinek neszegje kedvét az írotta mert az alkotás öröm, és hozzá tartozhat az amatőrcsillagászathoz!

[Lovász András]

Attól tartok, nem egyről beszélünk.
Én egy mikroszkópról, ami egy terresztrikus okulár.
Nem értem, mi az az 1:1 arány. Mire vonatkozik? Fókuszra? Távolságarányra? Vagy az "előtétlencse" átmérő/fókusz arányára? Ez utóbbi 25/35, valóban elég durva...
Viszont ha belegondolok, hogy elég jó képet kaptam akkor, amikor a 1 db 18 mm-es BCO-t egymással szembe fordítottam és sikerült NEM ferdén tartanom, optimizmusra ad okot. Persze ezzel a kombóval valahol 150-200x-os volt a nagyítás, de ha ez esetben az előtétlencse (mezőlencse) egy 4 tagú ortho volt, nem gondolnám, hogy megoldhatatlan lenne a 35 mm-es fókusz 2-3 lencsével. Viszont a prizmák a benézőben nem tudom, nem vignettálnák-e valahol a sugárnyalábot?

A fény felezése nem probléma, ez természetes.

[gyuri17]

Attól tartok, nem egyről beszélünk.
Én egy mikroszkópról, ami egy terresztrikus okulár.
Nem értem, mi az az 1:1 arány. Mire vonatkozik? Fókuszra? Távolságarányra? Vagy az "előtétlencse" átmérő/fókusz arányára? Ez utóbbi 25/35, valóban elég durva...
Viszont ha belegondolok, hogy elég jó képet kaptam akkor, amikor a 1 db 18 mm-es BCO-t egymással szembe fordítottam és sikerült NEM ferdén tartanom, optimizmusra ad okot. Persze ezzel a kombóval valahol 150-200x-os volt a nagyítás, de ha ez esetben az előtétlencse (mezőlencse) egy 4 tagú ortho volt, nem gondolnám, hogy megoldhatatlan lenne a 35 mm-es fókusz 2-3 lencsével. Viszont a prizmák a benézőben nem tudom, nem vignettálnák-e valahol a sugárnyalábot?

A fény felezése nem probléma, ez természetes.

Az 1:1-es arányra az értem, hogy nem visz bele szorzást a távcső fókuszában. Persze ez nem járható így. Írtam, hogy okulárprojekció írja le az elvet, tehát szorozni fog.
Mondjuk én sem értem azt, mi az a mikroszkóp ami egy teresztikus okulár. Külön-külön értem a működésüket de nem ugyan azok a követelmények. Egyébként egy céltávcső elég szemrevételezni, hogy milyen hosszú lesz egy rendszer és milyen kicsi a mező, ráadásúl így is van a remdszerben nyújtás bőven.

[Lovász András]

Most már egyre valószínűbb, hogy nem egyre gondolunk. Hétfőn tudok bővebben reagálni.

[Mircea]

1:1 = nincs fokusz megnyulas.

A IOR binobenezot azzert valtotam a Nikon-al mert ahogyan Pisti irta a kep feny szegeny. Epen ot ahol nagy a szukseg fenyre, a Mely Eg targyaknal.
De az IOR bino jo eredmenyt adot kettos csillagoknal es bolygoknal.
A hasznalt tavcsovek: 90x600mm lencses, TS 100 F/14 Makszutov, 125mm F/ 6.9 Dobson, 158mm F/ 7.8 Dobson, 200mm F/ 6.16 Dobson.
Szaturnusz : Cassini rés, Titan, Dyone, Thetys, Enceladus holdak es a gyuru arnyek;
Hold : borzaszto sok reszletek , Lunar X es Lunar V.
''Makrancos'' kettos csillagok : STF 2054 / Dra ( 0,96''), Iota Leo, Delta Cyg, Eta Ori , Iota Cas, Izar es sok mas.

Csatolom az IOR filtert egyik reszet az Excel eszlelesi naplombol.

Andras

Egy rajz sokat segítene megérteni mire gondolsz.

Mircea

bino.IOR.png

[Lovász András]

Rajzra nem vállalkozom, de megpróbálom világosabban leírni, mire gondolok. Előre is elnézést kérek, ha bárki a dedóban fogja érezni magát.

Először is leszögezem: NINCS nyújtó a rendszerben, valamint ha okulárról írok, az csakis POZITÍV lencsékből álló lencsecsoportot fog jelenteni (ortho, Plössl...).

Az objektív által alkotott képet az okulárral - mint egy lupéval - nézzük. A lupe egyenes állású képet ad, az objektív viszont fordítottat, ezért a kép fordított állású lesz.

No de ugyanezt a fókuszsíkban létrejött képet nézhetjük mikroszkóppal is. A mikroszkóp képe fordított állású, ezért ha ezt alkalmazzuk, az "talpára" állítja a képet. Mi a mikroszkóp? Egy egyszerű formája az, ha 2 lencsét a fókusztávolságuk összegénél NAGYOBB távolságra helyezzük egymástól egy 160 mm-es csőhosszban. (A 160 mm szabvány, amely lehetővé teszi a mikroszkóp nagyításának egyszerű kiszámítását: az okulár és az objektív nagyításának szorzata.) Javítunk a képminőségen, ha 2 lencseCSOPORTOT alkalmazunk.

Mi a terresztrikus okulár? Ugyanaz, mint a mikroszkóp, csak nem feltétlenül 160 mm-es csőben. A 2 lencsecsoport egymástól való távolságának változtatásával más-más eredő fókuszt kapunk. Ha ezt növeljük, akkor rövidül az eredő fókusz, ha csökkentjük, akkor hosszabbodik.
Ha valaki megnyitja a következő linket és rábök a "Terresztrikus okulár" alcímre, ott megtalálja az eredő fókuszra vonatkozó FONTOS képletet:

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Okul%C3%A1r

A gondolatom az, hogy a benézőből csinálnék terresztrikus okulárt. Az egyik pozitív lencsét (vagy csoportot (a továbbiakban ezt MEZŐLENCSÉNEK fogom hívni)) a benéző nyaka és teste KÖZÉ helyezném, a másik lencsecsoport pedig maga az okulárpár, amit a benézőbe csusszantok. Ez nálam a 2 db 18 mm-es BCO. A hivatkozott képletből adódik, hogy minél hosszabb a mezőlencse fókusza, annál nagyobb az eredő fókusz is, így érnénk el akár 25 mm vagy még hosszabb eredő fókuszt, miközben 18 mm-es okulárpárt használunk.

A mezőlencse mindenképpen a távcső fókuszsíkján KÍVÜL helyezkedik el, és a fókuszsíktól való távolsága megegyezik a terresztrikus okulár (ami maga a benéző). EREDŐ fókuszával. Ezért lehet alkalmazni alacsony építésű fókuszírozókban is.

Tehát a rendszer pofonegyszerű, mint a faék. Egy pozitív lencse (vagy csoport) a benéző nyaka és háza (vagy teste) között, ill. maga az okulárpár.

***

Végül a fényveszteségről: a fény egyik fele a jobb szemembe megy, a másik a balba. Az a foton, ami az egyikben receptor mellé megy, a másikban nagy eséllyel eltalál egyet. Ezért nem érzem halványabbnak az objektumokat binóban, mint egy szemmel. Csatornánként persze igen, de összességében nem.

Ezzel kapcsolatban viszont egy ellentmondásra hívnám fel a figyelmet. A benézőt HAGYOMÁNYOS MÓDON, fényútkorrektort használva nagyobb a nagyításunk, mint amit számolunk!!!

Ugyanis amikor megadják, hogy egy benéző "fényútja" 100 mm, akkor magának a testnek a fényútját határozzák meg (hiszen az találkozik a kihuzat tetejével). Igen ám, csakhogy a fényútkorrektort a nyak aljába, 25 mm-rel távolabbra csavarjuk!!! Emiatt a nyújtás nem 2,6x-os lesz, ahogy a távcsőboltok honlapján díszeleg, hanem közel 3x-os!!! Ez alapján kiderül, hogy nem is 180x-os nagyítással nézelődöm, hanem közel 210x-essel. Ennek tudatában már nem is olyan sötét a kép!

Engem amúgy a binóban egyedül a tükröződés zavar. Ha van a megfigyelt halvány objektum 0,5-1°-os körzetében egy fényes, akkor ha szerencsétlen az irány, a prizmák betükrözik a LM-be.

[Anti_45]

Fúú,de jó,hogy nem binózom. Mennyi fejfájástól megkímélem magam.