Bino-benézők

Egyéb, a fenti kategóriákban nem elhelyezhető csillagászati eszközök.
Avatar
Attila
Hozzászólások: 3391
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Bino-benézők

Hozzászólás Szerző: Attila » 2020.01.08. 14:22

vadfene írta:
2020.01.08. 11:21
a "2"-es jelzésű tagnak mi a szerepe?
Az a kompenzáló tag.
Mivel a másik szem felé tartó sugarak hosszabb utat tesznek meg az üvegben, mint ebbe az irányba, ezért ezzel a plán-paralel taggal egyenlítik ki a fényút-különbséget (ezen a képen nem arányosak a méretek).

De létezik más megoldás is, pl. alább a Zeiss. Itt az baloldali fényútba a középső fényosztó prizma belépő felületéről visszaverődő fény megy, a rajta áthaladó megy a jobboldaliba. De mivel a bal szem előtti prizma hosszabb, Így az egymagában kiadja a jobboldali rövidebb prizmában, plusz a középső fényosztó prizmában megtett fényutakat.

post-208407-0-94398700-1539703853.jpg

MDA
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
mephi
Hozzászólások: 2020
Csatlakozott: 2009.09.18. 10:06

Re: Bino-benézők

Hozzászólás Szerző: mephi » 2020.01.08. 15:31

Attila írta:
2020.01.08. 14:22
... Mivel a másik szem felé tartó sugarak hosszabb utat tesznek meg az üvegben ...
Statikus (vagy nem nagyon gyorsan mozgó) céltárgy megfigyelése esetén van jelentősége a különböző hosszú utaknak?
Kása János ... aki a sört is 3D-ben issza.
www.mephi.hu
www.3dastronomical.com
Avatar
Attila
Hozzászólások: 3391
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Bino-benézők

Hozzászólás Szerző: Attila » 2020.01.08. 15:39

mephi írta:
2020.01.08. 15:31
Statikus (vagy nem nagyon gyorsan mozgó) céltárgy megfigyelése esetén van jelentősége a különböző hosszú utaknak?
Nem a fénysebesség változása az üvegben a probléma egy nyúl futásának megfigyelése közben (... :lol: ), hanem az összetartó sugárnyaláb fókuszának hátrébb tolódása, hasonlóan a különböző üvegvastagságú szűrők használatakor tapasztalható fókuszsík-különbséghez.

Ezért használják mono érzékelős LRGB fotózáshoz a Clr szűrőt (az L képhez), ami "mindent" átenged, tehát elvileg nem is lenne rá szükség, de a színes (R-G-B) szűrők után újra kellene fókuszálni a szűrő nélküli képhez, ha a Clr "szűrő" nem volna benne a fényútban; azaz ott inkább kényelmi szerepe van (ha az infrát nem kell szűrni). A bino esetében viszont - a szimmetria megbomlása miatt - erre figyelni kell; azaz itt már nem kényelmi funkciója van, hanem meglehetősen fontos a szerepe a plusz üvegnek.

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
mephi
Hozzászólások: 2020
Csatlakozott: 2009.09.18. 10:06

Re: Bino-benézők

Hozzászólás Szerző: mephi » 2020.01.08. 18:54

Köszönöm!
Én meg voltam győződve, hogy valami nanomásodpercekben mérhető sebességeltolódás kompenzációjáról van szó.

De még mindig nem értem, mert a "toldat" nem domború (vagy homorú) felület.
Akkor hogyan befolyásolja a fókuszpontot?
Mert a szűrő behelyezésével konkrétan hátrébb kerül a fókuszpont, nő a távolság.
Itt viszont a távolság nem változik, "csak" a köztes anyag milyensége (levegő/gáz vagy üveg).
Kása János ... aki a sört is 3D-ben issza.
www.mephi.hu
www.3dastronomical.com
Avatar
Attila
Hozzászólások: 3391
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Bino-benézők

Hozzászólás Szerző: Attila » 2020.01.08. 19:16

mephi írta:
2020.01.08. 18:54
De még mindig nem értem, mert a "toldat" nem domború (vagy homorú) felület.
Akkor hogyan befolyásolja a fókuszpontot?
Mert a szűrő behelyezésével konkrétan hátrébb kerül a fókuszpont, nő a távolság.
Itt viszont a távolság nem változik, "csak" a köztes anyag milyensége (levegő/gáz vagy üveg).
Már hogyne változna a távolság...
Tökre ugyanaz az effekt, mint a szűrő plán-paralel üvege esetén, csak a szűrő 1-2-3mm vastag üveg, a prizmák meg cm-es nagyságrendű üvegvastagságok - és persze ennek megfelelően nagyobb is az általuk okozott eltolás mértéke.

Az alábbi rajzon látod a sugármenetet, csak a tárgyalt esetben az α szög sokkal kisebb, majdnem 0 fok (az objektív nyílásviszonyának megfelelő, és az optikai tengelytől való távolságtól függő, a tengelyen ténylegesen 0°). De a kis összetartás is épp elég, hogy a fókusz (az "x" eltolás miatt)hátrébb kerüljön, és minél vastagabb az üveg (a "d" távolság), annál inkább.

Az SBIG AO8-as adaptív optika is ezen az elven működik; a lemez kontrollált billegtetésével tologatja a sugárnyalábot a seeing (részbeni) kompenzálása érdekében.

De színi hibát nem okoz, mert az ellentétes irányú, de azonos mértékű színtörések 100%-ban kioltják egymás hatását.

A Makszutov távcsőnek is, azaz az erősen görbült meniszkusz alakú korrekciós lemezének (vagy lencséjének) is ez az elve: az optikai tengelytől távolodva - önmagukkal párhuzamosan - egyre kijjebb tolja a beérkező sugarakat, s így kompenzálja a gömbtükör szférikus aberrációját. Zseniális ötlet volt ez anno dacumal Dimitrij Makszutov-tól. Kvázi "paraboloidot csinál a gömbből", de színi hibát nem okoz... :lol:


Üveglemez.JPG

MDA
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
mephi
Hozzászólások: 2020
Csatlakozott: 2009.09.18. 10:06

Re: Bino-benézők

Hozzászólás Szerző: mephi » 2020.01.09. 08:10

Köszönöm!
Így már tiszta a kép.
Kása János ... aki a sört is 3D-ben issza.
www.mephi.hu
www.3dastronomical.com
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2042
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Bino-benézők

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2020.01.09. 09:21

Attila írta:
2020.01.08. 19:16
mephi írta:
2020.01.08. 18:54
De még mindig nem értem, mert a "toldat" nem domború (vagy homorú) felület.
Akkor hogyan befolyásolja a fókuszpontot?
Mert a szűrő behelyezésével konkrétan hátrébb kerül a fókuszpont, nő a távolság.
Itt viszont a távolság nem változik, "csak" a köztes anyag milyensége (levegő/gáz vagy üveg).
Már hogyne változna a távolság...
Tökre ugyanaz az effekt, mint a szűrő plán-paralel üvege esetén, csak a szűrő 1-2-3mm vastag üveg, a prizmák meg cm-es nagyságrendű üvegvastagságok - és persze ennek megfelelően nagyobb is az általuk okozott eltolás mértéke.

Az alábbi rajzon látod a sugármenetet, csak a tárgyalt esetben az α szög sokkal kisebb, majdnem 0 fok (az objektív nyílásviszonyának megfelelő, és az optikai tengelytől való távolságtól függő, a tengelyen ténylegesen 0°). De a kis összetartás is épp elég, hogy a fókusz (az "x" eltolás miatt)hátrébb kerüljön, és minél vastagabb az üveg (a "d" távolság), annál inkább.

Az SBIG AO8-as adaptív optika is ezen az elven működik; a lemez kontrollált billegtetésével tologatja a sugárnyalábot a seeing (részbeni) kompenzálása érdekében.

De színi hibát nem okoz, mert az ellentétes irányú, de azonos mértékű színtörések 100%-ban kioltják egymás hatását.

A Makszutov távcsőnek is, azaz az erősen görbült meniszkusz alakú korrekciós lemezének (vagy lencséjének) is ez az elve: az optikai tengelytől távolodva - önmagukkal párhuzamosan - egyre kijjebb tolja a beérkező sugarakat, s így kompenzálja a gömbtükör szférikus aberrációját. Zseniális ötlet volt ez anno dacumal Dimitrij Makszutov-tól. Kvázi "paraboloidot csinál a gömbből", de színi hibát nem okoz... :lol:



Üveglemez.JPG


MDA
Erről a korrigálásáról és magyarázatáról valami jól érthető rajzot tudnál ajánlani ? Hol lehet ezt jól megérteni valami ábrán.
Avatar
Attila
Hozzászólások: 3391
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Bino-benézők

Hozzászólás Szerző: Attila » 2020.01.09. 09:58

tobe_ írta:
2020.01.09. 09:21
Erről a korrigálásáról és magyarázatáról valami jól érthető rajzot tudnál ajánlani ? Hol lehet ezt jól megérteni valami ábrán.
Nem nagyon van időm rajzolgatni, de hál' Istennek találtam a neten egy jó rajzot a plánparalel üveget érő összetartó (fókuszba tartó) sugármenetről:

Plánparalel.JPG
És itt egy a Makszutov meniszkusz működéséről.
Sajnos olyat nem találtam, ahol a gömbtükörrel együtt mutatják be, de könnyű elképzelni azt is: minél távolabbra kerül (a beérkező sugárhoz képest) egy, a meniszkusz által kijjebbre tolt sugár, ott a gömbtükör egyre meredekebb felületével találkozik, ami meredekebb visszaverődést fog produkálni. Azaz mintha meniszkusz nélküli paraboloid lenne.

Makszutov meniszkusz.JPG
MDA
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2042
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Bino-benézők

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2020.01.09. 10:08

Kösz, az meg számolás kérdése is, hogy honnantól kell görbületnek kezdődnie, illetve milyen domborulat milyen vastag üveg kell.

Biztos lehet találni valami számolós oldalt meg ezek a programok is tudják ezt gondolom, amik közkézen forognak a szimulátorok.
Avatar
Attila
Hozzászólások: 3391
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Bino-benézők

Hozzászólás Szerző: Attila » 2020.01.09. 10:13

tobe_ írta:
2020.01.09. 10:08
Kösz, az meg számolás kérdése is, hogy honnantól kell görbületnek kezdődnie, illetve milyen domborulat milyen vastag üveg kell.

Biztos lehet találni valami számolós oldalt meg ezek a programok is tudják ezt gondolom, amik közkézen forognak a szimulátorok.
Nem egészen értem, hogy mi a célfüggvényed...
Mert a bino benéző prizmavastagság-különbségének korrigálásához semmilyen domborulat nem kell, csak síklapú, és megfelelő vastagságú üveg.

A meniszkusz profilja meg végig görbül. Az "eredeti" meniszkusz esetén egy plánparalel lemez van "homorítva", de újabban már "játszanak" a görbület-különbségekkel is.
Természetesen az üveg vastagságát és a görbületet méretezni kell a gömbtükörhöz.

Egyébként bocsánat a nagy rajz-mellékletek miatt; nem volt idő szórakozni az átméretezéssel.

MDA
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Attila 2020.01.09. 10:16-kor.
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Válasz küldése

Vissza: “Egyéb eszközök”