Diszperzó korrektor

Egyéb, a fenti kategóriákban nem elhelyezhető csillagászati eszközök.
Avatar
Attila
Hozzászólások: 2806
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Diszperzó korrektor

Hozzászólás Szerző: Attila » 2019.01.28. 20:01

Imre írta:
2019.01.28. 19:05
Más. Az a kérdésem lenne, hogy egy akromat, azaz színhibával terhelt távcsővel igen keskeny sávban lehet-e "tű" éles felvételt készíteni? ...
Szia Imre!

Röviden: igen. Kicsit bővebben: nemigen. Egész pontosan: nem.

Az akromátoknak (és minden egyéb lencsés távcsőnek) a színi hiba csak egyik problémája. Természetesen monokromatikus fénnyel nincs színi hiba, tehát pl. Nap-megfigyeléshez H-alfa szűrőn keresztül tök fölösleges APO-t használni. Vagy keskeny sávú mélyég-felvételekhez is teljesen jó egy "kaleidoszkóp" is - elvileg. Feltéve, hogy nincs egyéb leképezési hibája (de van).

Egytagú lencse még rosszabb mert az rengeteg egyéb leképezési hibával terhelt, legfőképpen pl. szférikus aberrációval.

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
cbo
Hozzászólások: 558
Csatlakozott: 2009.09.07. 21:55

Re: Diszperzó korrektor

Hozzászólás Szerző: cbo » 2019.01.28. 23:14

Attila írta:
2019.01.28. 20:01

Vagy keskeny sávú mélyég-felvételekhez is teljesen jó egy "kaleidoszkóp" is - elvileg. Feltéve, hogy nincs egyéb leképezési hibája (de van).

MDA
Azon gondolkodom, hogy ha mondjuk egy 12 nm-es H-alfa szurovel fotozom pl az IC434 regiot egy rosszabb es egy jobb pl Newton asztrograffal, akkor latszana-e kulonbseg a ket minoseg miatt a reszletekben?
Avatar
Attila
Hozzászólások: 2806
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Diszperzó korrektor

Hozzászólás Szerző: Attila » 2019.01.28. 23:27

cbo írta:
2019.01.28. 23:14
Azon gondolkodom, hogy ha mondjuk egy 12 nm-es H-alfa szurovel fotozom pl az IC434 regiot egy rosszabb es egy jobb pl Newton asztrograffal, akkor latszana-e kulonbseg a ket minoseg miatt a reszletekben?
A monokromatikus leképezési hibák nyilván a keskeny sávú szűrőknél is fellépnek (ezért monokromatikusak), tehát szerintem látszania kellene a minőségi különbségnek, de ez valószínűleg nagyon függhet a különbség mértékétől is, a légkörtől is, stb.
Mondjuk a Newton távcsőnek eleve csak monokromatikus hibái vannak; kromatikus nem lehet (hacsak nem a kóma-korrektoron)...

De próbáld ki, ha van mivel.

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1620
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: Diszperzó korrektor

Hozzászólás Szerző: Imre » 2019.01.29. 01:41

Csillagos Pisti írta:
2019.01.28. 19:28
Imre, hogy áll a diszperzió korrektorod fejlesztése? Hasznos volt amiket adtam?
Kedves Pisti! Igen, volt benne több hasznosítható dolog. Például az objektívet bontottam, és állítható nyújtótag lett belőle. Az egyik végállásban sajnos kissé illesztetlen, azaz valamitől életlenebb lett a leképezés, mint a szokásos egytagú nyújtóé. Beállítani viszont kényelmesebb vele, mert helyzetpontosítás után lehet belenyújtani jócskán a fókuszba. Még nem adtam fel, hogy megoldjam a zoom-nyújtó problémát! Egy régi 2x nyújtót befűrészelgettem, és készítettem bele két forgatható gyűrűt, amibe szemüveglencsét vágtam, úgy kissé féloldalasan, majd beleragasztottam körömlakkal a szélén. Elméletileg a két negatív tag beforgatva sima fókusznyújtóként működik, és jelentéktelen a színhiba amit okoz, hiszen közel van a fókusz-síkhoz a két pótlencse, de elforgatva szépen eltólja a színeket, tehát azt csinálja, amit kell, azaz diszperzió korrektorként működik. Sajnos a képhelyzetet is erősen eltólja, azaz korrigálni kell. Ha sima okulárral nézem, akkor a látómező szélére tólja a bolygót, ahol az okulárom hibájából ismét színhiba lép fel. Középre igazítva a bolygóképet újból kell a forgatással korrigálni a légköri hibát! Fényképezésnél ez nincs, mert közvetlen fókuszban nem kell az okulár. Elvileg olyan szerkezet lett, mintha két normál forgatható kis szögű prizmát és még két negatív tagot építettem volna egybe egy 2xBarlow taggal. A tengelytől eltérően kivágott szemüveglencsét úgy képzeljed el, hogy egy normál prizma és egy tengelyben kivágott sík-homorú lencse van egyberagasztva. Szuperonálódik a kettő, és ez gyakorlatilag megfelel egy nem központosan kiszabott lencsének. Köszönöm a küldeményt, még van mit kísérleteznem vele. Ha lesz kicsit jobb idő, akkor UV fényre is kipróbálom a zoom-nyújtótagot a Vénuszon. Az egy 50 nm széles szűrő, akromáttal is elvileg pontos leképezéssel. Az infra sokkal szélesebb, de ott nem tapasztaltam felhőmintát szinte soha. Szerintem csak közeli UV fényben lát valamit a szűrőtől megszabadított gépem. Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1620
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: Diszperzó korrektor

Hozzászólás Szerző: Imre » 2019.01.29. 01:52

Szia Attila!
Mindjárt sejtettem, hogy nem csak a színhiba okoz gondot a lencsés távcsöveknél, hanem van ott más is bőven! Azért a tükrös Newton is kómázik rendesen, főleg ha rövid a fókusza és nincs korrektora. Tehát a nagyméretű lencse is csak akkor lenne jó egy keskeny sávra, ha leképezésre korrigált, azaz semmi esetre sem gömbfelület! Gondolom, hogy a képsík sem sík! Mindenféle torzításai vannak. Vajon mekkora fényerőnél lenne elfogadható egy 30 cm átmérőjű sima gömbfelületű lencse? Tudná ellensúlyozni a keskenysáv fényveszteségét a nagy felület? Vajon mekkora torzítása lenne egy 30 cm-es sima üveglencsének, ha F/10-es lenne, mondjuk fébehajtva egy nagyobb síktükörrel? Érdemes ezzel kísérletezni? Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Avatar
Attila
Hozzászólások: 2806
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Diszperzó korrektor

Hozzászólás Szerző: Attila » 2019.01.29. 09:03

Imre írta:
2019.01.29. 01:52
... Vajon mekkora fényerőnél lenne elfogadható egy 30 cm átmérőjű sima gömbfelületű lencse? Tudná ellensúlyozni a keskenysáv fényveszteségét a nagy felület? Vajon mekkora torzítása lenne egy 30 cm-es sima üveglencsének, ha F/10-es lenne, mondjuk fébehajtva egy nagyobb síktükörrel? Érdemes ezzel kísérletezni? Üdv. Imre
Gondolj a "régi idők" (1733 előtti időszak) lencsés távcsöveire. Sok régi képen, rézmetszeten láthatók ilyen műszerek; itt pl. több ilyet is láthatsz; és mint csillagászati műszerek, esztétikailag gyönyörűek: https://en.wikipedia.org/wiki/Refracting_telescope

Akkor még nem létezett számítógépes szimuláció, sőt, Chester Moore Hall sem alkotta meg az akromátot, így csak egytagú lencsékből próbálták meg kihozni a maximumot. Mi volt ennek az eredménye? Giga hosszúságú távcsövek arasznyi lencsével. Nem kis mechanikai kihívás volt ez azokban az időkben (pl. kompozit anyagok nélkül...), hogy egyáltalán fizikailag használható eszközt készítsenek.
Fraunhofer "csak" tökéletesítette az akromátot a megfelelő üveganyag-pár (korona-flint), s ezzel sokkal kisebb kromatikus aberráció kikísérletezésével, ami sokkal rövidebb tubusokat tett lehetővé; de az akromát alapelvét Hall találta fel a fenti évben. A mai kor kéttagú, ún. ED (extra-low dispersion) anyagú lencséi tulajdonképp Fraunhofer munkásságát viszik tovább egy az egyben, még jobb üvegpárokkal, de alapvetően azok is klasszikus értelemben "Hall-típusú" kéttagú akromátok. Az apokromatikus távcső alapvetően három (vagy több) tagú lencserendszer fluorit taggal, bár az apokromatizmus "kellően nem pontos és nem létező" definíciója nem a tagok számából indul ki, hanem a színi hiba mértékét próbálja szigorú korlátok közé szorítani - több-kevesebb sikerrel. Ezt a meglehetősen szerencsétlen definíciós bizonytalanságot használják ki a marketingesek, amikor ED-apo feliratot tesznek egy kéttagú lencsére; ami egyébként manapság már lehet akár nagyon jó is, de ettől egy háromtagú mindig jobb lesz (nyilván megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel), mivel a tervezőnek sokkal több ún. "szabadsági fok" áll rendelkezésére a hibák drasztikusabb csökkentésére, így a három tagú lencse mindig is "még apóbb apo" lesz. :lol: A magam részéről ezért "rándulok össze", ha kéttagú lencsén látom az apo feliratot, ED ide vagy oda... :mrgreen: Lehet, hogy túl konzervatív vagyok, de számomra az apo az a triplet.

Ráadásul a kromatikus aberáció mértéke nem lineárisan változik az átmérő növelésével, tehát egy 30cm-es f/10-es akromát már "kaleidoszkóp", míg egy 60-80mm-es, és szintén F/10-es akár kiváló is lehet. A 30 centis akromatikus lencsés műszerednek szerintem akár f/20 vagy f/30-as nyílásviszonnyal lehetne esetleg "elfogadható" képe. Egytagú szférikus lencsével meg f/100-nál (se)... Tehát ez nem igazán jó irány, sajnos.

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Válasz küldése

Vissza: “Egyéb eszközök”