Könyvajánló

[Vizi Péter]

Köszönöm a méltatást a Szerző, Rükl nevében is. Meg is írom neki.

[sq]

Szeretném mindenkinek figyelmébe ajánlani Bartha Lajos - A csillagképek története és látnivalói című könyvét. Mióta nálam van, nem tudom letenni, csak csapongok benne össze-vissza a csillagképek között, mert akárhol ütöm föl, annyi érdekességgel találkozok Lajos bácsi lebilincselő stílusában leírva, hogy egyszerűen nem lehet betelni vele. Az értékes anyag ráadásul nagyon klassz formát kapott, szép képek, rajzok, érthető ábrák tarkítják bőségesen a könyvet. Bevallom, engem különösebben nem szokott érdekelni a történelem vagy tudománytörténet, mert többnyire csak száraz adatok felsorolásával találkozom, de tudtam, hogy Lajos bácsi úgy tud fogalmazni és olyan érdekes történeteket ismer, amik garantálják, hogy a hozzám hasonlók is élvezettel fogják forgatni.

Szóval ha szeretnétek tudni, mi is áll egy-egy csillagkép, csillag, egyéb objektum hátterében, mindenképp ajánlom ezt a könyvet, főleg azoknak, akik másoknak is meg szokták mutatni az eget - hiszen nincs olyan bemutató, hogy ne záporoznának a kérdések, hogy de ez miért Nagy Medve, ki volt Kassziopeia, stb.

Egyúttal szeretném megköszönni Lajos bácsinak a dedikációt - sajnálom, hogy nem személyesen került rá sor -, Vizi Péternek pedig a közbenjárást.

Lovró Ferenc

[astrohist]

Ismét megjelent az internet antikváriumban KULIN-RÓKA: A TÁVCSŐ VILÁGA, III. kiad. (1975), mindössze 2800 Ft-ért. Utána nézhető:
http://www.antikva.hu.
Mindenkinek figyelmébe ajánlom, még akkor is, ha az elméleti rész (kozmogónia, csillagfizika, bolygókutatás) egy része már tulhaladott. Viszont távcső alapismeretekt, észlelési útmutatást is bőven tartamaz.
RANS BELGOR-nak köszönöm a kedves méltatást, ki kell emelnem, hogy a "Csillagképes" könyvünk legalább olyan mértékben VIZI PÉTER érdeme, mint az enyém, ez valóban egy szoros együttmüködés volt. Lajos.

[astrohist]

Halló, könyvgyüjtők! Az következők bukkantak fel ma reggel:
Rükl-Klepesta: Csillagképek atlasza - 2240 Ft (Az ég csillagképenként.)
Csillagászati évkönyv 1956-ra - 2820 Ft. (Szerintem annyit nem ér, de gyüjtőknek érdekes lehet)
Ezek a következő internet antikváriumon érhetők el:
http://www.antikvarium.hu
mailto:info@antikvarium.hu
Telefon: (+36-62) 452-833
Üdv mindenkinek: BQ

[Gábor1967]

Csillagászati évkönyv 1956-ra szóló kötete nem rég 3600 Ft-os árban (toppos példány) volt elérhető az antikvarium.hu -n. Ezek az évkönyvek mióta jelennek meg évenkénti kiadásban?

[astrohist]

Csillagászati Évkönyv a/z/ .... évre 1948 és 1949-ben az akkori Magyar Csillagászati Egyesület "Csillagok világa" c. folyóiratának füzetében, 1950-ben egy nagyon vékonyka füzetben (ma már gyakorlatilag elérhetetlen), 1951-ben egy vastagabb füzetben (ez sem jelenik meg az antikváriumpokban)
1952-től, lényegében a mai formátumához hasonlóan, a Term. Tud. Társulat, ill. később TIT kiadásában 1988-ig. 1989-ben egy vékony füzet jelent meg: Csillagászati adatok 1989-re címmel, mint a budapesti Uránia kiadása, majd 1990-től Meteor Csillagászati Évkönyv a/z/ .... évre címen, mint a Magyar Csillagászati Egyesület kiadványa. BQ

[Gábor1967]

Kedves Lajos!

Nagyon köszönöm az értékes információidat! A 1947-es Csillagok világa c. folyóirat egy füzete is tartalmaz csillagászati előrejelzéseket is. Csatolom a kiadványról készült felvételemet.

DSC_0487.JPG

Üdvözlettel:
Gábor

[meunier]

Sir Patrick Moore: A Világegyetem atlasza. Alexandra kiadó.
10000 forintról volt leértékelve 3000 forintra.

Egyik szemem sír, a másik nevet. A könyv tartalmas, részletes. Minden megvan benne, amit tudni érdemes egy csillagászattal most ismerkedő kezdőnek. A csillagképeket Wil Tirion készítette, tehát a színvonal adott. Ami mégis csalódást kelt, az a fordítás gyatra volta. Néhány példa álljon itt:
" A távcső egyenlítői állványzaton állt, azaz két forgatható tengelye közül az egyik az északi égi pólus felé volt irányítva"' (15. o.) - Egyenlítői állványzatról még nem hallottam, de ekvatoriális vagy parallaktikusról már igen.
" A Neptunusz forgástengelyének dőlésszöge nem olyan rendkívüli, mint az Uránuszé, forgástengelye a pályanormálisával 28 fok 48 perces szöget zár be." (130. o.) - Mi az a pályanormális?
" A második legnagyobb óriásbolygó, a Szaturnusz a Naptól való távolsága szerint is második, hisz majd kétszer olyan messze kering tőle, mint a Jupiter." (108. o.) Ami az óriásbolygókat illeti, ez így is van, de lehetett volna értelmesebben is fordítani, mert könnyen félreérthető.
További hiba a könyvben, hogy a képaláírások sok esetben nem fértek ki és a mondat csonka maradt. Pedig azok is hordoznak lényegi információt.
Szóval, ez egy kiváló könyv is lehetett volna, de így csak egy könyv, a többi hasonszőrű között.

[astrohist]

Gábornak: Igen, a Csillagok világa régi számít érdemes átböngészni, vannak abban ma is aktuális írások, de az is érdekes, hogy mi volt időszerü újdonság hat évtizeddel ezelőtt.
Ami az idegen nyelvből fordított könyveket illeti: bizony nem ártama rendes nyelvi lektorálás. Hiszen az equtoriális terngelyrendszert lehet gépiesen "egyenlítői"-nek fordítani, csak éppen nincsen értelme.
A "pályanormálist" nem használjuk (egyébként az égimechanikai számításokban szerepel, de nem alkalmazzuk ilyen esetben), gondolom a pálysíkra emelet merőlegest akarja jelenteni.
No, de erről jut eszembe: számomra rejtély, hogy miért kell a drága angol (német, francia) kiadóktól a jogdijat megvenni, amikor pl. a csehek nagyszerű amatőr-könyveket adnak ki, tartalmas szöveggel és szép képanyaggal. Gondolom olcsóbban is adnák a fordítás-kiadás jogát! Az, hogy mindig angol, néha német könyveket kell lefordítani, inkább afféle sznobizmus. De nézzétek meg a Ceman-Pittich féle "A Világegyetem" 1. és 2. kötetét (Vizi P. raktárában megvannak: Tudóskönyvek), nagyon jó enciklopédikus könyvek, ráadásul aránylag olcsók is! BQ.

[Imre]

Költői kérdések:
Elgondolkodtató! Vajon a magyar csillagászok, a magyar szakemberek miért nem írnak magyarul, közérthetően szakkönyvet? Miért nem készítenek képes ismeretterjesztő kiadványokat? Miért kelle egy angol, vagy cseh irodalmat gyatra fordításban, hiányosan megjelentetni 10000-ért, utána leértékelni 3000-re és várni, hogy mikor fogy el a pár száz példány? Aki ezt a fordítást olvassa, nem érti, hogy miről is van szó, hacsak nem szakember valamilyen szinten! Persze a hazai írományokban is lehet találkozni pongyola megfogalmazásokkal!

Saját portán söpörve:
Érthetetlen töltelék szavakat használunk, pl. ilyen az észlelés. Ezt használja sok olyan felületesen fogalmazó, aki nem tudja kifejezni magát, nem tudja a megfelelő pontos kifejezést alkalmazni írásában. Vajon az észlelőhely az nem megfigyelő hely? Az észlelés az nem megfigyelés, olykor tapasztalás, vagy mérés, vagy következtetés, vagy sejtés, vagy látás, hallás, szemlélődés, vizsgálódás? Olyan gazdag a magyar nyelv tárháza, hogy szerintem nincs szükség erre az "észlelés" kifejezésre!

Érzékszerv-e az eszünk?
Vajon melyik érzékszervünkkel észlelünk? Az ezünk ugyanis nem érzékszerv! A szemünkkel látunk, hallunk a fülünkkel, a kezünkkel tapintunk, no meg nyelvünkkel ízlelünk, de észlelni sajnos nem is tudunk, ugyanis az eszünk nem érzékszervünk! Szerintem nagyon helytelen ez a hosszú idő óta meggyökeresedett kifejezés. A csillagászattal foglalkozók nem az észlelőréten, észlelnek! Nincs is észlelőrét, észlelőtábor, észlelőhely, hacsak nem a fejünkben állítjuk fel az észlelőkészüléket. Ezek szerint lenne mit kifogásolni a pontatlan, hányaveti magyar nyelvű írásokban is, nem kellene ezeket a fordítási hibákat olyan súlyosan venni!

Mit tehetünk:
Próbáljuk ki, hogy úgy sokkal pontosabban le tudunk bármit írni, ha töröljük az "észlelést" a szótárunkból! Ha ez már megy, akkor lehet a fordítási hibákkal is foglalkozni, pellengérre állítani, de addig kicsit furcsa, ugyanis elöbb kellene a saját portánkon seperni, utána a másikén! Írjuk be a keresőbe az "észlelés" szót, és nézzük meg a találatokat! Milyen szavakat helyettesít? Megdöbbentő! Mindenre használják a csillagászattal kapcsolatosan, és ettől érthetetlen lesz az iromány egy kevéssé tájékozott olvasó számára a cikk tartalma! Az észlelés egyszerűen értelmetlen!

Utószó:
Ezzel ki is vertem a biztosítékot, bár mellettem szól Öveges József hajdani véleménye is, aki szintén kerülendő töltelékszónak tartotta az észlelést, és a szabatosan fogalmazókat arra intette, hogy ezt a szót mindig helyettesítsék a pontos, oda illő kifejezéssel! Egyetlen egyszer sem használta az észlelést, pedig sok száz órányíi ismeretterjesztő műsora volt hallható a rádióban és látható a televízióban! Ő következtetett, megfigyelt, látott, hallott, tapintott, kiértékelt, ritkán érzékelt de soha sem észlelt! Aki talál valamely írásában, rádiómusorában, vagy televíziós előadásában egyetlen egy "észlelést" az jelezze, mert nekem erről nincs tudomásom. Azóta sajnos nem éppen előnyére sokat változott a nyelvünk is, a tudomány is haldt előre, de nem fejlődött ki új érzékszervünk, amely alkalmas lenne észlelésre!

Röviden ennyit a fordítók bírálatáról!