Rajzra nem vállalkozom, de megpróbálom világosabban leírni, mire gondolok. Előre is elnézést kérek, ha bárki a dedóban fogja érezni magát.
Először is leszögezem: NINCS nyújtó a rendszerben, valamint ha okulárról írok, az csakis POZITÍV lencsékből álló lencsecsoportot fog jelenteni (ortho, Plössl...).
Az objektív által alkotott képet az okulárral - mint egy lupéval - nézzük. A lupe egyenes állású képet ad, az objektív viszont fordítottat, ezért a kép fordított állású lesz.
No de ugyanezt a fókuszsíkban létrejött képet nézhetjük mikroszkóppal is. A mikroszkóp képe fordított állású, ezért ha ezt alkalmazzuk, az "talpára" állítja a képet. Mi a mikroszkóp? Egy egyszerű formája az, ha 2 lencsét a fókusztávolságuk összegénél NAGYOBB távolságra helyezzük egymástól egy 160 mm-es csőhosszban. (A 160 mm szabvány, amely lehetővé teszi a mikroszkóp nagyításának egyszerű kiszámítását: az okulár és az objektív nagyításának szorzata.) Javítunk a képminőségen, ha 2 lencseCSOPORTOT alkalmazunk.
Mi a terresztrikus okulár? Ugyanaz, mint a mikroszkóp, csak nem feltétlenül 160 mm-es csőben. A 2 lencsecsoport egymástól való távolságának változtatásával más-más eredő fókuszt kapunk. Ha ezt növeljük, akkor rövidül az eredő fókusz, ha csökkentjük, akkor hosszabbodik.
Ha valaki megnyitja a következő linket és rábök a "Terresztrikus okulár" alcímre, ott megtalálja az eredő fókuszra vonatkozó FONTOS képletet:
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Okul%C3%A1r
A gondolatom az, hogy a benézőből csinálnék terresztrikus okulárt. Az egyik pozitív lencsét (vagy csoportot (a továbbiakban ezt MEZŐLENCSÉNEK fogom hívni)) a benéző nyaka és teste KÖZÉ helyezném, a másik lencsecsoport pedig maga az okulárpár, amit a benézőbe csusszantok. Ez nálam a 2 db 18 mm-es BCO. A hivatkozott képletből adódik, hogy minél hosszabb a mezőlencse fókusza, annál nagyobb az eredő fókusz is, így érnénk el akár 25 mm vagy még hosszabb eredő fókuszt, miközben 18 mm-es okulárpárt használunk.
A mezőlencse mindenképpen a távcső fókuszsíkján KÍVÜL helyezkedik el, és a fókuszsíktól való távolsága megegyezik a terresztrikus okulár (ami maga a benéző). EREDŐ fókuszával. Ezért lehet alkalmazni alacsony építésű fókuszírozókban is.
Tehát a rendszer pofonegyszerű, mint a faék. Egy pozitív lencse (vagy csoport) a benéző nyaka és háza (vagy teste) között, ill. maga az okulárpár.
***
Végül a fényveszteségről: a fény egyik fele a jobb szemembe megy, a másik a balba. Az a foton, ami az egyikben receptor mellé megy, a másikban nagy eséllyel eltalál egyet. Ezért nem érzem halványabbnak az objektumokat binóban, mint egy szemmel. Csatornánként persze igen, de összességében nem.
Ezzel kapcsolatban viszont egy ellentmondásra hívnám fel a figyelmet. A benézőt HAGYOMÁNYOS MÓDON, fényútkorrektort használva nagyobb a nagyításunk, mint amit számolunk!!!
Ugyanis amikor megadják, hogy egy benéző "fényútja" 100 mm, akkor magának a testnek a fényútját határozzák meg (hiszen az találkozik a kihuzat tetejével). Igen ám, csakhogy a fényútkorrektort a nyak aljába, 25 mm-rel távolabbra csavarjuk!!! Emiatt a nyújtás nem 2,6x-os lesz, ahogy a távcsőboltok honlapján díszeleg, hanem közel 3x-os!!! Ez alapján kiderül, hogy nem is 180x-os nagyítással nézelődöm, hanem közel 210x-essel. Ennek tudatában már nem is olyan sötét a kép!
Engem amúgy a binóban egyedül a tükröződés zavar. Ha van a megfigyelt halvány objektum 0,5-1°-os körzetében egy fényes, akkor ha szerencsétlen az irány, a prizmák betükrözik a LM-be.