Mi legyen a Meteorban?

Mindent a házilag történő távcsőépítésről és tükörcsiszolásról.
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2016.10.13. 22:36

Mellékletként egy kis apo távcső ... :)
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Imre » 2016.10.14. 13:57

Megelégednék néhány szűrővel is, pl. közvilágítás-; díszvilágítás-;fehérledeslámpa-szűrővel is, de nagyon hasznos lenne, ha összehasonlítanának erre alkalmas újabb és régebbi gyártású szűrőket azonos géppel, azonos helyről, azonos objektumról, azonos exponálási idővel, közeli időpontokban készített felvételek segítségével. Mely szűrő lesz hatásos, és melyek alkalmatlanok a célra?

Hasznos lenne a távcsővel megfigyelhető és egy felvétellel előállítható kép hasonlóságának konkrét mérőszámát meghatározni, vagy útmutatást adni arra, hogy hogyan lehet egy képfeldolgozó programmal a valósághoz legjobban hasonlító felvételt elővarázsolni. Pusztán technikai trükkökre, módszerekre lennék kíváncsi. Nappal is kell dark, flat ... stb képet készíteni? Videóhoz is kell? Egyáltalán van előnye?

Egy időben kísérleteztem egy 200Ft-os érmével, amely kb 1 km távoli oszlopra volt felragasztva. Természetesen nappal, remegő légkörön át, dél körül és napnyugtakor, és éjszaka, amikor az oszlop lámpája világította meg súrolófénnyel. Mit és hogyan kell ahhoz állítani a feldolgozáskor, hogy elővarázsoljam a 200Ft-os képét? Élesítes, zajtalanítás, képkocka-válogatás szempontjai, módszerei stb.

Ennek megfelelően készítettem a Vénuszról is több felvételt az átvonulás előtt és után is. Nem lenne haszontalan dolog összehasonlítani a visszanyert képet a valódi 200Ft-os képével! Mi az eltérés? Mennyire hasonlítanak egymáshoz? Ha a képfeldolgozást a Vénusz esetében is azonosan végzem, akkor a látott kép vajon jobban hasonlít a Vénusz felszínéhez, mint egy más módszerrel, műszerrel készített kép?

Engem ilyen és hasonló kérdések és arra adott válaszok érdekelnének. Pl. hogyan lehet egy háromláb stabilitását kimérni? Mi ennek a mérőszámnak az egysége? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy adott rendszernek melyik a leggyengébb pontja? Hogyan lehet meghatározni konkrét mérőszámmal jellemezhetően, hogy egy adott műszerrel a gyakorlatban mekkora felbontású képet lehet készíteni?
- Nem az elméleti számított, hanem a tényleges, mérhető gyakorlati módszer érdekel.

Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Sidius

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2016.10.14. 18:53

Attila írta:Nekem is volna ötletem.


Bár én a "Távcsövek Világa" rovatot vezetem, és a "Mi legyen a Meteorban?" kérdést ennek fényében tettem fel, egyetértek a hiánypótlás szükségességével. Szerintem szorgalmazni is fogom a hiánypótlást. A magam részéről vagy 3-4 éve a bolyófotózást elég részletesen leírtam, a mélyéghez viszont SEMMIT sem tudok hozzászólni, hacsak nem számolom a webkamera szinten elérhető eredményeket, de kicsit hátráltat a kisérletekben a kifejezetten nagy felbontásra készült felszerelésem. Ha hadrendbe áll a 202/600-as főtükröm, akkor rövidesen okosabb leszek, de akkor is csak webkamera -vagy kicsit továbbfejlesztett webkamera- szinten, addig, míg nincs a láthatáron bolygó, vagy a Hold.

Itt és most megkérem a szakavatott olvasókat, hogy osszák meg cikk formájában a tudásukat! Nem feltétlenül a mintavételezési elvre gondoltam, de persze az is része a dolognak.

A mechanikus rendszer leggyengébb pontjainak, illetve ezek javításának ötletbörzéjét meg tudom írni, de előtte meg kell néznem pár gyári mechanikát. Ez nem egyszerű, mert a látókörömben nincs csak kettő, úgyhogy kutatnom kell.
Imre írta:Mit és hogyan kell ahhoz állítani a feldolgozáskor, hogy elővarázsoljam a 200Ft-os képét? Élesítes, zajtalanítás, képkocka-válogatás szempontjai, módszerei stb.


Könnyen lehet, hogy mindegy mit és hogyan állít az ember, akkor se lesz 200-as képe, mert a Registax és testvérei sem mindenhatók, vannak olyan körülmények, mikor nem lesz jó kép sehogy.

A Flat és a Dark a videóból készült, már összeadott képhez kell, de ugyanolyan körülmények között, annyi képkockából kell csinálni, mint a felvételt, vagyis ugyanakkor. Az eljárás a túlérzékeny pixelek zabolázása, és a zaj csökkentése céljából létezik.

Imre írta:Ha a képfeldolgozást a Vénusz esetében is azonosan végzem, akkor a látott kép vajon jobban hasonlít a Vénusz felszínéhez, mint egy más módszerrel, műszerrel készített kép?


Nem. A sötét háttér előtt készült extrém fényes égitest teljesen más elbánást igényel. A Vénusz felszínét NEM tudod megfigyelni vizuális tartományban, ahhoz vizuálisan átlátszatlan infra szűrő kell, kitüntetett hullámhosszra. A felhőzet V-alakzatainak megfigyeléséhez szintén szűrő kell -legalábbis 99 százalékban. Talán ?1996? tavaszán két este volt, mikor vizuálisan is gyönyörűen láttam a felhőzetet, mintha rajzolták volna! Azóta egyetlen alkalommal sem volt egyértelmű felhőalakzathoz szerencsém, de nem is fő célpontom a bolygó. (A jelenség oka úgy tudom máig tisztázatlan, mint a kék tisztulásé is a Mars esetén.

Imre írta: Hogyan lehet meghatározni konkrét mérőszámmal jellemezhetően, hogy egy adott műszerrel a gyakorlatban mekkora felbontású képet lehet készíteni?
- Nem az elméleti számított, hanem a tényleges, mérhető gyakorlati módszer érdekel.


Égitest típusra lehet megállapítani, ámbár még bolygó és bolygó között is van különbség. Az elméleti érték jó támpont, de ki kell mérni adott égitest esetén.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2016.10.15. 16:55

Kedves János!
Létrehoztáé egy )mára eléggé forgalmas) topicot, "Mi legyen a Meteorban" címmel.
Te értelemszerűen a távcső építési rovatra gondoltál, meg is írtad, és ilyen levelek futottak be.
Igen ám, de maga a cím az egész Meteorra is vonatkozhat! Már pedig a Meteorban csak kis hányad szólhat a távcső készítésről. Azért legyen más téma is a folyóiratban!
NEM LENNE CÉLSZERŰBB ÁTNEVEZNI A TOPICOT "MI LEGYEN TÁVCSÖVEKRŐL A METEORBAN" CÍMRE? Így egyértelmű lenne. Barátsággal: BQ.
Sidius

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2016.10.15. 17:02

Úgy kellett volna nevezni már az elején, ezt belátom. :) Fogalmam sincs, hogy át tudom-e nevezni, de szerintem más rovatvezetők is olvassák, lehet, hogy már nem is kéne új név.
Avatar
Gábor1967
Hozzászólások: 937
Csatlakozott: 2010.05.31. 08:59

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Gábor1967 » 2016.10.19. 13:13

Sidius írta:A védőrétegekről kb. két éve volt egy közölt beszélgetés Schné Attilával, még a szűrők rétegei is ki lettek vesézve érdeklődői szinten.Az okulártípusok kapcsán lehet összehasonlítást végezni, de idén Tarjánban is volt ilyen, az eredmények szerintem hamarosan meglesznek. A legérdekesebb az lenne, hogy ugyanolyan felépítésűek más-más gyártóktól milyen különbségeket mutatnak, de majd megnézem milyeneket tudok magam kipróbálni.


Igazad van János, valahogy a bevonatok elkerülték a figyelmemet, hirtelen nem emlékeztem rá.

Érdekes lenne például az is, hogy egy okulár típuson belől pl. Nagler 1, Nagler 2 stb. miben tér el egymástól a két okulár (lencsék felépítése). Sokszor lát az ember egy új okulárt, de az adott okulár lencsetagjairól ábrát már kevésbé... lehet, hogy csak én nem találtam meg azt, amikre kíváncsi lettem volna.

Szívesen olvasnék ismertetőt pl. a régi, felhúzható, függő súlyos óraművekről. Hogyan készült ez annak idején.

üdv.,
Gábor
"A kitakarásmentes távcső lényege, hogy ne takard ki az összetartó fénysugár közepét, mert ez a távcsöved lelke" - A. S. Leonard
Sidius

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2016.10.19. 19:11

Az okulárok lencseszerkezetéről próbálok tájékozódni, és cikkben közölni.
A gravitációs hajtású óragépet jövőre Tarjánban szeretném bemutatni. Félig van kész, a lelke, a fékezőmű lesz teljesen újszerű, "atomstabil" megoldású. Egyébként ezek eredetileg röpsúlyos szerkezettel, súrlódással fékezettek voltak.
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Attila » 2016.10.19. 19:52

Sidius írta:... a lelke, a fékezőmű lesz teljesen újszerű, "atomstabil" megoldású. Egyébként ezek eredetileg röpsúlyos szerkezettel, súrlódással fékezettek voltak.


Ez engem is érdekel... :D


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
Gábor1967
Hozzászólások: 937
Csatlakozott: 2010.05.31. 08:59

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Gábor1967 » 2016.10.19. 20:25

Erről az óraműről Konkoly Thege Miklós részletesen írt német nyelven a Praktische Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen mit besonderer Rücksicht auf die Astrophysik, nebst einer modernen Instrumentenkunde, Braunschweig, 1883 könyvében.

DSC_2265.JPG


Sajnos annak idején nem jelenhetett meg ez az értékes kézikönyv magyarul. Elég ritka ma már ez a kézikönyv, nyugat európai antikváriumokban is elég borsos áron cserél gazdát.

üdv.,
Gábor
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
"A kitakarásmentes távcső lényege, hogy ne takard ki az összetartó fénysugár közepét, mert ez a távcsöved lelke" - A. S. Leonard
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Mi legyen a Meteorban?

Hozzászólás Szerző: Attila » 2016.10.19. 20:34

Gábor1967 írta:... nyugat európai antikváriumokban is elég borsos áron cserél gazdát.


Ezt egyáltalán nem csodálom, hiszen nagyon hosszú címe van... :lol:
De hogy mit jelent...?

Én legénykoromban sajnos elakadtam az Ich Liebe Dich-nél. :oops:


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Válasz küldése

Vissza: “Távcsőépítés”