szolcs írta:Olajok helyett esetleg a glicerint javasolnám. Törésmutatója 1,470-1,475 - talán van olyan üvegfajta, melynek ennél kisebb a törésmutatója. (Mivel tükörfelületről van szó - az üveg törésmutatója, melyből a tükör készül lényegtelen.) Vízben oldódik, hígítható. .
Kedves György! Éppen az a lényege az egésznek, hogy annak az üvegnek a törésmutatója, amiből a domború paraboloid felületű segédtükör készül, azonos kell legyen a folyadék törésmutatójával, mert a homorú oldalán át kell mérni, és ott nem alakulhat ki réteghatár az eltérő törésmutatók miatt, mert az megtörné a fény útját! Az üveg adott, tehát ahhoz kell beállítani a folyadék törésmutatóját.
Amennyiben lenne higanyom, egyszerűen ráfektetném a tükröt a domború felével, és úrszva azonnal kialakulna egy minőségi visszaverő felület. Felette, a homorú oldalát pedig egy azonos törésmutatójú folyadék rátöltésével síkká alakíthatnám. Az lenne az ideális, ha a folyadékban történhetne a mérés, mert akkor csak egyetlen réteghatárról verődne vissza a fény, a mérendő felületről. Iparilag bőven megérné, ahol ilyen tükröt sorozatban készítenek, de házilag a higany beszerezhetetlen. Legfeljebb fizikumokban lehet pár gramm belőle, az meg ide igencsak kevés. Különben sem adnának, mert méreg, és nehogy megigyam...
Ha egy ilyen lábosba belenéznél, akkor azt látnád, hogy a közepén egy homorú tükröző felület van, de magát az üveget egyáltalán nem láthatnád, mert a törésmutatója azonos a felette lévő folyadék törésmutatójával, azaz eltünik a látható réteghatár a folyadék és üveg között. Persze itt fogod látni akkor is, mert az üveg színes, kissé barnás, de nem lencse készül belőle, hanem tükör, tehát közömbös.
A javaslatod nagyon jó, köszönöm szépen, de kellene egy másik elegyedő anyag, amely törésmutatója magasabb, és a kettő keverékével beállítható lenne az az állapot, amikor a fény egyenes vonalban áthalad a folydék-üveg réteghatáron. Lehetne valamilyen oldódó anyag is, amely noveli az oldat törésmutatóját. Utána lehet mérni az eredetileg domború parabolid felületet, mint homorú forgásparaboloidot.
A hosszú henger tetejére tett elrendezésben le sem kell szedni az üvegkorongot a cső végéről, mert a felület kívül van, azaz egészen a kész állapotig rajta is maradhat az üvegkorong a mérőhengeren.
Amennyiben sikerülne egy folyamatos mérési módszert találni, akkor akár polírpzás közben is folyamatosan ellenőrizhető lenne a felület. A folyadék egyben hűtené is. Ha iparilag nézem, akkor ez már egy automatizált sorozatgyártás folyamatos méréssel megvalósítható esete lenne, ez viszont már nem célom, de egy lehetőség. Hogy milyen méréssel lehet folyamatosan egy felületet 1/20-ad fényhullám pontosan ellenőrizni, az egy másik kérdés, aki sorozatgyártásban gondolkodik, majd kitalálja hozzá.
Kisméretű domború tükrök ellenőrzésére viszont a hosszú hengerben történő mérés jó módszer lehet. Egy feltétele van, éspedig a kitöltő folyadék törésmutatójának pontos egyezése a tükör üvegének törésmutatójával! Ebben az elrendezésben a folyadék törésmutatóját nagyon pontosan hozzá kell igazítani a tükör üvegének törésmutatójához, különben a fénysugarak megtörnek, és pontatlan lesz a mérés. Üdv. Imre
