Csillagváros.Hu

Nem az anyagiak kérdése....s mint említettem nem a Nap esik az érdeklődésem középpontjába,de azért köszönöm a tippet...Derült eget!!!

Szétszedtem a refraktorom kihuzatát, hogy a fogaslécről és a többi érintkező részről lepucoljam a gyári kenőanyagot, ami valami ragadós anyag volt. Nem volt sok trutyi, szinte nem is láttam az anyagot, de elég ragadós volt, és utána az ujjamról is le kellett mosni, mert nem tudtam egyszerűen csak eldörzsölni. A kihuzat mozgatása ellenben nagyon finom volt. A kenőanyagot lecseréltem, most viszont vontatottan mozog, mintha minden egyes fognál ugrana egyet. Lehet, hogy a gyári anyag direkt volt olyan ragadós, és amiatt lehetett olyan szépen fókuszálni? Mit ajánlotok, milyen anyaggal kenjem be? Vagy tudjátok, a gyári anyag mi lehetett? Előre is köszi.
Üdv
Gábor

zvaragabor írta:Szétszedtem a refraktorom kihuzatát, hogy a fogaslécről és a többi érintkező részről lepucoljam a gyári kenőanyagot, ami valami ragadós anyag volt. Nem volt sok trutyi, szinte nem is láttam az anyagot, de elég ragadós volt, és utána az ujjamról is le kellett mosni, mert nem tudtam egyszerűen csak eldörzsölni. A kihuzat mozgatása ellenben nagyon finom volt. A kenőanyagot lecseréltem, most viszont vontatottan mozog, mintha minden egyes fognál ugrana egyet. Lehet, hogy a gyári anyag direkt volt olyan ragadós, és amiatt lehetett olyan szépen fókuszálni? Mit ajánlotok, milyen anyaggal kenjem be? Vagy tudjátok, a gyári anyag mi lehetett? Előre is köszi.
Üdv
Gábor

Üdv
Próbálj meg állítani a fókuszírozó rögzítőcsavarjain. Lehet hogy túl szoros lett, vagy nem pont úgy áll ahogy eredetileg volt, és azért szorul.

Levente írta:Próbálj meg állítani a fókuszírozó rögzítőcsavarjain. Lehet hogy túl szoros lett, vagy nem pont úgy áll ahogy eredetileg, és azért szorul.

A rögzítőcsavarokat állítgattam, szorosabban is, lazábban is. Minden esetben érezni az "ugrást". Biztos, hogy a kenőanyag az oka, csak nem tudom, hogy gyárilag is olyan ragadósnak kellett lennie, vagy valami speciális anyag kell neki.

A kihuzatnak a beállítását én úgy végeztem, hogy elöször a hajtás nélkül beállítottam teljesen kotyogás mentesre, hogy szépen finoman közlekedjen, és a mozgó cső a gyári feltámaszkodási helyekre szépen ráfeküdve könnyen mozogjon, de ne kotyogjon. Ez után a fogasléces hajtást állítottam be úgy, hogy a fogak csúcsai mindig érintkezzenek. Nos itt már gondok lesznek, ugyanis a legtöbb távcső fogprofilja nem szabványos, ezért a kerék és a léc gördülő vonala egy hullámvonal, holott szabályos fogprofil esetében egyenes kell legyen. Ezt a hibát hivatott eliminálni a ferde fogazás. Nos ennek is vannak szabályai, amit be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a fog ferdesége ponztosan egy teljes profil eltolódással kell jelentkezzen a fogasléc két szélén. Nos a kínaiak ezt nem veszik figyelembe, tehát elsősorban a pontatlan fogprofil, másodsorban a nem kellően megvalósított ferde fogazás miatt nem fut egyenes vonalban a fogasléc és a kerék gördülése, azaz a gördülő felület nem sík, hanem egy hullámos felület. Ebből az következik, hogy ha a domborulatra állítod pontos érintkezésre a hajtást, akkor fél foggal elhajtva hézag keletkezik a léc és a kerék között. Ez a kotyogás. Nos ha ezt megszünteted azzal, hogy a hullámvölgyben illeszted a hézagot nullára, akkor a fogcsúcson befeszül, és úgy érzed, hogy nem egyenletes a kihuzat mozgása, hanem akadozik. Az eredeti ragacs azért volt benne, hogy a kotyogást okozó foghézagot, magyarul a gyártási pontatlanságot eltüntesse. Az a ragyacs egy nagy viszkózitású kenőanyag, amely úgy viselkedok, hogy hirtelen erőhatásra megtartja az alakját, ami az erő tartós fennállása alatt változik csak meg. Ez a trükk, amivel a selejtes fogprofillal gyártott hajtást is el lehet adni! Ki kell mosni, semmi keresni valója nincs, még az új szerkezetekben sem! Ezzel tömik tele a mechanikákat is a kínai gyártók! Ha kimostad, akkor már érezhetővé válik a fogprofil hiba, mert nincs a fogakban ez a ragacs, ami hirtelen tekerésre összenyomhatatlansága miatt úgy néz ki, mintha finoman mozgatná a kihuzatot, de ez csak a látszat! Érzéki csalódás! Sorolhatnám tovább a gyárilag alkalmazott trükköket, de attól nem lesz jobb a kihuzatod. Ezt a hibát javítani egyszerűen nem lehet. Állítsad be úgy, hogy inkább a fogak között legyen hézag és ezzel egy kis holtjátéka a hajtásnak, mintsem szoruljon, mert ez utóbbi esetben nagy nagyítással már erősen bemozdul a csillagirány az eredeti pozicióhoz képest! Nálam is pontosan ez a helyzet! Kotyog, de legalább nem változik élesreállításkor a csillag iránya! A megoldáson gondolkodtam sokat, de ebben az esetben csak a szélesebb, azaz pontosan 1 profilkülönbséget adó fogasléc és szélesebb hajtókerék adna megoldást. Nem rosz megoldás, ha mondjuk két fogaslécet szerelek egymás mellé, ha kiadja az egy profilnyi eltolódást a két széle mentén, mert akkor már a gördülés sík mentén történne, persze jól megfogatott hajtótengely esetében. Az ilyen trutyival feltöltött szerkezetek eleve gyanúsak, és eddig 100%-ban beigazolódott, hogy a trutyi azért kell, hogy eltüntessen valamely gyártási hibát! Üdv. Imre

Én épp most gyártottam fogaslécet és kihuzatcsövet egy kb. évszázados kihuzathoz, melynek csak a fogaskereke, meg annak a háza volt meg. Az a tervem, hogy építek egy retro sárgaréz 100/1000-es csövet a hiányzó alkatrészek pótlásával.

Nem ismerem a bolti kihuzatokat, de fogazásból elvileg kétféle van. Egyik a mára leginkább elterjedt evolvens profilú, melyet onnan lehet felismerni, hogy a kerék fogai a tőnél a legszélesebbek, kifelé ívek mentén keskenyednek. Az ilyen fogaskerék fogasléc párja trapéz keresztmetszetű fogakkal van ellátva. Ha a ferde fogazású, úgy annak célja az, hogy a terhelés fokozatosan kerüljön át egyik fogról a másikra, így simább áthajtást biztosítva. Ez a típus mindenképpen játékkal működik, ebből adódik a gépekben jól ismert ideális esetben is fennálló fogaskerékhang, melyet csak mindenféle trükökkel lehet mérsékelni. Jó működés szempontjából nem érzékeny annyira a foghézagra, de végül is egyetlen optimális beállítása van.
A másik típus a ciklois fogazás. Ez onnan ismerszik meg, hogy a kerék fogai a tőnél is elvékonyodnak, a hozzávaló fogasléc is ívelt profilú. Ez a megoldás nagyon kicsi hézaggal jár, szinte hézagmentes is lehet. Nem gyakori, mert nehezebben gyártható és csakis egy beállításban tökéletes.
Mindezzel azt akartam mondani, hogy a hézag normális velejárója fogaskerekeknek, bár nagyon kicsi mértékű is lehet. Egy fogaskerék két okból akadozik: Vagy közel van a párjához "tőre jár" vagy messze van a párjától, de ekkor nem is annyira akadozik, mint inkább nem egyenletesen hajtja a párját, "csilingel".
Lehet, hogy a fogasléc öntött, vagy más miatt kicsit pontatlan, s ez még ront a helyzeten. A vastag kenőanyag elfedhette ezeket a hibákat, és valószínű, hogy mikor még nem érezted, akkor is jelen voltak.

A régebbi jó minőségű kihuzatok, vagy mikroszkóp fejmozgatások kizárólag a már korábban leírt egész profilszámú eltérést mutató ferde fogazású léccel történnek. Néha a finomabb fogazású szerkezeteknél lehet 2, vagy 3 is a szélek profileltolódása, és ez is azért, hogy minél símább legyen a mozgás. A hajtó kereket rugó szokta nyomni a fogasléchez, ezért mindig hézagmentesen illeszkedik. A mozgó rész elfordulását meg V alakú vályúban történő megvezetéssel szokták megoldani, pl. mikroszkópok esetében. Profi távcsővek kihuzatoknál csak ilyen tervezéssel készített fókuszálókat szabadna használni!

Nos itt a következő ötletem, amelyben laprugós felfüggesztésű hajtókereket javasolok. Az mindig belesimulna a fogaslécbe, kis erőingadozással, de hézagmentes folyamatos mozgatást tenne lehetővé. Nem tudom, hogy hogyan oldható meg, de ha a fogak pontatlansága miatt csak néhány tized millimérer elemelkedés látszik, avagy a foghézag csak néhány század milliméter, akkor ez egy jó megoldás lehetne. Magyarul, a fókuszáló tengelynek a kihuzat mozgására merőleges irányban lenne szabad elmozdulása, és a nyomóerőt adná a laprugó, amely a hajtókerék tengelyének csapágyait tartja.

Egy másik megoldás, amennyiben a kerék tengelyének csapágya már kopott, és benne a tengegy már amúgy is kotyog, akkor elegendő úgy állítani, hogy a szabad játékába beleférjen a fogak okozta hullámmozgás. A csapágyon belüli helyzetet kellene csak valamilyen rugónyomással a fogasléc felé kényszeríteni. Lehet, hogy elegendő a csapágyon kivül lévő tengelyvéget a fogasléc irányába nyomni pl. egy erősebb acélrugóval, esetleg a csapágyba fúrt lyukon egy teflon tuskót rugóval rányomni a benne forgó tengelyre, hogy a fogasléc irányába nyomja. Ez utóbbiról egy vázlatot is készítettem, alább mutatom.

Ez nagyon hasonló a csigakerék és csigaorsó hézagmentes illesztésének problémájához, mert itt is egyirányú mozgást kell biztosítani és adott erővel egymáshoz nyomni a kereket és a fogaslécet. Itt már nem nagyon számít a profil pntosság, a kopás, és a fogazás dőlése. A gyártási pontatlanság hibáját ebben a megoldásban nem a nagy viszkozitású kenőanyag, hanem a konstrukciós változtatás oldja majd meg! Üdv. Imre

Ha a fogasléc és a hajtókerék is kemény kerámiából készül, akkor működhet Imre ötlete.
Ha Acélból, akkr már egy picit bajos, mert a ferde hatású rugó ha nem tökéletesen középen hat,
( a rajzon ez nem látszik, mert a középent most felülnézetből mondom)
akkor lesz egy csavarónyomaték, ami az egyik oldalon jobban a másik oldalon kevésbé fogja nyomni a
lécet. Az, hogy kopni fog, ráadásul aszimterikusan, az egy dolog, de az élesség beállítását
egy irányra korlátozzat, tehát nem lehet oda-vissza tekergetve élesre állni, csak egy irányba.
Ha túlmentél, jó sokat vissza kell tekerni és újra csak egy ik irányba hajtva kell megpróbálni a műveletet.
Hiszen ha egyik irányból kivettük a hézagot, a másik irányba nagyobb lesz a hézeg és azt a rugalmas elem miatt
lehetetlen pontosan megállítani.

A csiga hajtásnál nincs ez a gond, mert ott a tengely szinte mindig egy irányba forog (pl: követi az eget)
és nincs irányváltás olyan gyakran, mint a kihuzatnál.

Én inkább egy fixáló csapot javasolnék, amivel ha élesre áltál, lehetne stabilan rögzíteni a kihuzatot, hogy ne mocoorogjon el.

Imre, János, köszönöm a hozzászólásokat. Sajnos nem tudok mechanikai módosításokat végezni, így marad a megfelelő kenőanyag kiválasztása. Amit a tisztítás után kentem fel, ezek szerint nem "tölti ki" a fogak közötti rést. Esetleg sűrűbb, gyárilag is ragadósabb anyag kell. Mit tudtok ajánlani?

Ha terhelés alatt van egy nyílt rendszered (nincs házba zárva a kenőanyag), ott szinte mindig ki fog mászni a
zsír a fogak közül. Ha havonta egyszer lekened, jó lesz.

Én a teljesen általános LIZS-2 EP (Re-cord Kft gyártja) zsírt használom, ez bírja a hideget is, ami fontos.

Amit semmiképpen ne vegyél, az a "nagy nyomás" a "magas üzemi hőmérséklet" vagy a "nagy felületi sebesség"
céljára kifejlesztett zsírok, mert azok normál körülmények között nem annyira jók.
Az autózsírok és csapágyzsírok általában ilyenek. Amit én ajánlok, az normál körülményekre van kitalálva.