Csillagváros.Hu

Szervusztok!

1 2 ismerőst (Balázs, MoPé) már láttam a topicban.

Némi élet képes amatőr rádiócsillagászati eszköz használatot itt találhattok:

http://www.qsl.net/hg8lmq/projekt/meteor/meteor.html

Kb.: 5-6000Ft értékű beruházással megoldható az elindulás , feltételezve azt , hogy van régebbi elfekvő PC .

Január eleji összefogaló Kvadrantidákról:
http://ha8lmq.hol.es/

Kera Will, ez nagyon izgalmas volt. Igen szépen érthetően (....) írtad le. Azért van még tanulni valóm.

További hazai on-line RMOS állomás itt :

http://jungervin.dyndns.hu/radiomet

Itt csak animáció és statisztika látható.

Köszönöm a tanácsokat. Úgy találtam, hogy a legegyszerűbb talán a Jupiter vevő építése kezdésnek.
Végülis minimális hardver szükséges hozzá. R820T szoftver rádióval tervezem a vételt egy keverővel és LNA val kiegészítve.
Amint jutottam valamire megosztom.

Üdv
Tamás

petota írta: R820T szoftver rádióval tervezem a vételt egy keverővel és LNA val kiegészítve.

LNA felesleges mert így is elég zajos a 20MHz környéke mint RH utility sáv.
Az R820T dongle bemenete pedig elég érzékeny mérések alapján tized mikrovoltos 100-150 MHz körül.
Ez elé raksz egy keverőt ami a 20 MHz felemeli valahova a lokál oszcival magasabb frekvenciára.
Ennek a fokozatnak az erősítése és zaja bőven elég nem még fokozni ezt egy LNAval is.
Amennyiben passzív DBM-es keverőt használsz akkor kb 6-10dB csillapítással számolhatsz.
Az részben nem is baj mert az alap rövidhullámú sávzaj sokkal nagyobb mint a R820T bemeneti érzékenysége.
Ezzel a csillapítással részben az IP3 (nagyjel tűrési képesség) értékét is javítod.
RH-n ez fontos paraméter.
Az RH oldali bemeneti sávszűrés is fontos.
Általában alul áteresztő szűrők vannak a konverterek elején amik kb 30-40 MHzig eresztenek be majd vágnak.
A keverő kimenetén pedig egy felül áteresztő szűrőlánc szükséges, hogy ne ültesse le a lokál oszcillátor jele a rádió bemenetét.Persze valamekkora elnyomása van a keverőnek is 40-60 dB de ez kevés a tized mikrovoltos érzékenység esetén.
További szűrőkörök kellenek ezt az értéket növelni.

Ez esős időben is használható ?

tobe_ írta:Ez esős időben is használható ?

Esőkkel rosszabb esetben villámok is járnak .
Ekkor némi rizikó is van a dologban mert a vevőt vagy az egész megfigyelő állomást elronthatják a kisülések.
Az eső cseppek felületét leginkább a rain-scatter üzemmódban használják ki összeköttetések létrehozására a rádióamatőrök.
Ezzel általában 10 GHz körüli 3cm amatőr sávon szoktak kísérletezni.

Mivel jóval alacsonyabb frekvencián működik a G.R.A.V.E.S. radar így az eső kevésbé zavarja a megfigyelést.
Esetlegesen azok az URH hullám terjedési módok zavarhatnak amik a különböző időjárási frontok hatására jönnek létre.
Ilyesmit nem nagyon tapasztaltunk, távolság és sugárzási iránya miatt, habár nem zárhatók ki ilyen anomáliák.

petota írta:Úgy találtam, hogy a legegyszerűbb talán a Jupiter vevő építése kezdésnek.
Végülis minimális hardver szükséges hozzá.

No a hozzátartozó dipól nem olyan kicsi és nem árt kiemelni a környezetből a jobb vételhez.

Kera_will írta:

petota írta:Úgy találtam, hogy a legegyszerűbb talán a Jupiter vevő építése kezdésnek.
Végülis minimális hardver szükséges hozzá.

No a hozzátartozó dipól nem olyan kicsi és nem árt kiemelni a környezetből a jobb vételhez.

Így igaz!Én is most készítek hozzá egy DDRR antennát ami gyakorlatilag hordozható(Egy nagyobb kocsival... ).Hátránya az irányérzékenysége, és a viszonylag csekély nyereség.(Legalábbis ezt olvastam róla, de ha elkészül majd beszámolok a saját tapasztalataimról.)Ha van lehetőség(kert, telek,stb.)egyszerűbb dipolt használni szerintem.

21cm Hidrogén vonal detektálása és érzékelése se lehetetlen manapság az RTL-SDR alapú USB portos DVB-T vevő stickekkel!
Csak 1420 MHz körülre kell nagy nyereségű irányított antennát építeni , 1 2 szűrőkört méretezni majd bele lehet vezetni a dongléba.
Kísérletező kedvű amatőrök eredményeit bemutató gyűjtő oldal:
http://www.rtl-sdr.com/low-cost-hydrogen-line-telescope-using-rtl-sdr/