Optikai próbák

Mindent a házilag történő távcsőépítésről és tükörcsiszolásról.
Sidius

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2012.01.07. 18:37

Nekem egy 35W-os halogénizzó a fényforrásom, mely egy alumíniumcsőben van elhelyezve. Fedele több helyen át van fúrva, hogy a levegő átjárhassa. A cső palástján egy 6-os furat van, a furat előtt belül egy mattított üveglap. A furatból a fény a résre vetül, majd egy derékszögű prizmán át jut a tükörre. A rés egy hosszában eltört borotvapengéből van, élei egymással szemben, s egy lemezre vannak csavarozva, melyen a fényforrásnak megfelelően szintén furat van. Erre a furatra takarnak rá a pengék, közöttük a fényrést a csavarok lazítása után be lehet állítani. Minél keskenyebb annál jobb, 0,01 mm körül már nagyon jó. Műcsillagot csak okulárpróbánál használok. Ez egy alufólián ejtett kis lyuk, melyet válogatott, nagyon hegyes tűvel képeztem ki rajta, de nem szabad átbökni teljesen, csak egy üveglapra fektetve. Ezután ráragaszottam egy kifúrt lemezre. Ha lesz gépem, majd teszek fel fényképet is.
Különben az első tükröt egy kutyák részére készült konzerv dobozából rögtönzött réssel csináltam, a Távcső Világa szerint. Többször megégettem az orromat az izzótól forró dobozzal, de ezzel a tükörrel fotózok. Igazíból most csak a pendrive-ért jöttem be, megyek is ki, mert lövöm a következő sorozatot... :)
mizar
Hozzászólások: 2669
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: mizar » 2012.01.07. 21:04

.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára mizar 2022.04.28. 23:27-kor.
Stefi
Hozzászólások: 499
Csatlakozott: 2010.08.08. 14:33

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: Stefi » 2012.04.01. 15:10

Sziasztok!

Szeretnék pár kérdésemre választ kapni és talán ez a hely lesz a legjobb ezt feltenni.
Pár napja kezdett el foglalkoztatni megint ez a minőségi optika kérdés és hogy mi mit jelent.
Már beszéltem privátban pár emberrel de ők sem voltak 100%ig biztos a dolgukban, így lehet másokat is érdekelné a kérdés.

Először is van egy oldal http://www.optika.hu/manager.asp?page=http://optika.hu/magazin/tavcso.htm ahol A Rayleigh elv-nél írják hogy 0,02µm-nél nagyobb hiba nem lehet. Ez a IF méréseken a RMS lenne? Vagy a PV érték? Mert ez a két adat is kicsit zavaros, hogy ua. a kettő, csak kicsit más formátumban és a kettőt át lehet váltani?

A másik kérdés a Lambda érték lenne. Én úgy tudtam hogy a L/ érték az optika teljes felületén lévő legrosszabb rész adja. Tehát ha csak 1% L/2-es rész van rajta akkor az már annak is miősűl, hiába a maradék 99% L/10. És ezért jobb a Strehl érték ami ezeket figyelembe véve pontosabban adja meg a minőséget és pl. azt mondja hogy az valójában 82%-os használható optika.

A következő ide fűződik, hogy most akkor milyen hullámhosszban is kell mérni az optikának a minőségét IF-el és melyik a jobb? Mivel ha 632nm-ben vagy 550nm-ben lesz mérve akkor a kettő nem fog egyezni. Miért mérnek sok helyen pirosban (632nm-ben) amikor a szem legjobban a zöldes árnyalatra legérzékenyebb.
Itt pl. zöldben mértnek és kiváló is az optika minősége (a mérés alapján)
http://www.astro-foren.de/showthread.php?9233-Carl-Zambuto-Newton
ha lenne 250eft-om egy 8"-os optikára, akkor megmerném venni Carl Zambuto tükrét.
De mi a helyzet a pirosban mért optikákkal?
http://zambutomirrors.com/zambutoopticalce.html
Az itt mért tükör is lenne olyan jó minőségű mint az előbbi zöldben mért?

Sok sok ember olvassa az itt elhangzó dolgokat, de csak nagyon kevesen szólnak hozzá is.
Akinek bármilyen véleménye és tudása van ossza meg mert másoknak nagyon hasznos lenne, mint most nekem is. :)
"A szél fú, a zöld fű. A Föld kering, a Nap korong..."
Sidius

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2012.04.01. 17:30

Már megfogadtam, hogy ilyen témában nem teszem, de most mégis hozzászólok.

IF mérésben nincs tapasztalatom, de nemsokára lesz! :D Ismert hullámhosszok (színek) mellett átszámíthatók a mért értékek.

A PV hiba legnagyobb felületi eltéréseket ad meg, a Stehl pedig az elméletileg tökéletes leképezéshez hasonlítva egy viszonyszámot ad, mely nyilván 1 alatti szám, vagy ha százalékban nézzük, 100 alatti. Mi is ez a viszonyszám? Egy tökéletes optika a beérkező fény 84 százalékát koncentrálja egy kiszámítható méretű Airy-korongba, a többi a d. gyűrűkbe jut. Minket az érdekel, mennyi fény jut valójában a kis korongba és mennyi szóródik szét (polírozottság), vagy landol a d. gyűrűkben (alakhiba). Más szóval a definíciós fényességhez képest egy valódi jóságot ad meg, mely végül az Airy korong és közvetlen környezete közötti kontrasztot jellemzi.
A fentiekből következik, hogy egy L/4 hibát tartalmazó tükör biztosan jó lesz, de lehet egy másik ugyanilyen PV - vel értékelt tükör még jobb is. A Stehl pedig az ég alatti használhatóságot egészen konkrétan megmondja.
Valószínűleg nem mindenki ért majd vele egyet, de a Dawes-határ kb. másfélszeresén, sötét réssel felbontott kb. 3-4m különbségű, egyszínű kettős, elvitathatatlan optikai minőséget jelent.

Ha a fény nagy része a vakító Airy-korongban van, melyhez a gyűrűk fényessége nem mérhető, akkor az optika jó. Minden más mellékes.
SzarkaLevente
Hozzászólások: 1037
Csatlakozott: 2009.09.07. 21:26

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: SzarkaLevente » 2012.04.01. 19:30

Stefi: talán érdekes lehet ez a cikk is: Távcsövek optikai minőségének mérése
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára SzarkaLevente 2017.04.29. 01:53-kor.
Egy hely, ahol igazán értenek a távcsövekhez Makszutov.hu távcső bolt
Stefi
Hozzászólások: 499
Csatlakozott: 2010.08.08. 14:33

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: Stefi » 2012.04.01. 20:56

Köszönöm mindkettőtöknek a választ.
Igen ezekkel a fogalmakkal nagyjából tisztában voltam hogy pv, rms, lamda, stb. töbször is elolvastam még régen a Levente linkét.
Azt is tudom hogy utólagosan is lehet változtatni a mérés színét, mert általában 632őn mérnek és 550re állítják be értékeléskor. Ezt sem igazán értem miért nem egyből zöld lézert használnak és azt sem hogy változik az érték, de ha jól tudom a pirosban értékelt jó az már zöldben rosszabb lesz.
Tehát még most sem tudom:
- A cikben mire utal a Rayleigh elv-nél hogy 0,02µm-nél nem lehet nagyobb hiba. (PV vagy RMS vagy ez a kettő ua.?)
- Pirosban mért eredmény a pontosabb vagy zöldben. ha a zöldben akkor miért mérnek pirosban?
"A szél fú, a zöld fű. A Föld kering, a Nap korong..."
berenteb
Hozzászólások: 234
Csatlakozott: 2009.09.17. 13:32

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: berenteb » 2012.04.02. 08:35

A CD-DVD olvasókban levő lézer teljesítménye nem nagy az írókhoz képest, de mindenképpen kerülni kell
a lézerfény közvetlen szembe jutását.
A DVD írókban levő lézer teljesítménye 200-250 mW, ami már maradandó károsodást, vakságot okozhat.
Hagyományos optikai próbákhoz mindenképpen jobb más fényforrást választani, pl. szabályozható nagy fényerejű LED-eket.
Libor
Hozzászólások: 149
Csatlakozott: 2011.07.31. 14:01

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: Libor » 2012.04.02. 19:47

Stefi írta:... ha a zöldben akkor miért mérnek pirosban?

A cég ráírja a tanúsítványra h lambda/8, de az átlag vásárló ugye nem ellenőrzi, hogy a lambda az pisos v zöld fény lambdája-e :)
Hogy egy klasszikust idézzek: amíg a papír olcsóbb, mint a szalámi, a hentes a papírral együtt fogja mérni :)
berenteb
Hozzászólások: 234
Csatlakozott: 2009.09.17. 13:32

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: berenteb » 2012.04.04. 16:05

Zöld lézer, piros lézer.

Szerintem nincs itt semmi probléma.
Az Open Fringe program átszámítja a 650nm-en mért adatokat 532nm-nek megfelelő
értékekre, mert a szem erre érzékenyebb.
Stefi
Hozzászólások: 499
Csatlakozott: 2010.08.08. 14:33

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: Stefi » 2012.04.04. 16:55

berenteb írta:Zöld lézer, piros lézer.

Szerintem nincs itt semmi probléma.
Az Open Fringe program átszámítja a 650nm-en mért adatokat 532nm-nek megfelelő
értékekre, mert a szem erre érzékenyebb.


Tudom hogy átszámítja.


http://www.ebay.co.uk/itm/Cave-Astrola-254mm-F-8-65-w-mount-/130675881952?pt=US_Telescopes&hash=item1e6ce3b7e0#ht_1541wt_1270

Ez már valami. 0,005 az rms 1965-ből ;)
"A szél fú, a zöld fű. A Föld kering, a Nap korong..."
Válasz küldése

Vissza: “Távcsőépítés”