Optikai próbák

[Attila]

Azt meg tudom erősíteni, hogy egy 50cm-es átmérőjű tükröt (>20kg) még 1:10-es vastagság/átmérő arány mellett is nagyon-nagyon nehéz úgy megtámasztani mechanikailag, hogy kicsit se deformálódjon, és pl. a Jupiterről torzítatlan, éles, kvázi tökéletes képet adjon (mint pl. egy APO triplet).

Ez a torzítás természetesen akkor is benne van a képben, ha egy halvány ködöt nézünk vele, de akkor a brutális fényhozam-többlet gyakorlatilag lesöpri a fenti problémát, mivel az 50 centissel könnyen és jól látjuk az objektumot, egy kisebbel pedig sehogy sem. Egy halvány köd filamentjei esetében messze nem annyira feltűnő a penge éles kép hiánya, mint a Jupiter felhő-öbleinél. A csillagok pontszerű megjelenését pedig egy ekkora távcsőnél már a seeing úgyis jelentően "összerondítja". Már csak ezért sem érdemes ilyen nagy átmérők esetén (vizuális megfigyelési célra) a lambda/6 ... lambda/10-es felületek hajszolása. A lambda/4 ide már bőven elég (de bárcsak legalább ennyi lenne... ).

Szerintem.


MDA

[Sidius]

Még ide vág az interferometria is, amit főleg a tükörgörbítők gondoljanak át szerintem, mert mindegy milyen eredmény van a papírra nyomtatva, csak a leképezés számít.
Az Abbe -féle kritériumok szerint a mérés közvetlen kell legyen, vagyis minél kevesebb láncszem szerepeljen az eredményig. Ilyen szempontból egy tolómérő se ideális közel sem a saját léptékében használva. De az interferometria optikai léptékben még messzebb van ettől. Ideális körülmények között lehet jóhoz közelítő eredménye, csak ehhez olyan körülmények kellenek, amik többnyire a szélcsendes tajgán egy átfagyott épületben vannak. Nem az elvvel van a baj, minden Zernike polinom nagyon stabilan oké a papíron. De nagyon messze van a közvetlen méréstől. A nulltesztek egyike sem mérés, csupán ellenőrzés, de fényévekkel közelebb van az Abbe-elvekhez.

[gyuri17]

Meglehetősen sokat gondolkodok azon, hogy vajon egy nagyobb távcső megépítése esetén, milyen szempontok lennének az igazán fontosak. Mert valóban itt ez az üveganyag kérdés: 40-50cm átmérőben csak is extrém fényerő, hogy legalább a lépcsőről való észlelést kikerűljűk. Viszont ilyen elgondolási alapon, az üveganyag vastagsága meglehetősen kötött a rádiusz mérten. Persze a másikoldalon az anyag beszerzése szabhat határt-főleg nálunk! Aztán ott a súly kérdése.. a cipelhetőség, használhatóság hosszútávon meghatározó lehet egy ekkora műszernél. Továbbá igaz az is, hogy rekord felületi pontosságra sem érdemes törekedni. Szóval ha csak az elhangzottakat vesszük figyelembe, lehetségesnek tartom, hogy érdemes lehetne vékonyabb üvegekkel póbálkozzunk nagyobb felületek kialakításán, és ehhez tervezni a speciális tartórendszert. Belegondolva, ez nem újkeletű dolog, hiszen a hatalmas tükrőket is alá tudják támasztani, még ha aktív rendszer is az. Aztán még valamennyire hangolható is lenne egy ilyen vékony optika. Azért itt is van pró és kontra,de ha egy 50cm lenne tervbe ,akkor biztos hogy 25mm üvegből próbálnék nekiálni. Ekkora átmérő árban, késztetésre ösztönzi az alkotót.

[mizar]

.

[Sidius]

No ilyet külföldön se nagyon látni! Ez nagy tükör, vékony üvegből, de nem sokat vékonyodik a közepe felé sem. Ez egy ligán kívüli kategória Sanyi! Szerintem mindenkit érdekel...

[Vizi Péter]

Mindenképpen tudósíts erről a hősi küzdelemről!

[gyuri17]

Én is ragaszkodom a további beszámolóhoz. Amúgy biztatásként Sándor, de a 270/1040 tükrömnek a prototípusa 10mm üvegből van, és meglehetősen jól sikerült a vastagágához mérten.Neked meg szinte biztos, hogy menni fog! Sajátomat kontaktlencsének hívtam a vicces kinézete miatt, de 1évig használtam, és most is meg van!

[mizar]

.

[Vizi Péter]

Ha sikerülne az a 300/900, érdekelne

[gyuri17]

Lassan de biztosan, új lendületet kap a tükörkészítés. Szerintem a beszámolóra gondólva, át is térhetnénk a tükör készítés rovatába!