Elég örvendetes, hogy van aki ilyesmire adja még a fejét, sokaknak követni kéne!
De aki kézzel nem tud csiszolni, az géppel se tud, ez egészen biztos. Minden esetre azért jó, hogy vannak akik foglalkoznak még ilyesmivel, és bár nagyon elnagyoltan gondolkodó világot élünk, természetesen tiszta szívből kívánok szerencsét ehhez a vállalkozáshoz!
Kevés távcsőépítő van manapság már sajnos. A gép meg nagyon tetszik!
A jó tükörhöz -ahogy eddig tapasztaltam- két dolog kell. Egyik a felület ellenőrzésének valamilyen, legalább 90 százalékos biztonsággal működő módszere, amit használni is megtanulunk, de fontos, hogy csak az égnek hiszünk, mindegy hogy mit mond, még ha interferométer is! A másik a feladat felmérésének képessége, ami sok gyakorlat után kialakul, vagyis ugye maga a gyakorlat. De támadhatatlan az eredmény, ha a mm-ben vett átmérő legalább kétszeresének megfelelő nagyításon még szép, részletes képet kapunk. Ilyenkor lehet azt mondani, hogy megérte dörgölni!
Sajnos a tengeren túli honlapok információinak 80 százaléka blőd hülyeség, de vannak gyöngyszemek is közöttük. Javaslom Mike Lockwood, vagy Peter Ceravolo, illetve Dick Parker kevéssé hangzatos, de szakmailag jószerivel támadhatatlan honlapjait nézegetni, annak ellenére, hogy pl. Mel Bartels lesz az egyik első, akit kidob a gugli. Nyomtatott irodalom gyanánt Albert G. Ingalls "Amateur Telescope Making" illetve Jean Texereau "How To make a Telescope" c. könyveit ajánlom, de nagyon jó a Távcső Világa is, csak vagy sajtóhiba, esetleg fogalmazási hiba miatt figyelni kell, mert az alapjaiban jó leírás itt-ott félreérthető, és nagyon kevés a további információ, hogy ez időben kiderüljön. Texereau mérési módszerének magyarított változatát kissé megspékelve Bozsoky Jani is leírta, ami a Wiki oldalain is megtalálható. Végezetül külön ajánlom H.E. Stafford Dall ide vonatkozó cikkeit.