Hogyan készül házilag egy főtükör?

[gyuri17]

Igen, gondoltam útjára inditóm ennek a kis tükör készítésének állomásait a megszokottól rendszeresebb publikációval. Jól jött ehez ez a "szedett-vedett üveganyaból csináljunk tükröt" megoldás; gyakorlatilag így más idegen vállalkozó is láthatja, hogy akár ilyen anyagokból is készülhet jó optika. Persze a szurok keménységére, a csiszolások poronként alkalmazott ideje, a húzások mikéntje és annak hatásaira nem tértem ki...Talán majd a tükör elkészültével ezt még pótólom. Egyenlőre a sok polírozás kívül, semilyen nehézséggel sem kellett még szembesűlnöm, és ha a perem így marad, akkor nagyja gondok letudva, hisz F6-nál még nincs bonyolúlt paraboloid.

[Lovász András]

Ha érdekel a téma, akkor itt olvashatsz róla kísérletet fekete háttérrel,
https://www.astrotreff.de/forum/index.p ... gelten-ha/

Ilyen bevonat nélküli naptávcsövön én is gondolkodtam és a fekete háttéren is.
Egy kérdés: az üveg feketére bevont és emiatt a Nap hőjétől intenzíven melegedő háta nem húzza el az üveget? Vagy ez az üveganyag (mármint Pistié) annyira kismértékű hőtágulással rendelkezik, hogy ennek nincs jelentősége?
Vagy ha pedig mégis, akkor mi van, ha nem az üveg hátulját festjük be feketére, hanem egy másik felületet az üveg mögött, légréssel? Esetleg a légrésből érdemes elfújni a felgyülemlett hőt? Vagy ebben az esetben a légrés miatt csökken a kontraszt?

[gyuri17]

A saját elgondolásom alapján, semmi szükség a feketítésre a hátlapon. Az első felületre jellemzően polírozot, fókuszáló felület, ami 4% -nyi fényt, 8mm átmérőjű fókuszra gyűjt. A hátsó mattítot felület, a durvasága miatt szórja a rájutó 96% fény egy részét, vagy is az okulár irányában a párhuzamos nyalábok fényével kell kalkulálni, de ez sem fókuszált nyalább, így a polírozott felület fényesebb a fókuszból nézve. Ha nem így lenne, akkor már most sem tudnám élesen kivetíteni a napot az aluzatlan tükörrel.

[Lovász András]

K. Jani egyszer azt írta, életében nem látott még olyan gyönyörű Vénuszt, mint egyszer egy aluzatlan tükörrel. Ahogy őt ismerem, szerintem nem foglalkozott különösebben kontrasztnövelő módszerekkel.
Szerintem igazad lesz: ha a Vénuszon működik, akkor a Napon is fog...

[Attila]

A saját elgondolásom alapján, semmi szükség a feketítésre a hátlapon. ...

Hát, nem tudom...

Első közelítésben teljesen logikusan hangzik az érvelésed, de nekem a saját - nem túl pozitív - élményemet juttatja eszembe a (még) natúr belsővel rendelkező alu tubusba szerelt 140/1200-as apo lencsémmel. Ott volt a tűéles szuper kép az okulárban, abban nem volt hiba, de alig lehetett látni a brutál erős belső reflexiók miatt. Magyarul a kontraszt elment a levesbe, de nem kicsit. Inkább nagyon...

Természetesen a két eset sok tekintetben eltér, de a hatása nagyon hasonló; kérdés, hogy a mértékük mennyire különbözik.
Ha valami fekete van a napfény útjában, az melegszik, ha pedig diffúz valami van ugyanott, az szórja a fényt (és szintén melegszik, csak talán kevésbé), és a szórt fény kontraszt-vesztést okoz.

A legjobb szerintem az lenne, ha legalább közel síkra políroznád a hátsó felületet, de néhány fokban megdöntve az optikai tengelyhez képest. Akkor garantáltan kiküldenéd a haszontalan sugarakat az okuláron kívülre (előre a visszavert sugarakat és hátra a megtört sugarakat), ahol valamilyen sötét perforált anyaggal el is disszipáltathatod, hasonlóan a Herschel-prizmához. A beérkező hő valamit biztosan melegíteni fog, azt kell "jó helyre vinni". A tükör hátsó felülete szerintem nem jó hely...

Ráadásul egy alumíniumozatlan homorú tükör - sík-homorú lencseként viselkedve - a rajta áthaladó és a hátsó sík felületéről visszaverődő sugarakat is széttartóan küldi tovább (előre és hátrafelé is), csak a hasznos frontfelület gyűjti a fényt a fókuszsíkba, így nyugodtan félre irányítható egy hátsó ferde "közel-síkkal", mivel hőkoncentráció sem alakulhat ki sehol.

Ez persze csak elmélet.


MDA

[gyuri17]

Igen Attila, hallottam a drámáról, de mint írtad, az más dolog. És hogy miért, az egyszerű: az okulár nem más mint egy objektív is egyben, és az okulár által leképezett látómezőben az objektív képe a kilépő pupilla. Csakhogy, a távcső objektív kőrnyezetét is leképezi az okulár, és ha fényes felület (Te esetedben a csőfal) nagyobb mint az objektív egész felülete, így fénye elnyomja az objektívét. De az én esetem már más lesz, hisz ott a hátfal felülete nem bír akkora reflexióval. Egyébbként a nappali fénynél, csak a Napnál működik így, de ugyan ilyen körülménynél a holdból semmi nem látszana. A kontraszt külömbség miatt tud működni, de mindenképp kell az okulárkihuzatba egy akkora tompítás, hogy a környezetből semilyen fény ne érje az okulárt a fentebb leítak miatt.

Kicsit a csiszolásról: ma is két óra ment bele, és már sokkal símább a felület. Kissé girbegurba, de mivel még felület alakításra nem törekszem, így különössen nem foglalkozom vele.

DSC_0368~2.JPG

DSC_0379~2.JPG

[mizar]

.

[mizar]

.

[Lovász András]

Szerintem igazad lesz: ha a Vénuszon működik, akkor a Napon is fog...

A kettő az nagyon nem konvergál egymással.

Úgy értettem, hogy a Vénusznál nincs szükség további fényszűrésre, azonban mivel a Nap sokkal fényesebb, ezért további fénycsökkentésre lesz Istvánnak szüksége ahhoz, hogy a szemének a "munkapontjához" igazítsa azt. Ha csak a Holdra gondolok, mint fényes objektumra, már egy neutral szűrő alkalmazása is jó hatással van a kontrasztra (sőt a seeingre is, aminek okát ugyan nem értem...de tapasztalom, hogy így van).
Mindössze ebből indultam ki.

[mizar]

.