Hogyan készül házilag egy főtükör?

[johnie00]

a lényeg hogy a meglévő tűkrőm jo de nagy a fokusza nem szeretnék 2 méter feletti csővet . csiszolni meg sajna nincs időm , ezért gondoltam hogy vennék egy kész főtűkrőt .

[mizar]

a lényeg hogy a meglévő tűkrőm jo de nagy a fokusza nem szeretnék 2 méter feletti csővet . .

Nem is kell! Csináld meg kávázi- Nasmyth, vagy kvázi -Cassegrain rendszerre.

A másik segédtükör olcsóbb megoldás mint egy kész főtükör, pláne ha újra kell aluzni.
A kvázi -Cassegrain rendszernél kör alakú segédtükör is lehet, az előbbi egy klasszikus fényút összecsomagolás.
Itt egy példa:
http://www.reinervogel.net/index_e.html ... der_e.html

Egy próbát megér, ha tényleg jó a tükör. Lehet, hogy egy bontott binokulár prizma is befér a fényútba, és akkor tényleg fillérekből elkészül.

[Sidius]

A kvázi Cassegrain átfúrt főtükörrel és több mint félátmérőnyi segédtükörrel dolgozik, szerintem inkább ne próbáld. Ellenben a Sanyi által linkelt elrendezés kétszeresen is megfontolandó. Először is jelentősen csökken a tubushossz, másodszor pedig a segédoptika felületi hibái annál kevésbé zavaróak, minél közelebb esik a síkjuk főtükör optikai tengelyére vett merőlegeshez.

[Imre]

Ezt nem egészen értem. Szerintem legfeljebb a segédtükör alakja függ attól, ha nem 45 fokos, hanem mondjuk csak 30 fokos a dőlése a távcső tengelyéhez mérten. A visszaverődéskor a felületi hiba miatt pontosan ugyan akkora szöghiba jelentkezik egy 45 és egy 30 fokban döntött sík segédtükör esetében szerintem.

Egy másik problémáról viszont nem szólt senki. Ha a segédtükör közepétől a képalkotás síkja távolabb kerül, akkor a segédtükör hibájából keletkező szöghiba miatt pontatlanabb lesz a képalkotás, azaz életlenebb a kép!

Ha ez a kevéssé döntött, azaz a tengely merőlegesétől kisebb szögben hajló tükör megnöveli a tükör utáni hibával terhelt fényút hosszát, akkor kicsit romlik a képalkotás. Természetesen ez amatőr viszonylatban jelentéktelen, de ha mondjuk hajtogatott fényútról lenne szó, akkor nagyon jelentős hiba is keletkezhetne!

A szűrőkkel is ez a probléma. Ha az okulártól távolabb helyezem el, akkor rontja a kép élességet némelyik! Ha viszont a szemem elé teszem, azaz az okulár elé, akkor lehet egy sima mikuláspapír is, mégis élesen látom a képet! Ez azért van, mert a közvetlen szem elé tett szűrő által okozott fókuszálási hiba a nagyon rövid szem-szűrő fényút miatt jelentéktelenül kicsi.

Általában igaz az, hogy a legnagyobb hibával rendelkező eszköz legyen mindig a képsíkhoz a legközelebb, avagy a szemünk közelében. Érdekes, hogy a szűrőket az okulár elé teszik, holott egyszerűbb lenne közvetlen a szem elé tenni. Ebben az esetben sokkal igénytelenebb, olcsóbb is lehetne, akár színezett fólia is.

Itt kitérek a fémgőzölt szűrőfóliákra is, amely a távcső elején van. Sajnos ez nem helyezhető az okulár után, hiszen a fényteljesítményt kell korlátoznia, (infra és ultra fényben is!) mert ha nem tennénk, akkor azonnali szemkárosodással járna. A fólia életlenítő hatásának elkerülésére használnak fémgőzölt optikai minőségű üvegeket is, de ennek ára és mérete korlátozza a használatát, legalábbis amatőrök esetében.

Jobb megoldás a bevonat nélküli főtükör és segédtükör, erősen fénycsökkentő szűrővel. A szűrőt itt is a szem elé kellene tenni, az okulár után. Ebben az elrendezésben lenne a legélesebb a látható kép! Üdv. Imre

[Sidius]

Ezt nem egészen értem. Szerintem legfeljebb a segédtükör alakja függ attól, ha nem 45 fokos, hanem mondjuk csak 30 fokos a dőlése a távcső tengelyéhez mérten. A visszaverődéskor a felületi hiba miatt pontosan ugyan akkora szöghiba jelentkezik egy 45 és egy 30 fokban döntött sík segédtükör esetében szerintem.

Akkor gondold át újra, hogy súroló, vagy merőleges ránézéssel látod inkább pl. egy üvegdarab hibáját.

[mizar]

Ezt nem egészen értem. Szerintem legfeljebb a segédtükör alakja függ attól, ha nem 45 fokos, hanem mondjuk csak 30 fokos a dőlése a távcső tengelyéhez mérten. A visszaverődéskor a felületi hiba miatt pontosan ugyan akkora szöghiba jelentkezik egy 45 és egy 30 fokban döntött sík segédtükör esetében szerintem.

Akkor gondold át újra, hogy súroló, vagy merőleges ránézéssel látod inkább pl. egy üvegdarab hibáját.

K.Gy. : A távcső világa. 2. kiadás 662. old.

(Lap teteje, 2. bek.)

[Imre]

Ezt nem egészen értem. Szerintem legfeljebb a segédtükör alakja függ attól, ha nem 45 fokos, hanem mondjuk csak 30 fokos a dőlése a távcső tengelyéhez mérten. A visszaverődéskor a felületi hiba miatt pontosan ugyan akkora szöghiba jelentkezik egy 45 és egy 30 fokban döntött sík segédtükör esetében szerintem.

Akkor gondold át újra, hogy súroló, vagy merőleges ránézéssel látod inkább pl. egy üvegdarab hibáját.

Ez egy síküvegre vonatkozik, amelyről azért lehet eldönteni a minőségét ferdén tartva kis szög alatt nézve a távoli tárgy torzítását, mert az üveg felületének teljességéről érkezik a visszavert fény, azaz az egész felület szolgáltatja a végeredményt, mintegy kiátlagolva a felületi hibákat!!!
Egy segédtükör kész tükör, és elméletileg adott hibával rendelkezik. Minden pontja részt vesz a képalkotásban, és az elhelyezési szögétől teljesen független a róla visszaverődő fénysugár irányának hibája!!!
Akár laposan, akár merőlegesen éri a fény, a felületi hiba eltéríti a helyes iránytól a visszavert sugarat.

Egy példa: A beesési szög legyen 45 fok. a felületi hiba - 0,01 fok, a visszavert sugár iránya 45,02 fok lesz.
Azért ennyi, mert ha a tükör adott pontján a felület kicsit ferdébb, akkor azon a ponton a beesési szög már nem 45 fok! A visszaverődési szöghiba a felületi rész szöghibájának a duplája!
Ha a 45 fokot változtatjuk 20-ra, akkor is ugyanezt a hibát kapjuk, tehát a visszaverődési törvény szerint független a hiba a tükör irányától, csupán a felület minőségétől, pontosságától függ.

Szerintem ez így van, és nem szabad összekeverni egy síküveg gyorstesztjével, amelyről tényleg úgy lehet eldönteni az ÁTLAGOS PONTOSSÁGÁT, ha laposan nézzük a felületén tükröződő távoli tárgyakat.
Nincs itt semmi ellentmondás, a könyvben leírtak helyesek, de NEM a kész síktükörre vonatkoznak, hanem annak alapanyagául felhasználni kívánt üvegdarabra! Gondoljátok át ismét! Üdv. Imre

[mizar]

Ez egy síküvegre vonatkozik, amelyről azért lehet eldönteni a minőségét ferdén tartva kis szög alatt nézve a távoli tárgy torzítását, mert az üveg felületének teljességéről érkezik a visszavert fény, azaz az egész felület szolgáltatja a végeredményt, mintegy kiátlagolva a felületi hibákat!!!
Egy segédtükör kész tükör, és elméletileg adott hibával rendelkezik. Minden pontja részt vesz a képalkotásban,

Szerintem ez így van, és nem szabad összekeverni egy síküveg gyorstesztjével, amelyről tényleg úgy lehet eldönteni az ÁTLAGOS PONTOSSÁGÁT, ha laposan nézzük a felületén tükröződő távoli tárgyakat.
Nincs itt semmi ellentmondás, a könyvben leírtak helyesek, de NEM a kész síktükörre vonatkoznak, hanem annak alapanyagául felhasználni kívánt üvegdarabra! Gondoljátok át ismét! Üdv. Imre

Imre! Szerintem nincs különbség a síküveg és a síktükör között, csupán az egyiken van fényvisszaverő réteg, a másikon nincs. Az általam linkelt oldalon találsz egy cikket ahol ennek a távcsőnek a segédtükör tesztjét végzi RC teszttel. Ott egyértelműen ábrázolva van, , hogy a laposan döntött síktükörrel pontosabban lehet kimutatni a felületi hibákat, mint a 45 fokos szögben állón.

[Imre]

... Szerintem nincs különbség a síküveg és a síktükör között, csupán az egyiken van fényvisszaverő réteg, a másikon nincs.

Ugye ezt csak viccből írtad? Akkor ha ez igaz lenne, senki nem csiszolna síküvegből síktükröt, hanem simán bevonatot készítene rá. Szóval ablaküveg = síküveg, és ha bevonom, akkor az ablaküvegből lesz síktükör, igaz? Előtte persze méretre kivágva, olcsón lehetne sorozatgyártani is!

No de nem akarlak rábeszélni semmire, nyugodtan készíthetsz a síküvegre, azaz ablaküvegre bevonatot, de azzal legfeljebb a reflexiót javítod, attól nem lesz sík, csak tükör! Kénytelen vagyok ismételni, hogy a síküvegre, mint alapanyagra vonatkozik az általad idézett írás a könyvben! Olvassad el figyelmesen! Üdv. Imre

[Sidius]

Nem viccből írta, a fizika törvényei egyformán vonatkoznak mindkettőre. Kedves Imre, szerintem az utóbbi három hozzászóló közül kettő csiszolt már síkot és hidd el, hogy 1/8 hullám felületi hiba még nem jó egy 45 fokos segédtükörnek, miközben főtükörnek ez már elég, ha nem is csúcsminőség. Akkor jó egy 45 fokban döntött felület, ha legalább közelíti az 1/12 hibát.