Hogyan készül házilag egy főtükör?

[Attila]

Táblaüveg az anyaga, két okból is. ...

Ezek szerint táblaüvegből ilyen nagy vastagságúak (20 ... 40mm) is vannak?


MDA

[Lovász András]

Táblaüveg az anyaga, két okból is. ...

Ezek szerint táblaüvegből ilyen nagy vastagságúak (20 ... 40mm) is vannak?

Láttam nemrég, hogy Gyuricza István megvételre kínált több üvegkorongot is az aprókban. Azok is ebben a mérettartományban voltak/vannak, sejtésem szerint táblaüvegek (az árukból gondolom).
Manapság amúgy látok egy tendenciát, ami szerint a kb. 30 centi átmérő fölött már nem tartják a "vastagság az átmérő tizede" ökölszabályt (a termikus egyensúly problémája miatt), hanem inkább jól átgondolt foglalatokkal próbálják elkerülni a torzulást. De lehet, hogy tévedek...

[Vizi Péter]

Amikor ilyesmi szóba kerül, mindig megjön a kedvem a tükörcsiszoláshoz

[Lovász András]

Amikor ilyesmi szóba kerül, mindig megjön a kedvem a tükörcsiszoláshoz

Akkor csak hajrá!!!

[Sidius]

Nem vagyok híve az ökölszabályok felrúgásának, de valóban nagy számban készülnek vékony tükrök. Egyesek addig mennek a lelkendezéssel, hogy fizikailag is lehetetlen dolgokat állítanak, mert konkrétan a görbület nem férne az üveg anyagába. Ennek könnyű utánaszámolni, úgyhogy rostálni kell az információkat.
Vannak azonban komolyabb jóemberek is, ilyen pl. Mike Lockwood és néhány barátja (USA). Bár teszteket nem találtam a tükrökről, gyökeresen eltérő módon is vizsgálják a felületet mint én, de amiket ír, eddig a saját kísérleteimmel is összeegyeztethetők. A sík felületek esetén eddig semmilyen utat nem találtam amivel spórolni kehet a vastagságon. De a főtürök sokszor meglepően toleránsnak mutatkoznak, és tényleg sok múlik a foglaláson.
A táblák szabvány vastagságúak, 15, 19, 21, 25, és állítólag 50 mm-es is létezik, de nálunk 25 a plafon, és annak is örülni kell. (Nagyon!) Néhány kollégával lefolytatt diskurzus, meg már elég sok kísérlet után adódott 35 cm átmérő a 25-ös üveghez, aztán majd meglátjuk. Elvileg beleférhet, a tükör célú öntött korongokhoz képest két nagyon fontos tulajdonság miatt: Teljesen feszültségmentes, és teljesen párhuzamosak az oldalai, ráadásul elég pontos "síkok", így munkálás közben is jól felfektethető, párhuzamossága miatt pedig egyformán torzul a megmunkáló erőkre. Egy éve egyszer már hibátlan gömböt tudtam belepolírozni, úgyhogy van remény.
Egyébként a legjobb távcsőépítő könyvek az 40-es 60-as évekből valók. Akkor még a táblaüveg egy hullámos, sokszor szivárványszínekben tündöklő anyag volt, de az önött pyrex is sokszor 1:3 vastagság/átmérő arányban készült, nem véletlenül. A svábhegyi 60 centis Cassegrain (az 1920-as években készült) tükrének vastagsága 130 mm.

[D.Laci]

Amikor ilyesmi szóba kerül, mindig megjön a kedvem a tükörcsiszoláshoz

Akkor csak hajrá!!!

Minden elismerésem a tükörcsiszolóké!
Többször néztem a kitartó munkájukat Tarjánban.
Nem lenne hozzá türelmem.
Megint csak... nem vagyunk egyformák, hál Istennek.

D.Laci

[Attila]

Érdekes dolog ez a tükör-megtámasztás kérdés...
Természetesen magam is fontosnak tartom, főleg a tükör méreteinek/tömegének növekedésével, illetve a vastagságának csökkenésével összhangban, ez nem kérdés; optimalizáló szoftvert is használtam a megfelelő megtámasztás kialakításához: https://www.davidlewistoronto.com/plop/

Azonban elgondolkodtató, hogy az alumínium ötvözetek Young-modulusa 69-70MPa körüli, míg az üvegé 50-80 MPa.
Forrás: http://www.muszeroldal.hu/assistance/rugalmassag.html

Tehát, ha alumínium ötvözetből készül a megtámasztás (ami - tudomásom szerint - 99%-ban igaz), akkor jogosan vetődik fel a kérdés: mi támaszt meg mit???

Az acélok esetében ez 200GPa körüli érték, tehát meggondolandó, hogy talán érdemesebb lenne acélból készíteni a tükör foglalatot (természetesen átgondolt tervezéssel, a szükséges konstrukció tömeg/lehajlás optimalizásásával), mert ha ezzel a tükröt is "büntetlenül" vékonyíthatjuk, akkor még az alu-foglalathoz képesti összes tömeg-növekedés (tükör+foglalat) sem biztos, hogy igaz...

Érdemes lenne egy szimulációt készíteni rá...


MDA

[Vizi Péter]

Tükörcsiszolásnak most biztosan nem állok neki, sem időm, sem mérőberendezésem nincs hozzá, de a dörgölés munkaterápia-jellege így is vonz .
Attila, ezen a foglalat-kérdésen régebben én is eltöprengtem, persze ez a 200-asnál nagyobb átmérőjű, nehezebb tükröknél jön elő. 300 mm felett biztosan acélból, zártszelvényből hegeszteném. Érzésre.

[Attila]

Attila, ezen a foglalat-kérdésen régebben én is eltöprengtem, persze ez a 200-asnál nagyobb átmérőjű, nehezebb tükröknél jön elő. 300 mm felett biztosan acélból, zártszelvényből hegeszteném. Érzésre.

Ez a kérdés akkor kezd igazán izgalmassá válni (még akár kisebb tükrök esetén is), ha tudható, hogy mi a csiszolás/polírozás szempontjából még minimálisan "kezelhető" tükörvastagság, vagy inkább tükör-vékonyság; hiszen - bár még nem csiszoltam tükröt, de úgy gondolom -, ha túl vékony az anyag, akkor már nem lehet tartani a felületet munka közben.

Erre Jani szinte biztosan tudna valamit mondani.

Ha így, a minimálisan használható tükörvastagsággal kalkulálunk egy ésszel megtervezett acél megtámasztású foglalatot (azaz nem "bele minden vasat", hanem csak ahová és ahogyan kell...), akkor talán a súly sem lesz nagyobb az eddigi "standard alu-foglalatos" megoldásokhoz képest, viszont egy vékony tükör sokkal hamarabb lehűlne.


MDA

[Végh Zoli]

Nem vagyok híve az ökölszabályok felrúgásának, de valóban nagy számban készülnek vékony tükrök. Egyesek addig mennek a lelkendezéssel, hogy fizikailag is lehetetlen dolgokat állítanak, mert konkrétan a görbület nem férne az üveg anyagába. Ennek könnyű utánaszámolni, úgyhogy rostálni kell az információkat.
Vannak azonban komolyabb jóemberek is, ilyen pl. Mike Lockwood és néhány barátja (USA). Bár teszteket nem találtam a tükrökről, gyökeresen eltérő módon is vizsgálják a felületet mint én, de amiket ír, eddig a saját kísérleteimmel is összeegyeztethetők. A sík felületek esetén eddig semmilyen utat nem találtam amivel spórolni kehet a vastagságon. De a főtürök sokszor meglepően toleránsnak mutatkoznak, és tényleg sok múlik a foglaláson.
A táblák szabvány vastagságúak, 15, 19, 21, 25, és állítólag 50 mm-es is létezik, de nálunk 25 a plafon, és annak is örülni kell. (Nagyon!) Néhány kollégával lefolytatt diskurzus, meg már elég sok kísérlet után adódott 35 cm átmérő a 25-ös üveghez, aztán majd meglátjuk. Elvileg beleférhet, a tükör célú öntött korongokhoz képest két nagyon fontos tulajdonság miatt: Teljesen feszültségmentes, és teljesen párhuzamosak az oldalai, ráadásul elég pontos "síkok", így munkálás közben is jól felfektethető, párhuzamossága miatt pedig egyformán torzul a megmunkáló erőkre. Egy éve egyszer már hibátlan gömböt tudtam belepolírozni, úgyhogy van remény.
Egyébként a legjobb távcsőépítő könyvek az 40-es 60-as évekből valók. Akkor még a táblaüveg egy hullámos, sokszor szivárványszínekben tündöklő anyag volt, de az önött pyrex is sokszor 1:3 vastagság/átmérő arányban készült, nem véletlenül. A svábhegyi 60 centis Cassegrain (az 1920-as években készült) tükrének vastagsága 130 mm.

Valahol régebben olvastam/láttam , hogy az amcsiknál a "vékony" üvegkorongokat hőkezeléssel görbületre roskasztják , így megspórolva a rengeteg csiszolást ill. az vastagságból adódó görbületi korlátokat kiküszöbölhetik . Ilyesmire nem gondoltál még ?