Hogyan készül házilag egy főtükör?

[Sidius]

Mindenkinek köszi!
Létrehozok egy topikot: Mi legyen a Meteorban? címmel. Még várok ötleteket!

[Guest]

Sziasztok!

1995 környékén nekiálltam tükröt csiszolni, üvegestől kaptam hófehér cérium oxidot. Elkezdtem csiszolni, de rájöttem, hogy nem nekem való, elajándékoztam mindent egy tükörcsiszolónak. A cérium oxidért kár.

Nagyon off. Valaki próbált már műanyagra cérium oxidot vagy teljesen felejtős? Elvileg polisztirol lenne az áldozat. P2000-4000-es csiszolás után még jócskán matt marad a felület. Bár a cérium oxid árát tekintve nem tudom ér-e annyit az egész. Autólakkra való paszta nem vált be. Rendkívül mérgező még a gőze is, a felület bevette a szagot. Kész szert rendkívül nehéz műanyagra találni, pláne környezetbarát kivitelben. A csiszoló szemcsék valószínűleg hasonlóak, a többi csak adalék. Ezért gondoltam erre.

[mizar]

Sziasztok!

. A cérium oxidért kár.

.

Ebben igazad van.

Nem próbáltam polisztirolt, csak elmélkedek.
A polírozás üvegen cérium-oxiddal és a többi anyaggal egy kémiai folyamat. Az üveg felületét az anyag oldja, a víz és mozgatás eltávolítja a feloldódott üveget. Miért oldaná a polisztirolt?
Egyébként próbáld ki króm-oxiddal. Ha működik, akkor cériummal is fog, ha nem, akkor azzal sem.

[Attila]

.... A polírozás üvegen cérium-oxiddal és a többi anyaggal egy kémiai folyamat. ...

Ez érdekes, ezt nem gondoltam volna - persze ettől még simán lehet, nem vagyok kémikus...
És a papírral (mint a "többi anyag" egyike) történő polírozás esetén?


MDA

[mizar]

És a papírral (mint a "többi anyag" egyike) történő polírozás esetén?


MDA

Látom, ott is esik.

[Attila]

Látom, ott is esik.

Ja, a Font árfolyama...

Csak amit hirtelen találtam:

"Pitch is used today to polish amateur telescope mirrors, though any soft material will work to some degree such as felt, paper and even plastic."

Magyarul: Szurok használatos manapság az amatőr tükrök polírozására, habár bármilyen lágy anyag használható különböző hatékonysággal, így pl. filc, papír, sőt műanyag.

Forrás: http://www.bbastrodesigns.com/JoyOfMirrorMaking/Polishing.html

Hol itt a kémiai folyamat???

Azt írod: "Az üveg felületét az anyag oldja, ..."
A cérium-oxid? Meg a vas-oxid???

"A Folysav a hidrogén-fluorid (HF) vizes oldatának köznapi megnevezése. Erős sav, az egyetlen, amely még az üveget is megmarja. Erősen mérgező."
Forrás:
http://www.donauchem.hu/Products---Solutions/ProductView.aspx?productId=270


MDA

[mizar]

Látom, ott is esik.

Ja, a Font árfolyama...

Csak amit hirtelen találtam:

"Pitch is used today to polish amateur telescope mirrors, though any soft material will work to some degree such as felt, paper and even plastic."

Magyarul: Szurok használatos manapság az amatőr tükrök polírozására, habár bármilyen lágy anyag használható különböző hatékonysággal, így pl. filc, papír, sőt műanyag.

Forrás: http://www.bbastrodesigns.com/JoyOfMirrorMaking/Polishing.html

Hol itt a kémiai folyamat???

Azt írod: "Az üveg felületét az anyag oldja, ..."
A cérium-oxid? Meg a vas-oxid???

"A Folysav a hidrogén-fluorid (HF) vizes oldatának köznapi megnevezése. Erős sav, az egyetlen, amely még az üveget is megmarja. Erősen mérgező."
Forrás:
http://www.donauchem.hu/Products---Solutions/ProductView.aspx?productId=270


MDA

Igazad van, nem csak kémiai folyamat. Kémiai és fizikai együtt. A folyamat csak nyomás.és hő hatására indul meg. Az, hogy papíron meg pizsamán is lehet polírozni, ebből a szempontból mellékes.

[Attila]

... Kémiai és fizikai együtt. A folyamat csak nyomás.és hő hatására indul meg. ...

Ennek hol tudnék utánanézni?
Tudod, jó pap is holtig tanul. Hát még a sekrestyés...

A Wiki nem ír róla:
https://hu.wikipedia.org/wiki/C%C3%A9rium

Hacsak ez nem:
"Halogénekkel reakcióba lép, pl.:
2 Ce + 3 F2 -> 2 CeF3"
http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Cerium_.htm
(Bár ez nem oxid, hanem elemi cérium...)

Fluór, klór, bróm, jód. Ezek valamelyike mindig van a távcsőtükrök üvegében?
(A fluór a fluorit-triplet APO-ok egyik üvegében van, de ott is van még két másik tag.)

MDA

[mizar]

... Kémiai és fizikai együtt. A folyamat csak nyomás.és hő hatására indul meg. ...

Ennek hol tudnék utánanézni?
Tudod, jó pap is holtig tanul. Hát még a sekrestyés...

A Wiki nem ír róla:
https://hu.wikipedia.org/wiki/C%C3%A9rium

Hacsak ez nem:
"Halogénekkel reakcióba lép, pl.:
2 Ce + 3 F2 -> 2 CeF3"
http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Cerium_.htm

Fluór, klór, bróm, jód. Ezek valamelyike mindig van a távcsőtükrök üvegében?
(A fluór a fluorit-triplet APO-ok egyik üvegében van, de ott is van még két másik tag.)

MDA

Az angol wikiben van a szövegben egy hivatkozás a polirozás bekezdésben. Most nem tudom linkelni, mert egy tableten irok. Nem találom, hogy hol olvastam részletesen magát a folyamatot, ott volt leírva, hogy hogyan lép az üveggel reakcióba a vegyület, mi történik, ha nő a nyomás, a hőmérséklet, ha kevés a víz, stb...

[kincsesm]

A polírozás üvegen cérium-oxiddal és a többi anyaggal egy kémiai folyamat. Az üveg felületét az anyag oldja, a víz és mozgatás eltávolítja a feloldódott üveget.

Visszaemlékezve korábbi üveg- és szilikátkémiai tanulmányaimra, és az elmúlt 4 év kísérletezéseinek eredményeire, az üveg csiszolása és polírozása legalább 99%-ban fizikai folyamat. Az üveg kémiailag nagyon ellenálló anyag, gyakorlatilag csak a hidrogén-fluorid oldat oldja. Ez leginkább a SiO2 komponensre vonatkozik. Ha nem kvarcüvegről (~100% SiO2) van szó, egyéb fém-oxidok is vannak benne , mint pl. alkáli- alkáli földfém oxidok (Na2O, K2O, CaO, stb. A zöldes szín a vas-oxid miatt van, a boroszilikát üvegek tartalmaznak 10 +/-5% bór trioxidot (B2O3), illetve vannak speciális üvegek, mint a régi tv képcsöveké vagy az ólomkristály ami egy sor másik komponenst is tartalmaz. Ezeknek jó szakirodalma van a neten, nem is érdemel több szót. A lényeg, hogy a kvarc mellett minél több más komponens van, jó közelítéssel annál kevésbé ellenálló az üveg kémiailag (vannak speciális kivételek). A nagy ólom-oxid tartalmú ólomkristály pohárból pl. egy jó savas bor is elkezdi lassan kioldani az ólmot (ezért ha kitöltik, gyorsan meg kell inni ). Illetve emiatt nem iszunk jó citromos teát belül színes zománcú bögréből...

A cérium(IV)-oxid, a titán-dioxid, a króm(III)-oxid, vas(III)-oxid, amikkel általában polírozni szoktunk, nem oldódik vízben, és az üveggel sem reagál kémiailag, csak "karcolja, koptatja". Hogy milyen felületet ad egy-egy szemcse, az az alakjától függ, illetve, hogy mennyire törékeny vagy épp szívós (ez befolyásolja, pl. hogyan aprózódik munka közben). A szurok, vagy más lágy anyagok célja, hogy a políranyag szemcséit az üveg felületénél tartsa nagy pontossággal, de meg ne karcolja. Afféle hordozó. Ez sem reagál kémiailag az üveggel. Ha nem sima vizet használunk, hanem valamilyen oldatot ott bejöhet a kémia. Elgondolkodtató, hogy mit is értenek a kémiai reakció alatt ebben az esetbe, mert amikor letörik egy kis darab az üvegből akkor is kémiai kötések szakadnak és jönnek létre a friss felületen, de attól még alapvetően fizikai a folyamat.

A cérium-oxidnál én is olvastam korábban , hogy "kémiai maratás" és "koptatás" keveréke, de eddig egy épkézláb leírást sem találtam a részletekről, így erős gyanakvással fogadom, mert nem jön ki a kémia.

Az üveg egyébként magas hőmérsékleten (800-900°C fölött) már reakcióba lép többféle anyaggal is, ott nem annyira ellenálló.

A fentiek fémek polírozására nem teljesen igazak, és csiszolásnál is máshogy viselkedik egy fém (főleg, ha szívós, de puha), mint az üveg. Illetve ott bejön pl. az elektrokémiai polírozás lehetősége is.

Műanyaggal nincs tapasztalatom, de pl. a kocsi bemattult fényszóró búráját elég jól ki lehet polírozni (megcsináltattam, eszembe sem jutott magam hozzáfogni ). Ott azt is figyelembe kell venni, hogy az apró mikrokarcokat kitölti a polírpaszta, és fényesebbnek tűnik, mint ami valójában. Ha lekopik róla, visszamattul egy kicsit.