Hogyan készül házilag egy főtükör?

[Imre]

A saját tubus több száz kiló! Hatalmas robosztus szerkezet. A segédtükör táv kisebb 2m-nél, ha a padlón a főtükör, akkor állványos mérőszerkezettel akár még csillagra is tesztelhető, de mérni biztosan lehetne. A kihívás nagy, és attól tartok, hogy senki nem meri bevállalni egymagában a feladatot. Talán ha két három tapasztalt tükörhajlító összefogna, akkor lehetne eredményes a dolog. Először arról kellene tudakozódni, hogy a tükörrel mi a helyzet most. Lassan 2 éve, hogy láttam, még mielőtt Béla mérte volna. Utána mi lett vele, arról nincs tudomásom. Aki tudja, hogy mi a helyzet vele, az jó lenne, ha jelezné, mert addig ameddig biztosat nem tudni róla, még tervezgetni is felesleges. Ha már tudjuk, hogy egyben van, akkor jöhet a másik probléma megoldása, hogy vajon kié, és hajlandó-e hozzájárulni a rekonstrukcióhoz, vagy vitrinben tartani kívánja? Ha hajlandó, akkor lehet tovább szervezni, és itt már a tapasztaltabb csiszolóké a főszerep, és nem az enyém. Ez nem azt jelenti, hogy kiszállok a dologból, hanem azt, hogy nem én készítem a tükröt. Másban viszont szívesen segítek, amennyiben tudok. Az ötlet jó, és ahogy írtad, nemes cselekedet lenne eredeti formájában rekonstruálni ezt a távcsövet, ha lehet eredeti helyén, Csepelen. Nem olyan rosz a helyzet ott fényszennyezés szempontjából sem, és hatalmas lakótelep van a környéken, tele fiatallal! A főváros déli felén, a Polarissal ellentétes oldalolon van. Érdemes lenne egy déli "obszervatóriumot" kialakítani belőle, hiszen központi helyen van, és megoldható akár az éjszakai üzeme is hétvégeken egészen biztosan. A gyár leállása után füstölő kémény sincs a környéken, sokkalta tisztább, pormentesebb a levegő is, mint 20 éve volt! A déli égbolt felett kisebb a fényszennyezés, és ideális a horizont is a kupolából! Elvileg csak északi irányban korlátozott, de sajnos nagyon erősen, a fővárosi fények miatt a megfigyelések végzése. Üdv. Imre

[berenteb]

Egy-két éve volt egy nekibuzdulás a csepeli távcső beüzemelésére, - annak kapcsán került hozzám
interferométeres mérésre a tükör.
A mellékelt kép is ekkor készült. A tükör széle csorba, ami ki van pótolva valami anyaggal. A felületen két műgyanta pötty is díszeleg.
Szerintem addig nincsen értelme a tervezgetésen túl foglalkozni a távcsővel addig, amíg a tulajdonviszonyok, a távcső használatának körülményei nincsenek tisztázva és garantálva.
Utána kell keríteni egy optikust aki a korrekciót adó segédtükröt elkészíti. Na ez lesz a nehezebb...

csepel.jpg

[janwar]

" Nem kommentálom, mert nem akarok nimbuszt rombolni, eleget veszekedtem annak idején a tükör miatt."

Én sem akarom drága emlékű Gyurka bácsi nimbuszát rombolni, mivel ezt nem is lehet megtenni, mert bármilyen tárgyilagos tényt közlök a tükör ellenőrzési módszereinek elavultságáról, ez semmit nem von le az Ő munkásságának vitathatatlan érdemeiből. Ha Ő nem lett volna, talán Ti magatok sem foglalkoznátok tükörcsiszolással Kedves Tükörcsiszoló Kollégák! Én biztosan nem, mert 14 évesen Ő csiszoltatta meg velem életem első tükrét, majd 10 év elteltével szintén Ő adott inspirációt arra, hogy egy "fejlettebb" szinten álljunk neki a tükrök sorozatban való készítésének. Talán senki nem rendelkezik akkora rálátással a témára mint ami nekem adatott meg, mert a kb. 7 év alatt napi szinten dolgoztam együtt vele, és ennek nagyobbik részét a csiszoló műhelyben töltöttem a társaságában. Volt módom több tükrére rátekinteni, mivel erre legtöbbször Ő maga kért meg, különösen ha meg akart győződni róla, hogy valóban jó optikát ad valaki kezébe. Nem a nimbusz rombolása miatt írom, hogy a mai értelemben vett "prémium minőséget" soha sem láttam tőle. Ennek egészen egyszerű és emberi okai voltak, egyrészt mert a látása annyira rossz volt már előrehaladott kora és a zöldhályog miatt, hogy kb. 5 cm távolságból olvasott, a legtöbbször egy nagyméretű lupé segítségével, másrészt a 100-as izzót fedő konzervdobozon akkora műcsillag tátongott, ami nem adhatott tárgyilagos képet az optika milyenségét illetően. Pontosan a megromlott látása volt az, ami miatt nem is tudott volna egy precíz műcsillagot meglátni. Mindezek nem számítanak, mert elméleti szinten olyan örökséget adott át mindannyiunknak, amely rendíthetetlenül határozza meg a helyét a hazai tükörkészítésben, és természetesen a teljes amatőr-csillagászati mozgalomban.

[berenteb]

Kedves Jani!
Itt nem bántja senki Gyurka bácsit.
Én is nagy tisztelője vagyok, - láttam őt fekete "klot gatyában" az Urániában üveget dörgölni.
Ez az egész csepeli tükör úgy került megint előtérbe, hogy az "interferométer" albumomból eltűntek a
feltöltött képek, és ezeket újra felraktam. Többen nézegették ezeket, és Imre fantáziáját megmozgatta, hogy mit lehetne kezdeni ezzel a tükörrel. Ennyi.
Az a hőskorszak elmúlt örökre, és annak produktumait a maga helyiértékén kell kezelni, értékelni.

[janwar]

Szia Béla!

Tisztában vagyok vele, hogy mekkora tisztelet övezi az emlékét, és nem azért írtam le ezeket, mert úgy véltem bántaná valaki. Leginkább Imre találgatásaira reagáltam, miszerint vajon tudott-e érdemben különbséget tenni a felületek milyenségét illetően. Inkább ráérzés szintjén talált jónak, vagy kevésbé jónak 1-1 optikát.

[berenteb]

Őszinte leszek..
Ez a csepeli tükör kakukktojás nekem!
Papp Sanyi barátom a megmondhatója, hogy a '80-as években mennyi "Urániás" tükröt próbáltunk ki,
és sokat be is mértünk. A legtöbb tükör, még a kis fényerejűek is szenvedtek valamilyen zónahibában,
legtöbbször kisebb-nagyobb mértékben peremkopottak voltak.
És akkor itt van ez a nagy csepeli tükör, - ahol egyszerűen nincsen zónahiba!
Más kérdés, hogy az alulkorrigáltság miatt gyakorlatilag használhatatlan ebben a formában.
Az üveget én nem mondanám vékonynak. Megfelelő alátámasztással kiküszöbölhető a súlya miatti deformáció.

[Imre]

Nem akartam ekkora ügyet kerekíteni ebből. Való igaz, hogy Béla méréseit és a klf. tükrök adatait tnulmányoztam, és akkor ötlött fel bennem a gondolat ismét, a már korábbi csepeli látogatásomra emlékezve, hogy mit lehetne esetleg kezdeni azzal a tökörrel. Ezek szerint mégis jobb helye lenne a vitrinben, mert ahogy hallom a csepeli szakkör már nem működik, nincs gazdája az ottani csillagdának. Nagyon sajnálatos, hiszen alapjában véve lenne fiatalság a környéken. Volt egy éve a Vénusz átvonulást megfigyelő szervezés is, amelynak sikere is volt, de úgy látszik az érdeklődés hanyatlása miatt abbamaradt minden tevékenység. Így hát én sem foglalkozom tovább ezzel a dologgal, habár a felújítást már elkezdték, a mechanika működik, a forgó tetőt is rendbetették, és részben a tubus felújítása is megtörtént. Optika nincs benne, de a tükör állítólag valahol megtalálható. Béla írta, hogy a széle hibás, van rajta gyantapötty, és ezt láttam is, de nem vészes, mert ettől még lehetne használni. Átcsiszolni, illetve befejezni nincs sok értelme szerintem, mert akkor elvesztené eredetiségét. Ezért egyelőre maradhat a vitrinben, és az utókorra bízzuk további sorsát? Kár, mert a szimmuláció azt mutatja, hogy lehetne belőle használható távcső, hiszen a mérés szerint a felülete szép egyenletes! Ha kakukk, ha nem, a lényeg, hogy egy kísérletet mégis megérne. Adjuk ennek az ügynek haladékot! Azt mondják, hogy az idő sokmindent megold! Üdv. Imre

[berenteb]

Hát igen. A vitrinben a helye.
Apropó vitrin.
Az interferós albumomban ott van a 245/2225-ös Kulin tükör interferogramja.
1972-ben kerültem a nagykőrösi Arany János gimnáziumba. A 2. emeleten a fizika termek
előtti folyosón üveg vitrinben ott volt ez a tükör ujjnyomos besárgult ezüstözött felülettel.
Az egyik fizika teremben hátul ott volt a hozzá tartozó masszív német mechanika és a kanárisárga tubus.
Mari László barátommal beüzemeltük a távcsövet. Lealuztattuk a tükröt, stb.
Jöttek a gondok. A távcső mázsás tömegű volt.
Lent nem volt helye, a nyitott ablakon keresztül néztünk vele.
Az esti hozzáférés is nehézkes volt, - de hát ez az ilyen iskolai távcsöveknek szokásos problémája volt.
Pár évvel ezelőtt Mari László tanár úr értesített emailban, hogy a tükör foglalatostul nála van. Kölcsön kértem bemérésre, mert nagyon kíváncsi voltam a tükörre mit mutat lézer fényben.
A szomorú az egészben, hogy a távcső a szeméttelepen végezte, a tükör úgy menekült meg, hogy a tanár úrnak szólt egy ismerőse, hogy van a szeméttelepen valami távcsőre hasonlító valami.
Úgy látszik nem csak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem a távcsöveknek is.
Szomorú történet az biztos.

[Sidius]

Úgy látszik nem csak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem a távcsöveknek is.

Ne haragudjatok, off, de fájdalmas:
Ezt jobb lett volna nem is mondanod Béla! Pedig sajnos igazad van. Nagyon elszomorító. Nem szabadna így lennie. Az a távcső muzeális érték, tudománytörténeti korlenyomat, egyéb. Ahogy a tükrön lévő aláírás meg eszmei érték.
Egy könyvet meg ha a digitális technika még tízezer évig fejlődik, akkor se lehet mással pótolni.

[tobe_]

De jó ezeket a tükröket nézni, meg a történetüket hallani, kíváncsi lennék egy diagramra, hogy a mai "fiatalság" milyen részarányban mivel tölti az idejét, és hány százalék ebből a tükörrel foglalatoskodó.