No! Most okosabb lettem egy bölcsességgel, miszerint: Soha ne hagyd hónapokra üvegedet a szurkon, még akkor se ha az zárható fedeles edényben kb. 100 mm vízoszlop alatt van! Ezen intelmet sohasem fogom elfelejteni.
Megtörtént az első fénygyűjtés. Az első tapasztalatom, hogy a két tükör távolságára betegesen érzékeny a rendszer. Először nem sikerült csillagot befognom, úgyhogy egy utcai lámpával kezdtem. Be is állítottam a tükröket, gondolván, hogy majd utána könnyebb lesz csillagon is. Igen ám, csak a nyújtás miatt akkora a képpontok távolságának különbsége, hogy miután jól megnéztem a lámpát, lehetett odébb vinni, meg jusztírozni az egészet. (különben szép képe volt) Hosszas állítgatás után elcsíptem az Arkturuszt. Lett volna jobb választás is, de nem akartam még zenittükörrel is spékelni a küzdelmeimet.
Lett diffrakciós kép, mégpedig szabályos! 220x-nál kicsi alulkorrigáltságot mutat, igazán az az érdekes, hogy a helyzet sokkal jobb, mint számítottam. Airy korong is volt, -már amikor a légkör is engedte- összességében nagyon örülök. Csak ráérzésre tudok dolgozni és csak egyszerű eszközeim vannak, de az biztos, hogy csupán percek választanak el a késztől. Kérdés, hogy hány óra után jön el az utolsó -mondjuk egy perc-.
Az ezüstözést valószínűleg nem fogom megúszni, de majd meglátom.
