Távcsöves tévhitek

[Gábor1967]

Nem csak a nyugat európai távcső gyártó, forgalmazó cégekre igaz, hogy egyre több termék, amit saját nevük alatt forgalomba hoznak, ma már Kinában, Szingapúrban gyártatnak le. Ezzel a távol keleti megrendelésükkel próbálják hatékonyabbá, költség kímélőbbé, nyereségessé tenni cégüket. Egy példát hadd említsek meg. Rendeltem Kínából egy új okulár adaptert, amelyet a kínai partner közvetlenül küldte címemre Szingapúrból. Nem is az volna a baj, hogy hol gyártják az egyes elemeket, hanem a minőség nem biztos, hogy minden esetben elérni azt a minőségi szintet, amivel az adott cég elismert lett korábban. De az is lehetséges, hogy egy olcsóbb árkategóriájú terméket kívánt piacra dobni az adott cég. Ma már nagyon sok minden szinte futószalag szerűen készül és az ezt követő összeszerelés, jusztírozás kívánni valót hagyhat maga után. Ezért is volna jó ha mindenki kellő gyakorlati tapasztalatot szerezne a jusztírozásban és nem félve fognánk hozzá egy egy távcső bejusztírozásához. Az első bejuszírozás nem biztos, hogy a legtökéletesebbre sikerül, de némi gyakorlás után nem hiszem, hogy problémát kellene okozzon. Levente kitért rá, hogy voltak gondok az angol Orion cég egyes termékeivel. Ez vissza vezethető technológiai problémára, de emberi mulasztás is fenn állhat. Hazánkban több elismert távcsőépítő, optikát csiszoló személy dolgozik, tevékenykedik. Az általuk elkészített végtermék igen magas minőségi szintet képviselnek, melyek bátran oda lehet tenni egy egy nívósabb külföldi cég gyártmánya mellé. Ezeknek a termékeknek az előállítása, elkészítése ide haza se olcsó, olykor hónapokba telnek míg elkészül. Cserébe viszont az átlagos távcsövekhez képest lényegesen jobb, felhasználó barát műszer kerülhet tulajdonunkba, amely igazodhat egyéni ízlésünknek, kívánalmainknak megfelelően.

üdv.,
Gábor

[Vizi Péter]

Köszönöm és örülök, ha a fiatalok kezében látom. Kell az utánunk jövő nemzedék!

[Mozdonyos]

Legyen példa erre az én MEADE 10" LXD75 S-N -om.
Csodálkoznék, ha az angol optika nem kínai gyártás lenne, ez nem rosszindulat, csupán a saját eszközömből indulok ki, ami tele van ragasztgatva mindenféle MEO cimkével, mégis volt mit igazítani rajta, leirtam a korábbi hozzászólásomban. Az egyik cimkén: " Készült Kínában Befejezve és ellenőrizve Californiában"
D.Laci
/ Hozzá kell tennem, hogy Kínában nagyon sok magas minőségi színvonalú termék készül, itt mindig az adott márka minőségbiztosítási rendszerének komolysága a döntő. /

Korábban írt tapasztalatom:

"Nyugtasson meg a tudat Mozdonyos, hogy ezen a bolygón nem Te vagy az egyetlen aki tart ettől. Mint korábban írtam, a jusztír tanulható, az a Newton üzemeltetéséhez tartozó sajnos természetes tevékenység.
Viszont ha szét kell szedni a tubust azt nagy körültekintéssel kell végezni.Röviden próbálom a saját esetemet leírni. Egyszer zörgő hangot hallottam amikor megmozdítottam, megállt az ütő. Belenézek és egy kb 30mm hosszú fekete csavar szabadon mozog a főtükör mellet. Alig mertem mozgatni, hogy nehogy a főtükörre kerüljön és összebarmolja. Láttam, hogy a három tükörlefogató karom 2-2 csavarja közül az egyik kiesett és az kolbászol a tubusban. Kiszedtem a korrekciós lemezt az elejéről, kivettem a főtükröt az aljából és módszeresen leellenőriztem minden csavarkötést. Hát a többi is laza volt, lehet hogy az én tubusom a "Géza szerinti hétfői gyártás" terméke.
Szóval ha már szétszedtem tisztítás /korrekciós lemez és főtükör+ segédtükör/ majd óvatosan összeszerelés és a csavarok óvatos meghúzása, hogy ne okozzon feszültséget és deformációt az optikai elemeken. Szóval eljátszottam vele, természetesen utána még a jusztír volt jó játék, mert minden durván elment. Különben az optika tisztítása is egy kényes dolog, ez minden távcsőre igaz. Egy nagy felületű tükröt és korrekciós lemezt sérülés /mikrokarc/ nélkül megtisztítani, hogy csík és foltmentes legyen embert próbáló feladat.
Elnézést mindenkitől, ha hosszú voltam ennél hosszabb már csak a távcsövem rendbetétele volt. Tapasztaltabb lettem vele."

Én főleg a jusztírozást szeretném kihagyni az életemből. Ezért nézem az Akromát-ED-MC szentháromságot . Az MN-APO kettőst csak nézném .

[Gábor1967]

Az Orion UK optikái tényleg ott készülnek Angliában. Nincs is tömegtermelés, elég húzósak a határidők, ahogy hallom.

A kisebb széria legyártása miatt előfordulnak késések, így jártam a síktükrömmel is. De az is lehet, hogy ez egyedi eset volt az én esetemben. De ugyan ilyen határidő csúszást tapasztaltam amerikai cégnél is... Ami közvetlenül nincs készletükön, átmenetileg elő fordulhat gyártás technológiai csúszás. Ezért is írják több esetben, hogy kérjen információt az egyes termékről vásárlás előtt.

üdv.,
Gábor

[Sidius]

Azon töprengek, hogy ez a topik vajon hány százalékban arról szól, amire szántam, merthogy vannak, akik próbálnak plusz információkat gyűjteni optikailag, de sok párbeszég megtalálható már több helyen is. Azt hiszem, bármilyen érdekfeszítő is a párbeszédek többsége, azok nem teljesen segítik az itt kitűzött cél megvalósulását.

Az okulárok, meg a felirataik voltak pl. most legutóbb porondon, ezért itt is írok egy tévhitről. "Az okulár a távcsöved fele"

Igaz megállapítás, csak hozzá kell tenni, hogy nem a fontosabbik fele. A jó objektív egy lupéval is élvezhető képet ad, legalábbis az optikai tengely közelében. A rossz objektívnek meg mindegy, hogy milyen az okulár, mert jó képe sose lesz tőle. (Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nincs minőségi különbség okulár és okulár között.)

[géza]

János, igazad van. Ám már az elején közbeléphettél volna. A meggyőződésekről az említett levelekből adhatnál egy bővebb csokrot, rájöjjek a tévhitemre. Most egyenlőre nem tudhatom, hogy vannak. Lehet, nem is egy...

[astrohist]

No, még egy tévhite: "a hosszú fókuszú )kis fényerejű. f/12-f/15) távcső hold, bolygó megfigyelésre való, a fényerős (f/5-f/10) mélyégre használható." Ez ma már így nem igaz. A 19 sz-ban (és még az 1930-as évekig nem nagyon gyártottak 6-8 mm-es fókuszú okulárnál rövidebb gyújtótávolságúakat. Mivel Napot, Holdat, bolygót (és kettősöket is) az adott légköri viszonyoktól függő lehető legnagyobb nagyítással észlelték, ezért ehhez olyan fókusz kellett, amelyek lehetőleg ilyen, 10-20-30 mm-es okulárral is nagy nagyítást adnak. Ezért ajánlották ezekhez az égitestekhez a hosszú fókuszt. Ma már 4 mm-es okulárral is lehet dolgozni , tehát nem akadály a rövid fókuszú objektív. (Persze az ilyen okulár, jó minőségben eléggé drága!)
Másrészt a régi fényerős objektívek képmibősége a perem felé rohamosan romlik, ami azért pl. egy köd, extragalaxis vizuális észlelésénél kevéssé zavaró, viszont kárpótol az aránylag nagy látómező. Ma már ez a hiba, főleg az APO-k esetében kevésbé klép fel.
Én sokat használtam egy f/15-ös refraktort, de mind a mélyégre, mind a bolygókra egyaránt jól megfelelt.
Ez igazolja az előbbieket: egy jó objektív a közepes okulárral is jobb képet ad, mint egy gyenge leképezésű a legjobb okulárral. BQ.

[mizar]

A fényerős-nem fényerős tévhit megoldása egyszerű: Nyílásviszonyt kell helyette használni, mert távcsövek esetében úgy illik. Az objektív gyújtótávolságának és szabad nyílásának az aránya a nyílásviszony. Pl.: 1:6 Ez ugyan majd mutatja az objektív fényerejét, de ne keverjük a nyílásviszonyt az f értékkel, mert nem egészen ugyanaz még ha hasonló dolgot is jelöl, mégis másképp. " A fényerős távcsőben több a fény, ezért halványabb objektumok megfigyelésére alkalmasabb" tévhit ebből ered. A fényerő kifejezést meg kell hagyni a fényrekesszel rendelkező objektíveknek. Szerintem szerencsésebb a "lens speed" kifejezést átvenni, mint a német "Lichtstärke" fordítást használni ha nem akarunk nyílásviszonnyal jellemezni egy távcsövet.

[Sidius]

Amit Mizar mond, abban van valami, lehet hogy szerencsésebb lenne a nyílásviszony elnevezés. Viszont szinte meggyőződésem, hogy aki hosszútávra tervez és akármilyen módszerrel is sikeres észlelő szeretne lenni, annak meg kell ismerni a távcső lelki világát. Itt most nem arra gondolok, hogy mindenkinek távcsőépítőnek kell lennie, de akár a fényerő, akár a nyílásviszony kifejezés pontos jelentése nem szabad, hogy homályos folt maradjon.

[astrohist]

Ee: Fényerő. Úgy vélem, hogy a nyílásviszony valóban szabatosabb. DE! Mivel gyakorlatilag ugyan azt jelenti mint a fényerő, mindegy, melyiket alkalmazzuk. A "fényerő" nálunk már általában elfogadott az objektívnyílás és a gyújtótávolság arányára. (Ha pedig Mizar nem szert "németből átvenni", elárulom, hogy a nyílásviszony is a német "Öffnungverhältniss" tükörfordítása.) Az általa ajánlott "lens speed" kétszeresen mellééfogás: egyszer azért mert csak lencsére vonatkozik, másodszor azért, mert az angol értelmező szótár szerint: "Lens speed = második jelentése fényerő". Vagyis ott vagyunk, ahonnan kiindultunk.
Másrészt: "A fényerő kifejezést meg kell hagyni a fényrekesszel rendelkező objektíveknek. Szerintem szerencsésebb a "lens speed" kifejezést átvenni, mint a német "Lichtstärke" fordítást használni ha nem akarunk nyílásviszonnyal jellemezni egy távcsövet.
Erről csak annyit, hogy pl. Konkoly Thege minden távcsövének objektívje elé fényrekeszt tett. Ha most már szigorúan ragaszkodnánk a fenti meghatározáshoz, akkor Konkoly távcsöveinek fényereje volt, ellentétben azokéval, akiknek műszerén nem volt blende.
Szóval ne szőrszálhasogatásunk, ha nem kell. Viszont ismétlem, a nyílsásviszony valóban szabatosabb, ha német eredetű ez is. BQ.