Re: Segédtükör készítése
Elküldve: 2017.10.01. 06:37
Köszi!
Lehet, hogy máshol láttad először, mert pl. a Howard-könyvben is benne van. Viszont ezt csiszolás nélkül nehéz használni, utána meg ha ellipszis lesz belőle -persze nyolcszög is használható- megint lehet, hogy igazgatni kell a felületet. Nomeg a ragasztás is egy másik hibaforrás. Ezen kívül minden darabot fazettázni kell, mégpedig nagyon finomra, különben tele lesz karccal a felület. Néhány tükör után mindenkiben kialakul egy kedvenc módszer, utána többnyire azt követi az ember, de ez attól is függ, milyen gép van elérhető közelségben. Viszont a nyolcszög gép nélkül is megoldható. (Csak látnám már valaki beszámolóját, hogy ilyen, meg ilyen módszerrel sikerült síkot készítenem, nekem ez az x módszer bevált, szép kihívás volt! -vagy hasonló. Rögtön nagyobb létjogosultságát látnám az ilyesmik megosztásának.) Egyébként megint tapasztaltam még egy kicsit: Ez a tükör 10 mm vastag hibátlan táblaüvegből készült, kistengelye 60 mm-es. Az ellipszis anyagvastagságából adódóan a nagy tengely egyik vége megérinthető anélkül hogy a referenciához is hozzáérnék. Az egész egy vékony szövetre van téve vizsgálatkor, így egyenletesen fekszik fel. Ha picit lefelé megnyomom az ellipszis kilógó "farkát, máris látszik, hogy az egész felület változik, kb. 1/4 hullámnyit. Ehhez már kb. 0,5 N erő is elég, és mindezt úgy, hogy a támadáspont a lehető legtávolabb van a tükröző felülettől!
A peremekről:
A síkból utólag kivágott segéd pereme ha közben változik, többnyire magas lesz. A kopott perem utólagos felületalakítással jön inkább, de egyik sem törvényszerű, hogy kialakul, csak esélyes. Főleg azért nem, mert a szurok extrém kemény, egy ellipszis alakon tett munka során meg a húzáshosszok is iránytól függően változók. A síkok viselkedése a főtükrökével sokszor köszönő viszonyban sincs. Például szépen lehet konvex felületet polírozni a tükörbe hosszú húzásokkal, tükör fönt pozícióban. Nekem meg most pont a napokban sikerült magas peremet kihozni az ellpiszsisen! (Ilyen még nem volt.)
A perem kopása más hatású, mint a főtükrökön. Texereau 0,3 hullám kopást, vagy magasodást ajánlottan figyelmen kívül hagy. Ennek logikája, hogy a nagy nagyítástartományban ez a rész nem alkot képet, kisebb nagyításokon meg mikor képet alkot, nem látható, még a fényképeken se hagy nyomot. Minden esetre, ha valaki hozzáfog, és egyébkén jó felületet kap, ne próbálja eltüntetni a a perem anomáliákat, ha azok kb. egy vonal szélességnyit (0,3 hullám) konyulnak -vagy emelkednek, mert biztos, hogy a felület nem marad sík, a perem meg nem biztos, hogy valaha is kisimul.
Lehet, hogy máshol láttad először, mert pl. a Howard-könyvben is benne van. Viszont ezt csiszolás nélkül nehéz használni, utána meg ha ellipszis lesz belőle -persze nyolcszög is használható- megint lehet, hogy igazgatni kell a felületet. Nomeg a ragasztás is egy másik hibaforrás. Ezen kívül minden darabot fazettázni kell, mégpedig nagyon finomra, különben tele lesz karccal a felület. Néhány tükör után mindenkiben kialakul egy kedvenc módszer, utána többnyire azt követi az ember, de ez attól is függ, milyen gép van elérhető közelségben. Viszont a nyolcszög gép nélkül is megoldható. (Csak látnám már valaki beszámolóját, hogy ilyen, meg ilyen módszerrel sikerült síkot készítenem, nekem ez az x módszer bevált, szép kihívás volt! -vagy hasonló. Rögtön nagyobb létjogosultságát látnám az ilyesmik megosztásának.) Egyébként megint tapasztaltam még egy kicsit: Ez a tükör 10 mm vastag hibátlan táblaüvegből készült, kistengelye 60 mm-es. Az ellipszis anyagvastagságából adódóan a nagy tengely egyik vége megérinthető anélkül hogy a referenciához is hozzáérnék. Az egész egy vékony szövetre van téve vizsgálatkor, így egyenletesen fekszik fel. Ha picit lefelé megnyomom az ellipszis kilógó "farkát, máris látszik, hogy az egész felület változik, kb. 1/4 hullámnyit. Ehhez már kb. 0,5 N erő is elég, és mindezt úgy, hogy a támadáspont a lehető legtávolabb van a tükröző felülettől!
A peremekről:
A síkból utólag kivágott segéd pereme ha közben változik, többnyire magas lesz. A kopott perem utólagos felületalakítással jön inkább, de egyik sem törvényszerű, hogy kialakul, csak esélyes. Főleg azért nem, mert a szurok extrém kemény, egy ellipszis alakon tett munka során meg a húzáshosszok is iránytól függően változók. A síkok viselkedése a főtükrökével sokszor köszönő viszonyban sincs. Például szépen lehet konvex felületet polírozni a tükörbe hosszú húzásokkal, tükör fönt pozícióban. Nekem meg most pont a napokban sikerült magas peremet kihozni az ellpiszsisen! (Ilyen még nem volt.)
A perem kopása más hatású, mint a főtükrökön. Texereau 0,3 hullám kopást, vagy magasodást ajánlottan figyelmen kívül hagy. Ennek logikája, hogy a nagy nagyítástartományban ez a rész nem alkot képet, kisebb nagyításokon meg mikor képet alkot, nem látható, még a fényképeken se hagy nyomot. Minden esetre, ha valaki hozzáfog, és egyébkén jó felületet kap, ne próbálja eltüntetni a a perem anomáliákat, ha azok kb. egy vonal szélességnyit (0,3 hullám) konyulnak -vagy emelkednek, mert biztos, hogy a felület nem marad sík, a perem meg nem biztos, hogy valaha is kisimul.