Csillagváros.Hu

Nos, a tervezés most gombhoz kabátot alapon zajlik. A csillagdámba 1 m-es tubus fér be úgy, hogy még nekem is marad elegendő hely. Egy Newton és egy Cass. rendszer a tervezett cél. Mivel kizárólag acél szerszámokkal dolgozom, szerszámból mindenképpen csak egyet fogok elkészíteni. Eddig csak becsültem, de most már matematikai bizonyosság, hogy 1200 mm-es fókusszal még kijön egy D-K, Cass, vagy éppen RC, -részletkérdés, hogy melyik-, méteres tubushosszal, és ezzel valamivel (nem sokkal) javul az 1000-es fókuszhoz képest a helyzetem, ezért 1200 mm-es fókuszúak lesznek a 350-es tükrök.
L. András! A fókusztávolság a görbületi sugár fele, vagyis most kb. 1250 mm.
M. András! Az ötleted hibátlan, bár nem könnyű kivitelezni, de működik, az biztos.
Pistikém, ha nem ölsz bele négy órát korongonként, akkor én még a kivágó gép építésénél tartanék. Nyugodtan veselkedj neki, jó lesz, hidd el.
Itt kell megjegyeznem, hogy pár korongot én is kifúrtam/ kiszúrtam már, de jóval kisebb méretben mint Pityu. Mindig két oldalról teszem, hogy az átszakadás pillanatában ne csorbuljon a perem. Neki sorozatban sikerül egy oldalról ugyanez, legfeljebb 2 mm-es kagylós lepattogzással.

Muzulmán szabadságharcos?

Sidius írta: ↑

2019.10.21. 16:47

de most már matematikai bizonyosság, hogy 1200 mm-es fókusszal még kijön egy D-K, Cass, vagy éppen RC, -részletkérdés, hogy melyik

Azert aki megcsiszol egy valodi RC-t hiperbolikus feluletekkel hazi modszerekkel a kello pontossagra, na azelott kulonosen magasra emelem a kalapom.

Én is! Bár nem hiszem, hogy erre valaki is feláldozza a nehezen megszerzett nagyobb korongját. Egyébként ha a "házi módszer" az egyedi készítést jelenti, akkor a gyár is házilag készíti, mert kizárólag kézi megmunkálással lehet tökéletesen megcsinálni, pontosan ugyanúgy, mint a hagyományos Cassegraint. Vagyis "gyártástechnikailag" nem térnek el egymástól, de az R-C főtükre "picit mélyebb" a paraboloidnál, és a segédje is "erősebben tér el" a gömbtől. (Bocs a pongyolaságért, de így könnyebben érthető mindenkinek.)
Elsősorban "fényerős" nyújtott rendszer gyanánt indokolt, fotografikus célra, nagyobb látómezőhöz. De sajnos az ehhez való kamera még mindig nem általánosan elérhető az amatőrök számára, nem is beszélve a mechanikákról. Emellet 40-50 százalék -vagy több- kitakarással kell számolni, ami nem a kontraszt barátja. Kisebb lesz ugyan a kitakarás ha nagyobb a nyújtás, de akkor meg eltűnnek/nagyon lecsökkennek a különbségek a látómező leképezésben a többi rendszerhez képest, miközben továbbra is hiperboloid-hiperboloid kombóról beszélhetünk, ami mind a beállításokra, mind a felület tervezettől való eltéréseire nagyon érzékeny és többnyire csak elméletben ad majd olyan képet, mint mondjuk egy D-K. Minden esetre ha valaki fényerős formában megcsinálja, az kétségkívül megsüvegelendő teljesítmény, de ettől nem lesz olyan távcsöve, amit mindig szívesen használ.

Sidius írta: ↑

2019.10.21. 16:47

Nos, a tervezés most gombhoz kabátot alapon zajlik. A csillagdámba 1 m-es tubus fér be úgy, hogy még nekem is marad elegendő hely. Egy Newton és egy Cass. rendszer a tervezett cél. Mivel kizárólag acél szerszámokkal dolgozom, szerszámból mindenképpen csak egyet fogok elkészíteni. Eddig csak becsültem, de most már matematikai bizonyosság, hogy 1200 mm-es fókusszal még kijön egy D-K, Cass, vagy éppen RC, -részletkérdés, hogy melyik-, méteres tubushosszal, és ezzel valamivel (nem sokkal) javul az 1000-es fókuszhoz képest a helyzetem, ezért 1200 mm-es fókuszúak lesznek a 350-es tükrök.
L. András! A fókusztávolság a görbületi sugár fele, vagyis most kb. 1250 mm.

Értem, tehát változott a terv

Sidius írta: ↑

2019.10.22. 07:20

...az R-C főtükre "picit mélyebb" a paraboloidnál...

Hú, akkor a newtonom főtükre új korában pont jó lett volna R-C-nek! Ha ezt előbb tudom...

Ha elég kicsi átmérőt csinálunk, akkor nem nehéz az sem ? (R-C)

Lovász András írta: ↑

2019.10.22. 08:00

Hú, akkor a newtonom főtükre új korában pont jó lett volna R-C-nek! Ha ezt előbb tudom...

Ezt akkor nem számoltuk, és később sem mértem utána, de elképzelhető, mert rendszerint 1,1-1,2 paraboloid mélységről van szó, ennél nagyobb ritkán kell. (A tied 1,1 körül volt, de ez csak becslés emlékezetből.)

tobe_ írta: ↑

2019.10.22. 08:12

Ha elég kicsi átmérőt csinálunk, akkor nem nehéz az sem ? (R-C)

Elég relatív fogalom a "nehéz" kifejezés. Egy idő után már nem annyira nehéz, de a meglepi azért mindig ott leselkedik a polírporban. Különben elég nehéz már maga egy F/4-es, vagy még rövidebb fókuszú főtükörrel is megbirkózni, hogy jó legyen.
Nekem körülbelül egy évbe tellett (nem folyamatosan ezzel foglalkoztam, de kb. 100 óra), mire a domború hiperboloidot nekem is tetszőre meg tudtam csinálni. Összesen hat készült két távcsőhöz. A helyes technika megtalálása, a szurok megválasztása, és a pici felület teszi nehézzé. Nagyon könnyű kéz kell hozzá, nomeg a körmönfont tesztelési módok akármelyike. Erre én saját eljárást fejlesztettem ki a Normann-tesztből kiindulva.

Ezeknek az összetett rendszereknek azért annyira nehéz az elkészítettés, mert nem ugya az érvényes mint egy Newtora. Még ha hasonló átmérőket nézünk, akkor egy Newtonnal - mondjuk L4 felülettel, - boldogok lehetünk. De még ha enyhe zonahibával is terhelt, akkor is használható maradna a legtöbb ember számára, még ha fényerős is. -legfeljebb nem birná a nagyítást. Az ősszetett rendszernél a zónahiba a legkisebb mértékben sem engedhető meg sem az elsődleges optikán, sem a másodlagosnál. Továbbá kimondható, hogy perfekt közeli felületek készítés az elvárt... Vagyis L6-10 az ide elég karcsu lenne amiatt, hogy a nyújtással se romolhasson a képminőség. Mert a Lambda értékre tekinthetün úgy is, hogy az adott számú hiba, mekkora nagyításon vehető majd észre. Egy ilyen rendszernél az 5x nyújtás, az egyenlő lesz a hibák 5x-vel, és ehez jönne még az okulárral való nagyítás. Továbbá az 5x-re nyújtotta rendszer az állandó marad: nem vehető ki a másodlagos optika fényútból, mint egy 5x barlow tag. Gyakorlatban ezeknnél a rendszereknél csak jó, vagy rossz távcső lehet-középút nincs. Akki dolgozott nagy nagyításokkal, az tudja, hogy mennyi buktatója lehet egy ilyen rendszernek... Tudja, hogy mért kell a legnagyobb elvárásokat teljesíteni a felületkészítés során. Talán nem véletlen, hogy amatőr szinten csak páran képesek erre a szintre lépni az optika készítés terén.-ide tudás kell!

Ez így teljesen igaz azt feltételezve, hogy a newtont kis nagyításokra találták ki. Viszont én pl. igénylem a nagy nagyításokat is és ez az a pont, amikor egy newton hátrányból indul egy cass. rendszerhez képest, ugyanis a fő- és segédtükör összes "szemete", azaz szebben kifejezve hibája összeadódik, amit adott esetben egy barlow-val megspékelünk, tehát egy plusz optikai elem van a rendszerben nagy nagyítás esetén. Ha így nézzük, egy newton különösen igényli a pontosságot és ezt valóban csak kevesen tudják elérni.

Igazán szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy pontos műszer tulajdonosa lehetek

Üdv, András

gyuri17 írta: ↑ Ezeknek az összetett rendszereknek azért annyira nehéz az elkészítettés, mert nem ugya az érvényes mint egy Newtora.

Ez igaz.

Lovász András írta: ↑

2019.10.22. 11:48

Ez így teljesen igaz azt feltételezve, hogy a newtont kis nagyításokra találták ki.

Ez is igaz.

De gyakorlati különbség mégis van. A hibák ugyan mindkét típusnál ugyanolyan hatással vannak a képre, csak egyik nyújtott rendszerből se lehet kivenni a segédet, vagyis azok nagyrészt eleve nagy nagyításra készülnek, és semmire nem jók, ha valahol hiba van. A Newton ettől még lehet jó pl. a tejútban "bóklászni", lásd a nagyobb, de általánosságban nem túl pontos felületű Dobsonokat.
Másrészt a kombókban gyakran összetartozó optikák működnek együtt, ezek egymás "korrektorai". A klasszikus Cassegarin kivételével a többi teljesen használhatatlan a saját nyújtótagja nélkül.