Hogyan készül házilag egy főtükör?

[TZ]

Tegnap csillagon teszteltem a monitor-üveget végre.
Eleinte egyfolytában jusztíroztam és kerestem a látómezőben, hogyha nem is sikerült tökéletesen jusztírozni, de merre is lehet az optikai tengely, ugyanis elég nyugtalanítóan leginkább egy csík volt a csillagok képe...
A sok hiábavaló próbálkozás után bementem csavarhúzóért és meglazítottam a főtükörtartó egyik pofáját - erre egyből megjavult a helyzet A csúcs az, hogy alig szorította le a tükröt, vagyis biztos meggyűlik még a bajom ezzel is.
A tükör kicsit alulkorrigált még, ráccsal, 2-3 vonalnál, fókuszon kívül nagyon enyhén hordós. Dolgozom rajta még 2-3 percet és újból várom a tiszta eget
A Dall-teszt szempontjából is jó ez a hír, mert tényleg korábban fékez az ember a Dall eredménye alapján, amikor még nem késő

[Sidius]

Igen, pont ez a lényege az egésznek. Egy 200/1000-es tükörnél a tökéletes nullázás gyakorlatilag tökéletes felület. egy 250/1000 már kicsit alulkorrigált, de bőven D. határolt, és így is marad még 200/800-nál is. Sőt! 200/600 is még D. határolt lesz, csak jó szem kell hozzá. Sanyi és Zoli! Van egy jó stratégiám ami mostanra (csak pár hete, ezért az adalékok cikkből is kimaradt) nálam már törvény erejűre emelkedett: Elsősorban a peremre kell dolgozni, de ha az egész felület már késéllel is jó, akkor a tükör egy harmadnyi közepén szabad csak mélyíteni még, összesimítva a peremmel! Így elérhető a gyakorlatilag tökéletes felület is. Ilyenkor a rácskép alig érzékelhetően mélyebb középrészt mutat. Nagyon vigyázni kell, mert 200/800-nál még tök egyenesek a vonalak és már jó a felület!!! Valahol itt kezd előjönni, amire maga Dall is figyelmeztet: egyetlen lencsével sosem lehet -elvileg sem- tökéletesen nullázni. De egy 200/800, vagy 250/1000 egyenes rácsképpel is jól működő tükör azért elég kecsegtető lehetőség, és itt jönnek képbe a grafikonok értelmezési tartományai, valamint az egyéb közölt paraméterkorlátok, ugyanis számokkal bizonyíthatóan ekkor a legkisebbek a maradék aberrációk! (A számolások részleteitől most eltekintenék.)

[TZ]

"a tükör egy harmadnyi közepén szabad csak mélyíteni"

Ez azért is jó, mert nálam gyakorlatilag kitakarja a segédtükör, azaz a mélyítésnek+összedolgozásnak az lesz a szerepe, hogy szép finoman alakuljon a peremrész.
A tükröt a 100-as csillaggal úgy tudom megfelelően mélyíteni, hogy szűk W-ket húzok, a peremközeli részen 3-4-et, a középső részen aránytalanul sokat, 10-15-öt. Ez nagyjából hasonló, mint amit Te is írtál, hogy a közepét mélyítsük.

Így utólag, hogy már alakul a tükör, még inkább sajnálom, hogy 25 cm-es "korában" nem tudtam még, hogy hogyan is parabolizáljam normálisan. Hát ez van, majd a következő remélem teljes felületen sikerül:)

Amit írtál erről a fajta parabolizálásról, hogy a peremet érintse csak a szerszám és így általában magas marad kicsit, amit le kell dolgozni - ezt sikerült elkerülnöm, ugyanis volt kb 2-3 mm peremkopásom,/kb. 19,5 cm-nél volt jó a felület/ ami szépen eltűnt és most 20 cm tűnik jónak - azaz én "előre ledolgoztam" a peremet

[mizar]

Sziasztok!

Láttatok már Zeiss műszaki apokromátból kioperált lencséket?
Itt a frontlencse, egy homorú-domború darab. Nagyon szép optikai üveg, 1,5 cm vastag.
Átmérő 9,5 cm
Fókusz a homorú oldalon: 250mm
És itt a homorú oldali rácskép. Egy tökéletesen kipolírozott gömb. (És van belőle kettő darab)
Gondolkodom egy F/2,6-os kis Newton asztrográfon
Egyébként egy kicsit asztigmatikus, nem kell elrepülni azonnal a Zeiss névre.
Jó lenne tudni a domború oldal fókuszát is. Mintha az laposabb lenne.

zeisslencse2.jpg

zeisslencse1.jpg

[Vizi Péter]

Ki kéne számolni, mennyire görbült a képsíkja.

[mizar]

Ki kéne számolni, mennyire görbült a képsíkja.

A Winspotot nézve, csak az optikai tengelyen nincs kóma.
A Fátyol köd íve jobban mutatna!

Ha 200 mm átmérővel modellezem ezt a fényerőt, akkor rosszabb az eredmény.
Most már érdekelne, hogy érdemes-e ezzel a dologgal foglalkozni?

Szerintetek?

[Vizi Péter]

Valamilyen katadioptrikus rendszerbe segédtükör?
Najó, vicceltem.

[Sidius]

Már miért ne lenne érdemes foglalkozni vele? Egy csomó tapasztalat jönne össze általa és a nagyjából már kész van!
Más ötlet: Utána kell számolni, hogy egy Makszutov-meniszkusz kijön-e belőle, mert elsőrangú alapanyag lehet, ráadásul nagyjából annak is kész van.
A görbületi sugár ezek szerint 500 mm a homorú oldalon. Ha ügyes vagy, akkor szferometria nélkül megkapod a domború oldal görbületét a lencse mért fókuszából. megkaphatod nagyon jó közelítéssel a törésmutatót is. Másik lehetőség, hogy leméred a húrmagasságot, vagy csinálsz szferométert, ebből görbületet számolsz. Különben ha gyűjtőlencse az illető példány, akkor a domború görbületi sugár kisebb kell legyen, mint a homorú oldali R+anyagvastagság.

[mizar]

Már miért ne lenne érdemes foglalkozni vele? Egy csomó tapasztalat jönne össze általa és a nagyjából már kész van!
Más ötlet: Utána kell számolni, hogy egy Makszutov-meniszkusz kijön-e belőle, mert elsőrangú alapanyag lehet, ráadásul nagyjából annak is kész van.
A görbületi sugár ezek szerint 500 mm a homorú oldalon. Ha ügyes vagy, akkor szferometria nélkül megkapod a domború oldal görbületét a lencse mért fókuszából. megkaphatod nagyon jó közelítéssel a törésmutatót is. Másik lehetőség, hogy leméred a húrmagasságot, vagy csinálsz szferométert, ebből görbületet számolsz. Különben ha gyűjtőlencse az illető példány, akkor a domború görbületi sugár kisebb kell legyen, mint a homorú oldali R+anyagvastagság.

Nem gyűjtőlencse. A Makszutov rendszerekkel még soha sem foglalkoztam, de könnyen lehet, hogy a domború felület jó lehet valamire. Szerintem az is gömbfelület.

[Sidius]

Lehetséges, hogy a domború oldal felhasználható, nem túl extrém paraméterek mellett egy Cassegrain-típus görbülete valahol 500-800 mm közé esik. Jó közelítő eredményt ad az is, ha a Nap fényénél megméred a virtuális fókuszt, aztán onnan számolsz tovább, csak itt feltételezni kell valamilyen (a leggyakoribb 1,51 körüli) törésmutatót, úgyhogy lesz benne bizonytalanság is. Ha viszont ez egy APO volt, akkor jócskán előfordulhat más érték.
Ha találsz olyan gyűjtőlencsét, amelyikkel ablaküvegként viselkedik, abból szintén lehet számolni, vagy ha Galilei okulárként működésre tudod bírni, akkor az is működhet számolásnál kiindulási alapként.