Hogyan készül házilag egy főtükör?

[Schneyolo]

Sziasztok!

Teljesen egyetértek a Janival. Sz@rból nem lehet várat építeni. Sokszor előfordult már, hogy a gyenge minőségű üveg megbosszulta magát. Nálam is másoknál is. Ha esetleg sikerül is kiparabolizálni, akkor lehet, hogy fél év múlva elmegy a felület. Ha vékony az üveg, akkor nagyon alaposan körül kell járni a tartó kérdését, mert a saját súlya miatt el fog deformálódni. Ugyanez érvényes a tesztpadra helyezett vékony, nagy átmérőjű, fényerős tükörre. Ezeknek a szélén már olyan nagy az eltérés a parabola és a gömb közt, hogy a legkisebb mechanikai torzulás, eltolja a felületet a tűrésmezőn kívülre. Azzal meg gondolom mindenki tisztában van, hogy a tükör felületének a fele a 0.707 rádiuszon kívülre esik. Itt a legkisebb peremkopás , mechanikai szorítás vagy felületi hiba is többet számít, mint ha a közepén lenne. Ahol amúgy is kitakar egy részt a segédtükör.
Nem akarok pálcát törni a képcsőből kivágott korongok felett, de semmiképpen nem ajánlom az 1/8-1/10 vastagság átmérő arány túllépését. Pár tükröt már megcsináltam, de a vékony üvegtől én is szívom a fogamat, ha arra kerül a sor.
Amíg valaki ki nem próbálja a képcsőkorongot, addig kár róla elmélkedni.

Megoldás lehet, ha vesz az ember egy távolkeleti távcsőtükört ami rossz. Akad ilyen bőven, és azt csiszolja át.
Azok egész jó üvegből vannak.

Én pl. személy szerint nem szeretem a float üveget, mert puha. Amíg megrendelésre készítettem tükröt, mindig prémium üveget használtam, mert csak ebből tudtam garantálni a minőséget.
Persze ha az embernek nincs pénze úgy nagyon-nagyon nehéz. Én lehet, hogy körülnéznék az e-bayon, vagy valami surplus áruházban, mert ott is lehet találni korongokat. Esetleg külföldi fórumokon is előfordul, hogy hirdetnek jó, megfizethető áru korongot.

[mizar]

Üdv

Én nem tudok bölcsességeket, csak gondolkodok.
Újra megnéztem ezt a szétbontott monitorüveget.
Vastagsága. Elméletileg nem jó.
De: az egyenes anyag az hajlik, legyen bármilyen vastag, az íves héjszerkezetű (lásd. (már az ókorban is tudták) kupolák, sportcsarnokok áthidalása stb) az nem hajlik. A képcsőüveg ilyen. Ez bíztató.
Az anyaga több mint jó. A belső íve hengeres, ez nagy gond. Ha kör alakúra van vágva, akkor is hengeres, asztigmatikus. Sajnos újra kell csiszolni gömbre. Lehet-nem lehet, ez más kérdés.
Érdemes-e foglalkozni vele? Szerintem 25-30 cm fölött igen. Ha van olyan görbületű amely kevésbé asztigmatikus, akkor igen.
DE MIÉRT NEM HASZNÁLJA SENKI? Nem tudok más fórumot a világban, ahol ennyire rákattantak volna. Csak a mi csóróságunk lenne az oka?
Szóval, csiszolt már valaki kis hazánkban legalább 30 cm-es tükröt Kékesből, vagy Videotonból?

[berenteb]

Az élére rakott korongok már régen fel lettek dolgozva, a mellékelt képek kb. 1984-85-ből valók.
Van azért a padlásomon néhány (3-4) MIG korong 160-250 mm közöttiek amik számomra aranyat érnek.
Nem mondom, hogy ne csiszoljatok képcső üvegből, de kíváncsian várom a tapasztalatokat.

[Imre]

Tudom, hogy a gyakorlott tükörkészítőknél van sok üveg. Gondolom a 250-eseket nem ajándékozzák el. Nekem volt egy rosz monitorom, amit másként kidobtam volna. A szétszedése nem került semmibe. A képcső üvege kemény, feszültségmentes, kissé vékonyabb a szokottnál, de előre gyártott görbülete van! Vízsugárral kivágatható a kőr, a széle mintha polírozott lenne olyan lesz, és nem látom akadályát, hogy egy hasonló ellendarabbal miért is ne próbálhatnám ki én, vagy néhány másik vállalkozó szellemű amatőr a tükörkészítést. Ha sikerül, akkor nagy öröm, és bizonyíték arra, hogy igenis lehet ilyen anyagból is jó tükröt készíteni, ha meg nem, akkor a tapasztalat lesz a haszon. Kérem, hogy ne vegyük el egymás kedvét az újítások kipróbálásától csak azért, mert egy eddig nem szokásos módon, ingyenes anyagból tervez valaki tükröt készíteni! Nekem különben már van 250/1350-es komplet Newton csövem, és nem azért készítenék tükröt, mert nincsen távcsövem. Egyszerűen a készítés, mint hobbi működik, és kell a sikerélmény, érdekel a kihívás, hogy hogyan lehet jó, könnyű és pontos tükröt készíteni, akár nagy fényerővel is, és az sem baj, ha nem sikerül, vagy nem úgy sikerül ahogy azt előre elgondolom. Ettől egyáltalán nem fog változni a régi tükörcsiszolók megítélése, elfogadottsága a szakmában. Nem csökkennek érdemeik. Itt nincs verseny, sem üzleti cél, egy hasznos hobbi az egész, semmi több. A neten méteres tükröket készítenek a japán diákok vékony üvegből, és működik a dolog. Nem érthető ez a hatalmas ellenállás itt az újdonságokkal szemben! Ott azon gondolkodnak, hogy mit, hogyan lehet elkészíteni, itt meg azzal érvelnek, hogy mit miért nem lehet, vagy miért nem érdemes! Hát az eredmény nem is marad el! Itt a lemaradás, ott a fejlődés látszik! Üdv. Imre

[berenteb]

Mást ne mondjak, - most éppen zöld hazai öntésű ("taposó") üvegből csiszolok 250/995-ös Cass. főtükröt.
Egészen jól használható. Igaz, hogy a padlásomon volt legalább 20 évig hidegben melegben, volt ideje a feszültségeknek eloszlani benne. A néhány apró felületi gödrön kívül semmi más hibája nincsen.
Azt tapasztalom viszont, hogy a polírozás abbahagyása után kb. 1 óra múlva áll be a felület teszteléskor.
Valószínűleg puhaságban közel van a float üveghez, csak ez mégis 30mm vastag.

[Schneyolo]

Nem mondom, hogy ne csiszoljatok képcső üvegből, de kíváncsian várom a tapasztalatokat.

Ezt mondom én is.

[Imre]

Vastagsága. Elméletileg nem jó.
...az íves héjszerkezetű az nem hajlik. A képcsőüveg ilyen. Ez bíztató.
Az anyaga több mint jó. A belső íve hengeres, ez nagy gond. Ha kör alakúra van vágva, akkor is hengeres, asztigmatikus. Sajnos újra kell csiszolni gömbre. Lehet-nem lehet, ez más kérdés.
...DE MIÉRT NEM HASZNÁLJA SENKI? Nem tudok más fórumot a világban, ahol ennyire rákattantak volna. Csak a mi csóróságunk lenne az oka?
Szóval, csiszolt már valaki kis hazánkban legalább 30 cm-es tükröt Kékesből, vagy Videotonból?

Kedves Sándor!
Levágatunk egy-két lehetőleg közel egyforma 250-es lapot a képcsővek elejéből. Utána megmérjük, hogy a valódi asztigmatizmusa mekkora. Durva csiszolással hibátlanra igazítjuk. Ha forgatva már mindenhol egyformán fog a durva porral, akkor feltehetően gömb alakú. Eddig gondolom nincs probléma. Az egyre finomabb porokkal ha szintén egyformán finomodik mindenhol a felület, akkor maradt gömb, és pontosodik a felület. Ez is így van. Majd 1200-as porral kialakul a polírozás előtti véglegeshez közeli állapot. Ezt már gömbre lehet tesztelni, mérni. A polírozás feltehetően sikerül, a parabólizálás is, ha nem sieti, kapkodja el senki, és gyakran a lehűlést kivárva, menet közben ellenőrzi. A következő lépés tehát a kivágatás, az asztigmatikus hiba megmérése, a gömbsugár meghatározása, és az ellendarabbal a gömbbé nagyolás, majd a felület finomítása.

Csóróság miatt lenne kísérletező kedv? Rubik Ernő nem volt csóró és évekig kísérletezett a kocka forgatható mechanikájával, mire végül megoldotta! Itt is lehet probléma, a megoldásra kell törekedni, és nem átesni a ló túloldalára, azaz 30-as tükröt csiszolni a Kékes ernyőjéből! Készítsünk elsőre egy 3x3-as kockát! Csak fokozatosan, lépésenként, és nem szabad feladni az első sikertelenség esetén!

Senki nem csiszolt még tudtommal Videoton képcsőből 400-as tükröt! Ez viszont egyáltalán nem gátol senkit abban, hogy egy monitorból kivágott 250-es koronggal kísérletezzen. Azt javaslom, hogy minden ellendrukker kedvrontó véleménye ellenére próbáljuk ki. A pudding próbája az evés!

Sokan vannak akik a medvének drukkolnak! És ha ennek ellenére mésem a medve fog győzni? Üdv. Imre

[Sidius]

Sziasztok!
Nem akarok nagyon beleszólni, de gondolom van akit érdekelhet egyik tapasztalatom a vékony üveggel.
Második csiszolásom alkalmával 15 mm-es, feszültségmentes síküvegből készítettem egy 200/1300-as tükröt. Kicsit féltem tőle, de nem volt más anyagom. A lényeg, hogy összejött, de nagyon figyelni kellett, igen hepciás lett a befoglalásra. Ekkor készítettem egy csészét, melybe a tükör beleillett, abba kb. mm vastagon finom, szitált homokot szórtam, majd beletettem az itthon ezüstözött tükröt. Ezzel nagyon egyenletes megtámasztást kaptam. A korong azóta is a szekrényemben van, s bár nemigen lesz belőle távcső, végül is bizonyítja, hogy ilyen vastagságban még nem reménytelen a dolog.
A magam részéről nekem nagyon bevált a 20 cm-hez 20 mm vastagság, s ha válogathatnék a korongokban akkor nem is használnék vastagabbat és vékonyabbat se.

[Bozsoky]

Üdv!

Természetesen fontosak az újítások és kellenek is. És biztos vagyok benne, hogy meg lehet csinálni a Tv csüvegből az akár 30-40 centis jó tükröt is. És igen. A csóróságunk az oka, annak, hogy olyannal próbálkozunk, amivel mások külhonban nem. Ennek kifejezetten van pozitív kicsengése. Szó nincs róla, hogy drukker-ellendrukker táborok jönnének létre. Vita. Építőjellegű vitafórum, ahol építjük egymást még az által is, hogy érveket, ellenérveket hozunk fel. A vékony üveg megmunkálásának hibátlansága a profizmus felé hajlik el. Ami felveti a tapasztaltabbságot (érdemi munkaóra többlet) és a költségráfordítást is (ami nem feltétlenül csak pénz, hanem ráfordított munkaóratöbblet, esztergagépek, marók, szerszámok, anyagok...stb, ami végülis megint a pénztöbletet hozza fel mégis)
Amit Schné Attila barátunk a főtükörtartó gondos tervezésében fogalmazott meg.
Én azt tapasztaltam a nagyobb 25cm és felette relatíve 1/10-es vastagság az átmérőhöz esetnél, hogy érdemes nyereggel félkörívesen megtámasztani a főtükröt, hogy a tükör belógása az adott pozícióknál az önsúly miatt ne deformálódjon annyira.

A lényeg: Ki kell próbálni és megnézni, hogy mit lehet kihozni a Tv képcsövekből. Ha működik hurrá, ha nem, akkor meg tapasztaltabbak lettünk. Régebben az if-ek "létezése-elterjedése előtt" komoly viták alakultak ki az üvegekben ébredő feszültség/képalkotások miatt vevő és kivitelező között. Nincs köztünk olyan csiszoló/távcsőépítő, aki pontosan az ébredő feszültséget, rossz segédtükrök, beállítások miatt..... hogy finoman fogalmazzak ki ne fogott volna egykét i...ótát.

Mondok egy példát. Egy éppen a témába csöppenő emberke jött el hozzám kb 8 éve tanácsot kérni, hogy felvilágosítsam, mit, hogyan, miért is kell az építésnél figylembe venni. Elmondtam neki, hogy a főtükröt ne ragaszza, azt foglalatba kell rakni. Pár hónap múlva érdeklődtem, hogy hogyan sikerült az építés, jött a visszajelzés, hogy a tükröm ...r. Megkérdeztem az ismerőst, aki továbbította az üzenetet, hogy és hogan rögzítette a "tapasztalt távcsőépítő" a főtükröt? Válasz: Epokitt 2K csontmerev ragasztóval telibe. Erre én: Ha esetleg mégis ragaszt, hát szilóval pontokban és talán jó is lesz vagy mechanikusan. Erre Ő: Nehogymár megmagyarázzam neki, hogy a 2cm vastag 15cm átmérőjű pyrex korongot/tükröt képes megfeszíteni annyira, hogy........
Végülis megcsinálta, amit mondtam és a kis 15-ös tükörnek kifogástalan leképezése lett, azóta sem kért elnézést vagy ismerte volna el, hogy tévedett vagy hasonló...

Ugye érthetőek az érme másik oldalán felvetődő aggályok? És itt az átmérő 1/7,5 nél vagyunk.

A kérdés, hogy a vékony üveget csiszolásakor polírozásakor hogyan támasztjuk alá? Mekkora az ébredő váqum ereje a polírszerszám és az üveg között a felületek növekedésével, ez vajon mennyire képes deformálni, asztigmatizálni a feületet. Sajnos sok ezer óra után az emberben iylen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel. Érdemes, nem érdemes?
Persze meg kell próbálni, nem lehetetlen. A 15-20 centi átmérő és a 25-40cm átmérő a megmunkálásnál, csiszolás, polírozásnál ébredő erők tekintetében (hibahatárok, faktorok) már más kategória.

Szóval én sok sikert kívánok. És senkinek a kedvét nem szeretném elvenni.

Üdv:Jani

[Imre]

Egy kis rajz, és magyarázat a csiszolópor működéséről, a csiszolás fizikájáról, emlékeztetőnek.

Bozsoky említett egy esetet, amit mert nem fogadta meg a jótanácsot valaki, rosszul járt!

Hát itt is lehet tanácsot adni, hogy mire kell vigyázni a vékonyabb üveg csiszolásakor. Éppen ezért talán nem felesleges tisztában lenni a csiszolópor működésével, az összetapadás okával, a szétválasztás mikéntjével és még sok hasznos dologgal, amire itt fokozottabban szükség lehet! Ha például valaki nagyon igyekszik, és jó nagy erővel nyomja egymásra a két vékony üveget, akkor az bizony deformálódik, felmelegszik helyileg, ezért meggörbül, és máris lyukat, vagy púpot csiszol a keze alatti nyomott felületbe! Nos, hogy ez ne történjen meg, ezért alaposan meg kell ismerkedni alaposan a csiszolóporral. Hogy is működik valójában? Mit is csiszol az a por? Nagy a gyanúm, hogy maga a por csak igen ikeveset dolgozik, legfeljebb 10%-ot! Inkább csak görög, gurul, és szétoszlik, beletapad a nedvesített résekbe. Akkor valójában miért kell? Egyszerű a megoldás, mert azért kell, hogy a két felületet a méretének megfelelő távol tartsa, és csak azok a kiemelkedések darálják le sercegve egymást, amelyek az üveg felületén húzódó mélyedésekbe beleülő por felülete fölé nyúlnak. Így tehát a fő feladatuk az, hogy távoltartsák az üvegfelületet a méretüknek megfelelően, hogy csakis a túllógó csúcsok pusztítsák egymást! Így működik a csiszolópor. Egyre kisebbeket használva finomíthatjuk a felületet, azaz egyre kisebbek lesznek a kilógó részek, amik letörik egymást. A rések lassan telemennek az apró üvegdarabkákkal, amelyek kitöltik a rést, tehát tovább nem tud töredezni a felület, és ekkor le kell mosni a port és a szilánkokat, amelyek kisebbek, már mint maga a por mérete. Vízzel kevert új egyre kisebb szemcsével ismét fel kell tölteni a rések egy részét, hogy a két felület közelebb kerüljön egymáshoz. Amikor már a legfinomabb porral dolgozunk, a felületi rések nagyon kicsinyek, ezért nagyon hamar telítődnek. Ekkor a levált, mikronnál kisebb üvegdarabkák és a víz képes teljesen kiszorítani a pórusokból a levegőt, és ekkor nagy a veszélye az összetapadásnak. Miért is tapad öszze? A fizikája egyszerű, mert ameddig csiszolunk, és halljuk a sistergést, addig a mozgó súrlódás érvényes a felületek között, de ha egyetlen óvatlan pillanatra megállunk, akkor már a nyugalmi lesz a mérvadó. Ez viszont többszöröse a mozgó súrlódásnak! Próbaként két mattított üveglemezkét nyomjunk egymásra, és nézzük meg, hogy mekkora szöggel kell megdöntni, hogy lecsússzon. Ez után vizezzük be, nyomjuk jól egymásra, és ismételjük meg a kísérletet! Nem csúszik le, mert a felület minden négyzetcemtiméterét 10 N erő nyomja össze! két dialemezt már 120 N, 12 kp erő nyom egymáshoz! 250-es korongokat 4900 N, 960 kp! No ezt elmozdítani csak az álló súrlódási erővel lehet. Ha csiszoláskor 50 N, 5 kp erővel tudtuk csúsztatni, és a mozgó és tapadó súrlódás viszonya tízszeres, akkor 500 N erővel lehet csak elmozdítani, ha összetapadt. Ez 50 kp, 50 kg tömeg emelésekor kell ekkora erőt kifejteni! Ezt az üveg nem foja kibírni, hanem eltörik! Ha viszont az egyiket lassan melegíteni kezdjük, akkor a hűtágulásakor a szélek felől tud egy kis levegő beáramlani a mikronnál kisebb résekbe, amit a két üveg elcsavarásával segíthetünk elő, és nem a szétfeszegetésével, mert az repedéshez, töréshez vezet! Rövid emlékeztetőül egy kis ábra látható alább.