Hogyan készül házilag egy főtükör?

[attila dezső]

Hm.. Érdekes!

Egy kérdés, azért megemlékezhetnénk Kulin Györgyről is, aki ha jól tudom világrekorder a csiszolt tükrök számát illetően. Persze hallomásból tudom, hogy ő inkább nagy fényerejű optikákat részesítette előnyben mivel tudta mivel jár a nagy fényerejű optika elkészítése. Sokan mondják, hogy nem minden tükre sikerült igazán jól, de gondolom munkássága, inspiráló ereje elvitathatatlan! Esetleg tud valaki arról hogy nekigyűrkőzött e valaha fényerősebb optikának?

[janwar]

azért megemlékezhetnénk Kulin Györgyről is

Ez így igaz, minden inspirációt Gyurka bácsitól kaptunk, és az alapokat is. 14 éves koromban vele, az Ő felügyeletével csiszoltam az első tükrömet, nem gondoltam volna akkor, hogy egyszer a kollégája lehetek és tovább fejleszthetem amit elkezdet. Valóban világrekorder, bár a pontos számát nem tudom, valószínűleg 2000 db felett volt a tükrei száma. Fényerőseket nem készített, már 70-ben is nagyon rossz volt a látása, és nagyon kezdetleges módon kézből tartva a rácsot ellenőrizte a tükreit. A munkássága a tükörkészítésben is egyedülálló, annak minden céljával együtt a teljes életművének a részét képezi.

[Bozsoky]

Kedves János!

Jó volt olvasni a soraidat. Igen. Én magam is és a Ferenczi-Zsámba vonal a ti mérési módszeretek lényegével dolgozunk. Esetleg az eltérés a saját tapasztalatokon, technikákon lehet. De a lényeg valóban ugyan az. Éppen ezért nem is állt szándékomban/szándékunkban sajátunkként előadni. Pontosan, hogy a TI munkátokat tiszteljük és egyfajta Magyar tapasztalati-gyakorlati vonalat továbbvigyünk az utánpótlásnak, döntöttem úgy, hogy hónapok, évek munkáját összegezve újraírjam a cikket és átültessük a mai számítógépes világba a történetet. Ezért a cikkben pontosan hivatkozom a kezdetekre. Tiszteletem, elismerésem és megbecsülésem a munkátokért. Egymásból, egymás által építkezünk és tartjuk fenn a tükörcsiszolás művészetét. Ki merné köztünk kijelenteni, hogy soha nem hibázott, szenvedett a jó eredményért?

Ugye senki sem.

Visszatérve a mérési jegyzőkönyvre. Ferenczi Bélával eleve úgy kezeltük a nagyon nagy számokat, hogy azok mindössze a felületi jóságot tükrözik vissza. A finomabbnál finomabb megmunkálást, tökölést és annak hasznát igazolja csupán. Észrevettük, hogy ha minél egyenletesebb görbéket és értékeket mérünk, annál jobb lesz a tükrök valós leképezése. A vicc az, hogy a nagyon jónak mért tükör (rutinos kezekből és mérésekből) valóban nagyon jók is lettek. A méréseket a maszkolásnál én szigorúan vettem és csináltam pár fanatikus eljárást. Nevezetesen darabokra szedtem az egész padot és újra és újra összeszereltem, beállítottam mindent. Amikor láttam, hogy a mérés reprodukálható és minden méréssorozat (minimum 3-5) teljesen ugyanazt az eredményt hozza elfogadtam és hitelesen jónak tartottam, hogy AZ parabola. A mérési jegyzőkönyvben csupán azt igazoltuk, hogy a tükör biztosan eléri a difrakció határoltságot azaz a lamda/4-es szintet. Aztán ha jobb lett a tükör kimert volna érte reklamálni?! Volt, hogy Budapesten is lemérték a tükröt meg Kaposváron is és sok esetben tized lambda eltéréssel és ugyanaz a görbe volt az eredmény.

Ezeket a tükröket égen is leteszteletem s, amikor láttam, hogy extrém nagyításokon is jó és az intra-extra kép nagyon közeli vagy azonos, hát elhittem, hogy jól mérek. Minden jó csiszoló maszkolással kezdett mérni így vagy úgy ha számosítani akarta a mérést. Az interferométer is valamihez képest mér jól. Számomra a durva az, amikor if-el valami jó aztán tubusba szerelve, jó beállítás mellett és jó segédtükörrel, oklikkal meg gyenge.

Én maradok a gyakorlati mérés mellett és azt hiszem el, amit látok. Tapasztaltam én (és sokan mások) már sajnos sokszor, hogy egy jó tükörből rossz távcsövet építettek és kezdődött a mutogatás. Tükröt készíteni és abból jó távcsövet sajnos nem olyan egyszerű.

Csak ajánlani tudom a maszkolásos mérést és annak elsajátítását.

Hogy ne kelljen 1 évet várni a tükörkészítésre látok egy alternatívát, amit már végigvittem érdeklődőkkel. Nevezetesen. Magántalálkozókat, ahol bemutatjuk kis csoportokban és megértetjük a mérés lényegét. A cikk alapján történő találgatások nem vezetnek jó erdményekre, akármilyen jól is írtad le a folyamatot. Meg kell mutatni, lépésről lépésre végigmenni jobb és rosszabb optikákon megmutatva.

Tavaszra tervezek egy ilyen 2 napos dolgot. Előre nem ígérek semmit sem, de arra hajlandó vagyok, hogy segítsek és megmutassam a hogyant és a miértet. Maximum 3-5 fő és baráti, de céltudatos, szervezett oktatási kereten belül.

Szólok ha aktuális, addig is biztosan mások is segíteni fognak.

Ennek látom értelmét.

Egy kis ösztönzés:
A kitartó munkának hasonló eredményei születnek. Hogy gyorsabban dolgozzunk Ferenczi Béla a tükröt én meg az egész szerkezetet készítettem el. Ez egy 254/980-as rácsos Newton. Ezért érdemes volt dolgoznunk. A tükröt maszkolással ellenőriztük le külön mindketten. Az eredmény az okulárkihuzatban jobb, mint L/4., Nagyobb, fényesebb galaxisok spirálkarjainak részleteit is megfigyeltük Kaposvár széléről vele, jó légkörnél a Jupiter sávjain belül az éles részleteket. A gömbhalmazok zömét már 30-40x-en majdnem teljes felületen bontotta. Kérdezzétek meg Hegedűs Tibit Bajáról, vagy aKernya Janiékat. Azt hiszem, hogy most ők észlelnek vele. Szóval a végén öröm belenézni, észlelni egy olyan kukkerben, amit közösen Ti készítettetek. Mi amatőr csillagászok.

Ajánlom a közösségi munkákat. Nagyon ösztönző.

Üdv: Bozsoky Jani

[berenteb]

Kedves János!

Nagyon érdekes témát hoztál elő, és egyben alaposan fel is dicsértél..
Kétségtelen, hogy a 80-as évek a hazai tükörcsiszolás eléggé mozgalmas, és izgalmas
időszaka volt.
Én az amatőr tükörcsiszolás háború utáni és napjainkig terjedő történetét
három szakaszra osztanám teljesen szubjektív alapon.
Az első szakasz mondjuk 1980-ig tartana. Ezt az időszakot Kulin György neve fémjelzi,-
beletartozna az Uránia Bolt (Lenin krt.96) a csiszolópor klt.-jével és lencséivel és a cipész szurokkal..
A második szakasz lenne 1980-tól 1990-ig. Ez a tíz év szól arról az útkeresésről, ami
néhányunkat érintett, akik túl akartunk lépni a Távcső világa adta információkon, és
lehetőségeken. Néhány név akiket feltétlenül meg kell említeni: Fazakas József, Sajó Péter,
Csatlós Géza, Varga János, Kocsi Károly, Kubus Gyula, és talán jómagam is. Az első kettő sajnos már nincs közöttünk.
Ez az időszak számomra is jelentős, mert ekkoriban csiszoltam a Cassegrain optikáimat, fényerős tükreimet.
Ekkor kezdtük alkalmazni a maszkolásos zónamérések különféle változatait, és az értékeket berajzolni a Millies-Lacroix tűrésmezőbe. Papp Sanyi barátommal elég sok "Urániás" tükröt mértünk meg akkoriban, az eredményeket borítsa a feledés fátyla...
A harmadik szakasz pedig 1990-től napjainkig tart.
Ez már a modernizáció időszaka. Feltűnik az ifjabb generáció, Bozsoky János, Ferenczi Béla, Schné Attila, Zsámba István.
Ezt a húsz évet (kimondani is sok!) a precíziós zónamérések, majd az utóbbi pár évben az interferométeres mérések jellemzik. Schné Attilával összesen hat Yolo-t csiszoltunk, és a fenti nevek mindegyike egyéb kitűnő optikákkal örvendeztette meg a hazai amatőröket.

Más. Nekem a benéző üvegekről eléggé vegyes benyomásaim vannak. Némelyikben hatalmas feszültségek voltak, amik polarizácóval szépen látszottak. Ilyen üveget csiszolva lehetett tapasztalni azt, hogy a két korong bizonyos pozíciókban ragad. Azért nagy átlagban használható üvegek voltak ezek is.
Legkellemesebb üvegek számomra a MIG 15-ös és a MIG 21-es páncél ablakaiból kivágott korongok.
Nagyon kemény, de feszültségmentes üvegek, nagyon jó polírozni, nem karcolódik. (nem véletlenül
Szerintem hőtágulásra is a Pyrexnél van, az üvegnek ki kellett bírni a -40-50°C és a napon felmelegedve a +60-70 °C-ot is.
A mellékelt képen MIG 15-ös korongok vannak.

[janwar]

Szia Béla! A 80-as évek elején fogalom volt a neved fémjelezte tükör, emlékszem az első otthoni próbálkozásaim alatt, amikor a próba tubusba szerelve a tükröt szaladgáltam a padlásra, hányszor gondoltam arra, hogy nem lenne-e egyszerűbb egy Berente féle tükörrel kezdeni, de őszintén szólva még reményt sem tápláltam hozzá, mert úgy hírlett, Te csak a nagyon közeli baráti körödnek készítesz optikát, meg persze magadnak. Az nyilvánvaló volt, hogy az Urániás tükrök nem alkalmasak komolyabb teljesítményre, más volt a céljuk, ha éppen nem ellenkezőleg sült el a dolog, és sok bosszúság után inkább elfelejtették néhányan a távcsőkészítést. Én maximálisan hálás vagyok mindazoknak, akik tovább vitték és finomították az eljárást, bebizonyítva, hogy nem csupán a nagy cégek képesek minőségi optikák gyártására, hanem elsajátítható ez a tudomány, és kitartás árán elérhető a magas minőség.

[attila dezső]

Aki tutira jó üveget akar, rendelhet a neten is! Igaz kicsit drágább, de tutira jó minőségű! Én innen rendeltem egy 6" kitet. Ami pyrex-ből volt, öröm volt vele dolgozni. Igaz kicsit kemény, de nagyon jól polírozható! Habár most olvasom lassan kifogynak a pyrex-ből és másfajta alacsony hőtágulású üvegre állnak rá. Miért éri meg, mert tuti hogy feszkómentesek, öröm velük dolgozni! Tehát az anyagon én nem spórolnék. Az igaz, hogy nem muszálj "kitet" rendelni, mert a csiszoló porok lehet olcsóbban is beszerezhetőek, de pl optikai szurkot megint csak érdemes lehet innen rendelni.

[Zs. Istvan]

Béla, jól látom, hogy ezek a MIG üvegek 3 ragasztott részből vannak? Vagy egyéb okból van rajtuk ez a tagolódás?
Egyébként nem is gondoltam, hogy ilyen vastag egy vadászgép ablaka. Jó, van légnyomáskülönbség, meg rezonancia, és kisebb lövedékek is jó ha lepattannak róla, de azért mégis megdöbbentő.

Nem selejteznek valahol ilyen gépek üvegeit mostanában?

Jani, a bevágott képen lévő távcső ikertestvérével volt szerencsém tavalyelőtt Tarjánban észlelni. Nem ragoznám, jó kis kukker, Ferenczi eq platformon felettébb élvezetes volt vele az észlelés.

[plamatis]

.....Hmmm!......és Szentmártoni Béla?!?!?!?

[ozy]

5. Zerodúr. rohadt kemény kerámiaüveg. A lézervágóknál a lencséket ebből a mézsárga üvegből csinálják a szinte 0 hőtágulása és hőállósága miatt. Inkább ne állj neki vele dolgozni, ha nincsenek célszerszámaid.

Bocsánat hogy beleugatok a témába de ennek a kijelentésnek rossz következményei lehetnek. A lézervágós lencsék ugyanis nem Zerodurból készülnek hanem ZnSe kristályból, ami porként nagyon mérgező anyag.

[mizar]

"janvar" írta

Az nyilvánvaló volt, hogy az Urániás tükrök nem alkalmasak komolyabb teljesítményre, más volt a céljuk, ha éppen nem ellenkezőleg sült el a dolog, és sok bosszúság után inkább elfelejtették néhányan a távcsőkészítést.

Éppen hogy nem felejtették el.
1978-ban kb. 1 év várakozás után jött meg a 15 cm-es f/6-os korong, mely már akkor is szinte egy fél havi fizetésbe került. Óriási lelkesedéssel barkácsoltam össze, az első látvány a padláson a palát félretolva és a csövet kézbentartva a Hold. Addig még soha nem láttam távcsövön keresztül. A döbbenettől majdnem elengedtem a rögzítés nélküli főtükröt a végén. Mára kiderült, hogy ez a tükör teljesen rossz, óriási peremkopással és egyéb hibákkal, de Gyurka bácsi mozgalma tökéletesen elérte a célját:
Megszeretni a csillagászatot egy életre.
Tavaly 44 évesen ugyanolyan lelkesedéssel vágtam bele a tükörcsiszolásba és a távcsőépítésbe.
Ha az a korong hibátlan lett volna, ma mit csinálnék?