Mechanika építés házilag

Kereskedelmi és saját építésű távcsőmechanikák
lESI FOTÓS
Hozzászólások: 134
Csatlakozott: 2009.09.08. 17:58

Re: Mechanika építés házilag

Hozzászólás Szerző: lESI FOTÓS » 2015.03.14. 14:05

Vizi Péter írta:A Szent Őrültek közöttünk járkálnak :D
Azért szép munka lehet azokat a tekercseket legyártani. Meg a többit, hajjaj!


Gondolod?

http://planewave.com/technology/mechanical-design/
lESI FOTÓS
Hozzászólások: 134
Csatlakozott: 2009.09.08. 17:58

Re: Mechanika építés házilag

Hozzászólás Szerző: lESI FOTÓS » 2015.03.14. 14:08

vagy pl.:

http://www.icpe.ro/en/d/3/p/radar_motors_en

Google (képek) : "telescope direct drive motor"
pbla
Hozzászólások: 15
Csatlakozott: 2012.06.29. 15:47

Re: Mechanika építés házilag

Hozzászólás Szerző: pbla » 2015.03.24. 15:57

Üdv.

Kicsit beleástam magam a nemrég általam itt boncolgatott témába léptetőmotor és hajtás ügyben.
EQ mecha hajtásméretezésnél a következő általános megállapításokra jutottam (csak nem tudom helyesek-e):
- ha jól gondolom, a hajtást nem kell a rárakott felszerelés tömegéből adódó nyomatékra statikusan méretezni, mivel kiegyensúlyozott mindkét tengelyre nézve a mecha
- ellenben méretezni kell tehetetlenségi nyomatékra, mivel ezen tömegek felgyorsításához jelentős energia kellhet
- a mikrolépéses (akár 1/256) üzemmódot erőltetném továbbra is - az erre optimalizált - léptetőmotornál (míg ki nem derül hogy így nem használható e célra), DE a motorok nyomatéka ilyen mikrolépésszámnál már leesik a 0,63%-ára is, ami igen problémás lehet.

Tehetetlenségi nyomatékokból kiindulva kiszámoltam a szükséges forgatónyomatékot és kicsit elképedtem az eredmények láttán (3,5fok/sec, (gyorsjárat) sebességgel, 0,1sec gyorsítási idővel és szándékosan nagy 150 kg tömeget tesztként rátéve (Solid Edge-ben), ~1/200 áttétellel), az RA-ra (ami jobban van terhelve) 0,002 Nm jött ki amit rendkívül kicsinek érzek (nem tudom jogosan-e). (A tehetelenségi nyomaték ilyen áttételeknél úgy néz ki nincs jelentős hatással a szükséges forgatónyomatékra. Összehasonlításképpen: egy sima 5 kg-os newtont rátéve 0,00077 Nm jött ki, ami azt jelenti, hogy nem lineárisan hat a mozgatott tömeg tehetetlenségi nyomatéka az áttételen keresztül a motorra, ez mondjuk a képletekből is látszik)
Azaz, vagy rosszul számoltam, vagy tényleg ilyen "gyorsulásoknál" bármi! elviszi a tengelyeket (a tehetetlenségi nyomatékra vonatkoztatva). Még egy 1Nm-es motor (a 0,63%-al számolva) is 2,5-es túlméretezést jelent (nyilván a surlódásból fakadó nyomaték most ebbe nincs beleszámolva).

Van esetleg valakinek erre vonatkozólag tapasztalata, értékei, példái stb.?
A neten nem bírtam egy összehasonlításul szolgáló értékeket találni (pedig órákig kerestem, keresem).

Köszi.
mfa
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2015.01.23. 19:12

Re: Mechanika építés házilag

Hozzászólás Szerző: mfa » 2015.04.06. 16:47

Szerintem nem biztos hogy léptető motorral lehet csak pontos és minden célt kielégítő hajtást elérni . Az a kérdés hogy mit kell vele mozgatni ,talán nagyobb tömeget ,parabolát ,távcsövet stb . Sok esetben szervomotoros rendszer,enkóderes egyenáramú motor is jó szolgálatot tesz . Csak az a baj hogy a leírtak alapján nem tudja az ember hogy milyen paramétereket kell figyelemben venni . Mit csinál a mechanika és kell -e a szög állásáról jelet levenni ,és milyet, digitálisat vagy analógot . Az is kérdés hogy a léptetőmotort mi vezérli . Számítógép esetén soros ,vagy párhuzamos portról ,természetesen megfelelő illesztő modemmel üzemel-e.Természetesen hirtelen gyorsulásnál ,túlterhelésnél lépésvesztesség lép fel és a szöghelyzetről csak rossz eredmény lesz a vége .
pbla
Hozzászólások: 15
Csatlakozott: 2012.06.29. 15:47

Re: Mechanika építés házilag

Hozzászólás Szerző: pbla » 2015.04.07. 17:15

Üdv.

Köszi a reakciót a kérdésemre.
A felvetéseidre reagálnék, hátha előremozdul a téma:)
A léptetőmotoros hajtás egyszerűsége,, robosztussága ill. viszonylagos olcsósága állhat az előnyként a szervomotoros, vagy egyéb hajtásokkal összehasonlításban (nyilván szervoval is össze lehet hozni, talán nem sokkal drágábban).
A kérdésben említett probléma alapja egy nagy(obb) teherbírású EQ mechanika hajtásrendszerének méretezése, így ennek a célja a távcső mozgatása (forgatása) értelemszeűen.
Elvi síkra lecsupaszítva a problémát: tengelyenként egy léptetőmotoros hajtás hajt egy EQ mechanikán egy nagyobb tömeget (távcső), hozzávetőleg 1/200 áttételen át, a nagyobb tömeg jelen esetben egy ~100-120kg tömegű műszer (tudom ez igen nagy, de nem ez a lényeg). A tömeg méreteiből és geometriájából adódóan (nagyságrendileg) ~70kgm^2 tehetetlenségi nyomatékkal bír. A mechanikai természetű kérdés ebben az esetben csupán az volt, hogy milyen méretű (nyomatékú) léptetőmotor beépítésére van szükség ebben a geometriailag maximált esetben, a legnagyobb (ésszerű) sebességre történő gyorsulást feltelezve (pl.v=3,5fok/sec, t=0,1sec). Így mechanikailag az nem szól bele, hogy van-e szögjeladó, az milyen jelet ad, ill. hogy a léptetőmotort mi vezérli, továbbá, és hogy számítógéppel vezérlem-e az egészet. Lépésvesztésnél egy intelligens motorvezérlés jelez, hibára kiáll stb., tehát ez most nem releváns, jól méretezett rendszer nem veszt lépést.
A gondom az (ezen csodálkoztam el kissé), hogy a számításaim szerint egy ilyen (nagy) tömeg felgyorsítása ~3,5fok/sec-re (ez a forgalmazott mechanikák általános legnagyobb gyorsjárati sebessége), nagyon kis nyomatékú motor alkalmazását igényli csak (tized Ncm-ek nagyságrendje!), ellenben én azt gondoltam ez sokkal nagyobb lesz.

Ui.: Kissé körbejárva a témát a kérdésfelvetés óta, az látszik körvonalazódni, hogy a "beépített és időben állandó" súrlódási nyomatékok leküzdéséhez lehet szükséges (az előbbi "elenyésző" értéknél nagyságrendekkel nagyobb/erősebb) léptetőmotor beépítése. Ezen gondolatmenet szerint igazolható lehet hogy pl. egy EQ6-ba miért építenek be ~1,5Nm-es motort. Azaz a súrlódási nyomaték leküzdésére, nem pedig a dinamikus igénybevétel (gyorsulás) abszolválására.
Gondoltam, hátha vannak valakiknek ebben a témában mérései, kísérletei, taőpasztalatai, vagy legalábbis megvitatjuk a kérdéskört.

Köszi, Üdv.
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Mechanika építés házilag

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2015.04.07. 18:01

Kedves P.Béla!
A hatalmas nyomatékigény a csigaorsó-csigatárcsa találkozásánál, a fogak érintő vonalain lép fel. Amikor a léptetőmotor lép egyet, és valahogy meghajtja az orsót, az szeretne kiemelkedni a tárcsa menetei közül. Hogy ne ez legyen, hanem inkább forogjon, hatalmas erővel kell összefeszíteni az orsót és a tárcsát. Ebből jön ki a nagy nyomatékszükséglet. Az általad említett, 100kg-nyi távcső (amiről felteszem legalább 1 méter hosszú) mozgatásához biztosan nem elég az 1,5Nm nyomaték, annak a sokszorosa kell.
mfa
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2015.01.23. 19:12

Re: Mechanika építés házilag

Hozzászólás Szerző: mfa » 2015.04.07. 20:21

Üdv! Most már értem a dolgot. Tehát nagyon kis teljesítményű léptetőmotor kell hozzá. Ha nem sértelek meg én nagyon szívesen küldök neked egy léptetőmotort vezérléssel és gyors lassú előre hátra nyomógombbal együtt.igaz hogy nem nagy méretű 3.5cm átmérőjű és 2cm magasságú .6 vezetékes .Ha kell holnap teszek fel képet .
pbla
Hozzászólások: 15
Csatlakozott: 2012.06.29. 15:47

Re: Mechanika építés házilag

Hozzászólás Szerző: pbla » 2015.04.07. 22:18

Üdv.

Köszönöm a hozzászólásokat.
Utána fogok nézni a csigakerék-csigatengely kapcsolat mechanikai viszonyainak először is. Aztán esetleg kiderül milyen mértékű erők és ebből adódó súrlódónyomatékok ébrednek. Ez nyilván függ a csigakapcsolat geometriájától, felületi érdességtől, kenéstől... ill. ehhez jön még a csapágysúrlódás, de ez érzésem szerint a kevésbé jelentős tényező.

Kedves Péter: Azt én sem gondolom (érzésre), hogy a 100kg (elméleti) hasznos tömeg forgatásához 1,5 Nm nyomatékú motor kellene, de amíg nem számolok utána, ez csak megérzés. (amúgy valóban min. 1-1.5 méter hossz körül vannak az ilyen távcsővek,vagy még hosszabbak, ezért ilyen nagy a tehetetlenségük)
A Stabi-7-nél ami egy nagyteherbírású mechanika (40kg-ig ha jól olvasom, az sem piskóta) mekkora motorokat használtatok, ill. mi alapján méreteztétek azokat?

Kedves Béla: köszönöm a ötletet a motorra, de nemigen tudnék mit kezdeni vele, mivel a méretei alapján igen alacsony nyomatékú lehet (néhány Ncm), a korábban említettek szerint pedig a súrlódásból adódó nyomatékokat is figyelembe véve több Nm-es motor kellhet egy ilyenhez.

Köszi.
horadam
Hozzászólások: 137
Csatlakozott: 2010.06.05. 23:00

Re: Mechanika építés házilag

Hozzászólás Szerző: horadam » 2015.04.08. 12:33

Sziasztok!

Elnézést, ha rossz helyre írok. Van-e valami tippetek gyári mechanika stabilabbá tétele érdekében? :)
Skywatcher 130/650-es newton tubusom van, AZ Goto mechanikával (http://tavcso.hu/kepek/swn1306gt.jpg )
Sajnos ezzel a tubussal a mechanika eléggé a terhelhetősége határán van, 65x-os nagyításnál már elég könnyen beremeg, kb 3-4 másodperc kell neki míg megáll. Próbálkoztam az okulártartóra súlyt pakolni, kb 20 kg-ot (már féltem, hogy leszakad, de szerencsére nem.) de szinte nem változott semmit, vagy csak alig észrevehetően. Van valakinek valami bevált ötlete? Esetleg a prizmasínes felfogatást megerősíteni stb.?

Nyilván nem eq-5 -6 féle erősséget várnék, de egy kis javulás már nagyon jól jönne. Szívesen várom az ötleteket. Köszönöm
Stefi
Hozzászólások: 499
Csatlakozott: 2010.08.08. 14:33

Re: Mechanika építés házilag

Hozzászólás Szerző: Stefi » 2015.04.08. 13:05

Igen a prizma-sin és tubusgyűrű megoldás valamivel jobb lehet a ki 0,75mm-es lemeztubusra felfogatott sínnél, mert a vékony lemez tubus csak csavarodik, deformálódik.
Esetleg egy motoros fókusz is sokat javítana mert akkor nem lököd meg a tubust fókuszáláskor.
"A szél fú, a zöld fű. A Föld kering, a Nap korong..."
Válasz küldése

Vissza: “Mechanikák”