EQ Mechanikák

Kereskedelmi és saját építésű távcsőmechanikák
lESI FOTÓS
Hozzászólások: 134
Csatlakozott: 2009.09.08. 17:58

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: lESI FOTÓS » 2014.06.17. 06:32

"Sokkal érdekesebb a timelapse lekövető kameramozgással, amit az EQ mechanika ad.[/quote]"

Szia!

Nem egészen értem,hogy mit értesz "Astro-time lapse" fogalom alatt,ill.,hogy mit is szeretnél fotózni.
Részleteznéd egy kicsit,hogy mit is akarsz fotózni?


Nagy látószögű optikáknál a pajtaajtó is jó lehet.

Zoli
pakala
Hozzászólások: 24
Csatlakozott: 2013.12.09. 08:49

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: pakala » 2014.07.16. 13:39

Sziasztok!

Azt tervezem, hogy veszek egy GoTo mechanikát. Mivel nagy a távcsövem (200/1200), a mechanikákból min. EQ-5 jöhet szóba. Néztem őket, és leszűkítettem 2-re, az EQ-5 GoTo-ra, és a HEQ-5 GoTo-ra.

A HEQ jóval drágább, mint a sima EQ, de a funkcióit tekintve, nem sok különbséget tapasztaltam.
Szerintetek melyik mechanika lenne megfelelő, ha szeretnék asztrofotókat, illetve bolygófotókat készíteni?

(Az ár persze szempont, de elsősorban az lenne a lényeg, hogy melyikkel járnék jobban (még, ha az a drágább is)?

Köszönöm a válaszokat! :)
csoknyai attila
Hozzászólások: 225
Csatlakozott: 2011.12.06. 20:27

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: csoknyai attila » 2014.07.16. 16:24

pakala írta:Sziasztok!

Azt tervezem, hogy veszek egy GoTo mechanikát. Mivel nagy a távcsövem (200/1200), a mechanikákból min. EQ-5 jöhet szóba. Néztem őket, és leszűkítettem 2-re, az EQ-5 GoTo-ra, és a HEQ-5 GoTo-ra.

A HEQ jóval drágább, mint a sima EQ, de a funkcióit tekintve, nem sok különbséget tapasztaltam.
Szerintetek melyik mechanika lenne megfelelő, ha szeretnék asztrofotókat, illetve bolygófotókat készíteni?

(Az ár persze szempont, de elsősorban az lenne a lényeg, hogy melyikkel járnék jobban (még, ha az a drágább is)?

Köszönöm a válaszokat! :)


Én csak a saját tapasztalataimat tudom leírni:
HEQ5 PRO-m van 200/1000-es -el
Úgy érzem, hogy épp elég a fotózáshoz, egy MGEN-t is használok így működnek a hosszú expók is.
Bolygókhoz majdnem bármi jó ami elbírja, de hosszú expóhoz azért HEQ5 alattit nem javasolnék, főleg, hogy a te csöved hosszabb is.
Egy erősebb szél már az 1000-est is belengeti nálam, persze nyilván számít a láb is, nekem a gyári háromláb van.
Ha belefér a keretbe, mindenképp az erősebb mechanikát célszerű választani.
Sokat szeretnék tudni és gyorsan, na ezért kérdezek hülyeségeket!
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Attila » 2014.07.16. 18:21

pakala írta:... leszűkítettem 2-re, az EQ-5 GoTo-ra, és a HEQ-5 GoTo-ra.
...
Szerintetek melyik mechanika lenne megfelelő, ha szeretnék asztrofotókat, illetve bolygófotókat készíteni?


200/1200-hoz (plusz egy DSLR váz) HEQ5.
Számomra nem vita tárgya...
Nem csak erősebb, de jobb konstrukció is.

De kell egy merev láb alá (ahogy Csoki is jelezte), mert a nélkül az is rezeg, mint a nyárfalevél.


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
pakala
Hozzászólások: 24
Csatlakozott: 2013.12.09. 08:49

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: pakala » 2014.07.17. 20:53

Köszönöm szépen a válaszokat!
Akkor megpróbálkozom a HEQ-5 beszerzésével...Majd egyszer, amikor megtehetem. :D
Remélhetőleg a közeljövőben. :)
Figlár
Hozzászólások: 151
Csatlakozott: 2013.04.05. 18:24

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Figlár » 2014.09.14. 12:09

Az mitől lehet hogy a görbe egész tűrhető, de a célkeresztben ekkora kilengések vannak? A képek jók lesznek, nincs bemozdulás.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Üdv: Géza
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Attila » 2014.09.14. 18:10

Figlár írta:Az mitől lehet hogy a görbe egész tűrhető, de a célkeresztben ekkora kilengések vannak? A képek jók lesznek, nincs bemozdulás.


Olvasd el az első bekezdést itt (Guiding Theory):
http://openphdguiding.org/man/Guide_algorithms.htm

Röviden a lényeg magyarul: a célkeresztben a tényleges, pillanatnyilag adott centroidot látod, amit a seeing (is) rángat ezerrel oda-vissza (jellemzően kb. 5-50Hz között, főként a magas légköri jetstream-ek kénye-kedve szerint). Egy több tíz, vagy százkilós tömegű távcső ezt nem képes lekövetni (csak egy adaptív optika, de az is csak erősen korlátozott módon), így a vezérlés ezekre a hirtelen ugrásokra nem tud reagálni. Sőt, egy integráló taggal el is vannak nyomva az algoritmusban ezek a tüskék. Így a tényleges vezetés mindig sokkal nyugodtabb, mint a seeing miatti centroid ugrálás.

A tökéletes vezetéshez az alábbi felszerelés biztosít optimális feltételeket:
1. hosszú periódusú (>1-2perc), azaz alacsony frekvenciás hibák (pl. pólushiba, konyulás (flexure), refrakciós eltolás) ellen vezetőtávcsövön keresztüli vagy off-axis auto-guiding;
2. közepes periódusú hibák (<1-2perc, de >0,1 másodperc) hibák (pl. mechanikus eredetű periodikus és aperiodikus hibák, lengedező kábelek, stb.) ellen TDM;
3. rövid periódusú (<0.1 másodperc), azaz nagyfrekvenciás hibák (tipikusan seeing, széllökések, stb.) ellen adaptív optika. (Bár a széllökéseket a TDM is korrigálni képes - ezt külföldi tapasztalatok is alátámasztják.)

De nem feltétlenül szükséges mind a három rendszer; nézd meg pl. Éder Iván természetfotóit az égről: egytől egyig mind gyönyörű, pedig csak auto-guider-t használ. (Bár nem kizárt, hogy még szebbek lennének a teljes fenti rendszer használatával...)

Én pl. 10-15 másodpercnél rövidebb frissítést nem is használok auto-guider esetén (már ha van egyáltalán szükség az auto-guider-re), mivel a TDM ez idő alatt kényelmesen megfogja a távcsövet (még sokkal tovább is), és így bárhol találok vezetőcsillagot a képen. Ráadásul így (azaz hosszabb auto-guider expo esetén) maga a szóródási kép is integráló tagként viselkedik, azaz a centroid nem egy pillanatnyilag látszó, véletlenszerű alakzat súlypontja lesz, hanem már egy többé-kevésbé középpontosan szimmetrikus eloszlású denzitási görbe (haranggörbe, Gauss) középpontja. Ez már önmagában is simítja a vezetést.

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Figlár
Hozzászólások: 151
Csatlakozott: 2013.04.05. 18:24

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Figlár » 2014.09.14. 21:01

Akkor tulajdon képpen, ez a seeing hiba főleg.
Gondolom a nagas pára is rontott a helyzeten. Mert amikor nincs pára, liletve alacsony, akkor ez sosem rosszabb mint 0,125 pixel. Illetve nem volt. De egyszer csak, tegnap elött éjjel, ilyen lett. És nem tudtam mire vélni a dolgot.
Üdv: Géza
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Attila » 2014.09.14. 23:57

Figlár írta:Akkor tulajdon képpen, ez a seeing hiba főleg. ...


Szerintem igen.

Én azt tapasztaltam (de mások is ezt mondják), hogy az átlátszóság (transparency) és a nyugodtság (seeing) egymással "szemben" működnek. Azaz, amikor jó az átlátszóság (pl. hidegfront utáni szeles időben), akkor borzalmas a seeing és fordítva, amikor párás az idő, és megáll a levegő, akkor bajnok az FWHM.

Ez ellentmond a Te tapasztalatodnak, bár ez sem szentírás...

Viszont én úgy látom, hogy a seeing a legnagyobb úr. Amikor nagyon turbulens a légkör, akkor esélytelen normális mélyég képet készíteni, még ha csúcsszuper optikád van, akkor is. És sajnos a Kárpát-medencében, főleg annak fenekén 90%-ban ez a helyzet...


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Figlár
Hozzászólások: 151
Csatlakozott: 2013.04.05. 18:24

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Figlár » 2014.09.15. 02:02

Attila írta:
Figlár írta:Akkor tulajdon képpen, ez a seeing hiba főleg. ...



Viszont én úgy látom, hogy a seeing a legnagyobb úr. Amikor nagyon turbulens a légkör, akkor esélytelen normális mélyég képet készíteni, még ha csúcsszuper optikád van, akkor is. És sajnos a Kárpát-medencében, főleg annak fenekén 90%-ban ez a helyzet...


MDA

Sajnos ez nálunk is így van most. De gondolom ez nem vígasztal.
Üdv: Géza
Válasz küldése

Vissza: “Mechanikák”