Csillagváros.Hu

vgyurma írta: ↑
2019.09.26. 06:49

Ankalimon írta: ↑
2019.09.26. 05:51
Ha a kómakorrektor fókusznyújtó hatását is figyelembe vesszük, akkor a látómező 4.2 fokra jön ki - de ezzel együtt is ez a legjobb elérhető RFT konstrukció, amit eddig láttam. (Még a kitakarással együtt is 25 %-kal jobb a fénygyűjtőképessége, mint egy 120/600-as akromátnak, közel azonos látómező mellett.)
Zseniális!
Észak-Amerika-köd (NGC 7000), Kalifornia-köd (NGC 1499), Elefántormány-köd (IC 1396) megvolt már vele?
A gyári adatok szerint a 20 mm-es XWA oklinak 37 mm a látómezőblendéje. Ez alapján a fókuszsíkban korrektorral 4,44°-ot fog be. Lehet én tudom rosszul a képletet. Majd megpróbálom valahogy ellenőrizni a valóságban.
A Kaliforniát ezzel még nem néztem, de természetesen nem hagyom ki, amint magasabbra kerül. Az IC 1396-ot már néztem, de maga az ormány rész ezzel a 150-essel nem látszott. Tervezem majd ezek rajzolását is, ahogy még jó pár másik Sharpless ködösségét is. Csak legyen sok, tiszta ég.

Hát, én azt az egyszerű képletet használom a látómezőre, hogy: okulár látómezeje/ nagyítás. A korrektor 6%-kal megnyújtja a fókuszt, vagyis a nagyítás 477/20=23,85. A látómező akkor 100/23,85 = 4,19. Lehet, hogy van ennél kifinomultabb számítási mód is...

Ankalimon írta: ↑
2019.09.26. 09:15

vgyurma írta: ↑
2019.09.26. 06:49

Ankalimon írta: ↑
2019.09.26. 05:51
Ha a kómakorrektor fókusznyújtó hatását is figyelembe vesszük, akkor a látómező 4.2 fokra jön ki - de ezzel együtt is ez a legjobb elérhető RFT konstrukció, amit eddig láttam. (Még a kitakarással együtt is 25 %-kal jobb a fénygyűjtőképessége, mint egy 120/600-as akromátnak, közel azonos látómező mellett.)
Zseniális!
Észak-Amerika-köd (NGC 7000), Kalifornia-köd (NGC 1499), Elefántormány-köd (IC 1396) megvolt már vele?
A gyári adatok szerint a 20 mm-es XWA oklinak 37 mm a látómezőblendéje. Ez alapján a fókuszsíkban korrektorral 4,44°-ot fog be. Lehet én tudom rosszul a képletet. Majd megpróbálom valahogy ellenőrizni a valóságban.
A Kaliforniát ezzel még nem néztem, de természetesen nem hagyom ki, amint magasabbra kerül. Az IC 1396-ot már néztem, de maga az ormány rész ezzel a 150-essel nem látszott. Tervezem majd ezek rajzolását is, ahogy még jó pár másik Sharpless ködösségét is. Csak legyen sok, tiszta ég.
Hát, én azt az egyszerű képletet használom a látómezőre, hogy: okulár látómezeje/ nagyítás. A korrektor 6%-kal megnyújtja a fókuszt, vagyis a nagyítás 477/20=23,85. A látómező akkor 100/23,85 = 4,19. Lehet, hogy van ennél kifinomultabb számítási mód is...

Már én is akartam kérdezni ezt a blende -látómező szamitast, mert nem vágom. Mi a 37 és hogy lesz abból látómező fokban?

vgyurma írta: ↑
2019.09.26. 09:00

pisza írta: ↑
2019.09.26. 07:06

Ankalimon írta: ↑
2019.09.26. 05:51
(Még a kitakarással együtt is 25 %-kal jobb a fénygyűjtőképessége, mint egy 120/600-as akromátnak, közel azonos látómező mellett.)
Zseniális!

Nono, vigyázva a számokkal! Nem kötekedésképpen, csak helyesen írjuk a fizikai tényeket:
Jobb esetben 90% fény hasznosul egy tükör esetében. (a kínai SiO2-nél még ennyi sem, az IBAD-nél 96%)
150mm - 90% = 135 mm
segédtükrön még 10% elmegy a lecsóba, és már meg is vagyunk egy 121.5 mm-es apertúránál. Ha még beleveszem a 42% központi kitakarást is, háát ...
Egy lencsénél az üvegben van 1-2% fényelnyelés, egy jobb dielektrikus zenittükörnél meg majdnem semmi.
Ettől függetlenül én is Newton -párti vagyok, csak irigylem Gyurit ezért a kis frankó f/3-es távcsőért.

Remélem nincs harag, de az idézett mondat így helyesebb:
" Még a kitakarással együtt is 25 %-kal jobb a felbontóképessége, mint egy 120/600-as akromátnak, közel azonos látómező mellett. "

Üdv
Csaba
Ez így van, ahogy Csaba mondja. Ha a lencsés megkapja a dielektrikus tükröt, szegény Newton meg a gyenge bevonatot.
De ha igazságosak akarunk lenni, és kapnak a Newton tükrei ibadot, ott a több mint 20% plusz fény, ahogy Ankalimon mondja.

Hát, a tükrözőképességgel nem számoltam. De tegyük fel, hogy mind a főtükör, mind a segédtükör megkapja az IBAD bevonatot, és a kitakarás 42 %-os. A lencsésnél meg vegyünk 1,5 % elnyelést és 99%-os dielektrikus zenittükröt. Akkor a 150-es tükör egy 125 mm-es tökéletes objektívnek felel meg. Az akromátnál a 120 mm meg lemegy 117 mm-re. Ez alapján akkor a két konstrukció fénygyűjtőképessége között a lehető legjobb optikai elemek mellett is van még 7 % különbség az F/3-as Newton javára.
Igaz, ez már nem olyan egetrengető, és ha figyelembe vesszük, hogy az akromáthoz nem kell kómakorrektor, a teljes kép még kiegyenlítettebb.

Mindenesetre így-vagy-úgy, biztos, hogy ez a méret és elrendezés a lehetséges legjobb RFT konstrukciók között van. Csak ámulok és bámulok...

Ankalimon írta: ↑
2019.09.26. 11:26

vgyurma írta: ↑
2019.09.26. 09:00

pisza írta: ↑
2019.09.26. 07:06

Ez így van, ahogy Csaba mondja. Ha a lencsés megkapja a dielektrikus tükröt, szegény Newton meg a gyenge bevonatot.
De ha igazságosak akarunk lenni, és kapnak a Newton tükrei ibadot, ott a több mint 20% plusz fény, ahogy Ankalimon mondja.
Hát, a tükrözőképességgel nem számoltam. De tegyük fel, hogy mind a főtükör, mind a segédtükör megkapja az IBAD bevonatot, és a kitakarás 42 %-os. A lencsésnél meg vegyünk 1,5 % elnyelést és 99%-os dielektrikus zenittükröt. Akkor a 150-es tükör egy 125 mm-es tökéletes objektívnek felel meg. Az akromátnál a 120 mm meg lemegy 117 mm-re. Ez alapján akkor a két konstrukció fénygyűjtőképessége között a lehető legjobb optikai elemek mellett is van még 7 % különbség az F/3-as Newton javára.
Igaz, ez már nem olyan egetrengető, és ha figyelembe vesszük, hogy az akromáthoz nem kell kómakorrektor, a teljes kép még kiegyenlítettebb.

Mindenesetre így-vagy-úgy, biztos, hogy ez a méret és elrendezés a lehetséges legjobb RFT konstrukciók között van. Csak ámulok és bámulok...

Szóval ha van egy 120/600-as akromátom,és ha a fénygyűjtést nézem
a mélyeges teljesítményhez,akkor nem nagyon marad el a 150-es
tükrösökkel szemben.
Cserébe "maceramentes".
Pontosabban nem maceramentes,mert a kihuzatcserét meg kell oldani

.

Mozdonyos írta: ↑
2019.09.26. 13:05

Ankalimon írta: ↑
2019.09.26. 11:26

vgyurma írta: ↑
2019.09.26. 09:00

Ez így van, ahogy Csaba mondja. Ha a lencsés megkapja a dielektrikus tükröt, szegény Newton meg a gyenge bevonatot.
De ha igazságosak akarunk lenni, és kapnak a Newton tükrei ibadot, ott a több mint 20% plusz fény, ahogy Ankalimon mondja.
Hát, a tükrözőképességgel nem számoltam. De tegyük fel, hogy mind a főtükör, mind a segédtükör megkapja az IBAD bevonatot, és a kitakarás 42 %-os. A lencsésnél meg vegyünk 1,5 % elnyelést és 99%-os dielektrikus zenittükröt. Akkor a 150-es tükör egy 125 mm-es tökéletes objektívnek felel meg. Az akromátnál a 120 mm meg lemegy 117 mm-re. Ez alapján akkor a két konstrukció fénygyűjtőképessége között a lehető legjobb optikai elemek mellett is van még 7 % különbség az F/3-as Newton javára.
Igaz, ez már nem olyan egetrengető, és ha figyelembe vesszük, hogy az akromáthoz nem kell kómakorrektor, a teljes kép még kiegyenlítettebb.

Mindenesetre így-vagy-úgy, biztos, hogy ez a méret és elrendezés a lehetséges legjobb RFT konstrukciók között van. Csak ámulok és bámulok...
Szóval ha van egy 120/600-as akromátom,és ha a fénygyűjtést nézem
a mélyeges teljesítményhez,akkor nem nagyon marad el a 150-es
tükrösökkel szemben.
Cserébe "maceramentes".
Pontosabban nem maceramentes,mert a kihuzatcserét meg kell oldani .

Igen, kb.
(De ez csak kis nagyításokon, nagylátószögű megfigyeléseknél érvényes összehasonlítás.)

Megjegyzem: a 20mm-es Lunt és az ES korrektor együtt sem éppen könnyűsúlyú darab, oda is kell erős kihuzat - de mivel ez egy egyedi építésű távcső, gondolom eleve ezzel kalkuláltak.

Ankalimon írta: ↑
2019.09.26. 14:57

Mozdonyos írta: ↑
2019.09.26. 13:05

Ankalimon írta: ↑
2019.09.26. 11:26

Hát, a tükrözőképességgel nem számoltam. De tegyük fel, hogy mind a főtükör, mind a segédtükör megkapja az IBAD bevonatot, és a kitakarás 42 %-os. A lencsésnél meg vegyünk 1,5 % elnyelést és 99%-os dielektrikus zenittükröt. Akkor a 150-es tükör egy 125 mm-es tökéletes objektívnek felel meg. Az akromátnál a 120 mm meg lemegy 117 mm-re. Ez alapján akkor a két konstrukció fénygyűjtőképessége között a lehető legjobb optikai elemek mellett is van még 7 % különbség az F/3-as Newton javára.
Igaz, ez már nem olyan egetrengető, és ha figyelembe vesszük, hogy az akromáthoz nem kell kómakorrektor, a teljes kép még kiegyenlítettebb.

Mindenesetre így-vagy-úgy, biztos, hogy ez a méret és elrendezés a lehetséges legjobb RFT konstrukciók között van. Csak ámulok és bámulok...
Szóval ha van egy 120/600-as akromátom,és ha a fénygyűjtést nézem
a mélyeges teljesítményhez,akkor nem nagyon marad el a 150-es
tükrösökkel szemben.
Cserébe "maceramentes".
Pontosabban nem maceramentes,mert a kihuzatcserét meg kell oldani .
Igen, kb.
(De ez csak kis nagyításokon, nagylátószögű megfigyeléseknél érvényes összehasonlítás.)

Megjegyzem: a 20mm-es Lunt és az ES korrektor együtt sem éppen könnyűsúlyú darab, oda is kell erős kihuzat - de mivel ez egy egyedi építésű távcső, gondolom eleve ezzel kalkuláltak.

Értem,köszi.
vgyurma kollega kis Dobsonjára gondolva
néztem a tarjáni videót,és látom hogy lesz 150/600-as "Black Diamond" Newton is,
sőt még "flex" kivitel is lesz belőle(tükrös RFT).
Csak gondolom egy ilyen f/4-es tükröt nehéz előállítani.
Főleg akkor,amikor a 150/750-es sem tetszik mindenkinek.

Ankalimon írta: ↑
2019.09.26. 09:15

Hát, én azt az egyszerű képletet használom a látómezőre, hogy: okulár látómezeje/ nagyítás. A korrektor 6%-kal megnyújtja a fókuszt, vagyis a nagyítás 477/20=23,85. A látómező akkor 100/23,85 = 4,19. Lehet, hogy van ennél kifinomultabb számítási mód is...

Ez a képlet egy jó közelítést ad. De főleg a nagy látómezejű okulároknál van egy olyan dolog, hogy a látómező különböző részein kicsit más a nagyítás. Ez fel is tűnik, ha mondjuk a Holdat, vagy egy kerek holdkrátert kiviszünk a látómező szélére. El fog torzulni. Ezért pontosabb, ha a látómezőblende méretével számolunk. A képlet levezethető trigonometriával, de ezt nem merem vállalni, de a számoláshoz ez nem is szükséges.

A képlet:
látómező = 57,3 * okulár látómezőblendéje / távcső fókusza
(ha valaki nem akarja megjegyezni az 57,3-mat, akkor ki is számolhatja, 180/3,14=57,3)

Nagy gyakorlati jelentősége nincs a két módszer által kapott értékek közötti különbségnek, de ha ismerjük az okulár látómezőblendéjének méretét, ez utóbbi módszer pontosabb.

Mozdonyos írta: ↑
2019.09.26. 13:05

Szóval ha van egy 120/600-as akromátom,és ha a fénygyűjtést nézem
a mélyeges teljesítményhez,akkor nem nagyon marad el a 150-es
tükrösökkel szemben.
Cserébe "maceramentes".
Pontosabban nem maceramentes,mert a kihuzatcserét meg kell oldani .

Ha IBAD réteget feltételezve 20% fénygyűjtésbeli különbséggel is számolunk, az még elég kevés, bár észrevehető. De nem gondolnám azt, hogy érdemes lenne emiatt a tükröset választani. A 120/600 sokkal olcsóbb megoldás.
Mivel a 300/1200-höz amúgy is használom a korrektort és az APM XWA okulárt is, a 150/450-es tükrös nekem kézenfekvőbb választás volt.

vgyurma írta: ↑
2019.09.26. 16:40

Ankalimon írta: ↑
2019.09.26. 09:15

Hát, én azt az egyszerű képletet használom a látómezőre, hogy: okulár látómezeje/ nagyítás. A korrektor 6%-kal megnyújtja a fókuszt, vagyis a nagyítás 477/20=23,85. A látómező akkor 100/23,85 = 4,19. Lehet, hogy van ennél kifinomultabb számítási mód is...
Ez a képlet egy jó közelítést ad. De főleg a nagy látómezejű okulároknál van egy olyan dolog, hogy a látómező különböző részein kicsit más a nagyítás. Ez fel is tűnik, ha mondjuk a Holdat, vagy egy kerek holdkrátert kiviszünk a látómező szélére. El fog torzulni. Ezért pontosabb, ha a látómezőblende méretével számolunk. A képlet levezethető trigonometriával, de ezt nem merem vállalni, de a számoláshoz ez nem is szükséges.

A képlet:
látómező = 57,3 * okulár látómezőblendéje / távcső fókusza
(ha valaki nem akarja megjegyezni az 57,3-mat, akkor ki is számolhatja, 180/3,14=57,3)

Nagy gyakorlati jelentősége nincs a két módszer által kapott értékek közötti különbségnek, de ha ismerjük az okulár látómezőblendéjének méretét, ez utóbbi módszer pontosabb.

És mit nevezünk az okulár látómező blendéjének? Hun kell mérni?

vgyurma írta: ↑
2019.09.26. 16:52
Szóval ha van egy 120/600-as akromátom,és ha a fénygyűjtést nézem
a mélyeges teljesítményhez,akkor nem nagyon marad el a 150-es
tükrösökkel szemben.

Nem marad el, csak annyiban, hogy egy tükrös nagyítását addig hajszolod, ameddig akarod az átmérőből adódó értékig, mert nem szempont a nyílásviszony. De a 120/600-as lencsés már ötvenszeresnél is siralmas lesz. Meg hogy kell egy két-háromszor szilárdabb állványzat a lencsésnek, mert nehéz a tükröshöz képest. (Nekem a 202/600-as Newton 5 kg tömegű.)
Más különbség valóban nem lesz.

Csillagváros.Hu

Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !

Re: Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !

Re: Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !

Re: Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !

Re: Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !

Re: Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !

Re: Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !

Re: Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !

Re: Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !

Re: Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !

Re: Mutasd a távcsövedet/távcsöveidet !