Üdv, a nagyobb méretű főtükrök termikus viselkedésével kapcsolatban kísérleteztem egy csöppet.
3 db főtükrön végeztem méréseket.
Egy- 170/1100 1.5 cm vastagságú
- 260/1700 2.2 cm vastagságú
- 350 / 1800 5 cm vastagságú,
Mérésre az eszközök:
Tizedes pontosságú hagyományos termisztoros digitális hőmérő, kontrollálva: érintésnélküli infrás hőmérővel. Műcsillag 120 méterre, Téli éjszaka, folyamatosan csökkenő hőmérséklet.
Mindhárom tükrön végeztem 30 percenként hőmérséklet méréseket, a tükör közepén, és a peremén.
Eredmények:
- a kisebbik tükrön nem sok mérést végeztem, mert már 30 perc után teljesen azonos volt a hőméréséklet a levegővel, a tükör peremén, és a közepén is
- a 26 cm tükrön ez csak 1.5 óra után következett be, de vegyük az figyelembe, hogy ez egy aránylag vékony tüköranyag
- a 35 cm tükör már érdekesebbet mutatott. A több mint 8 kg-os üveganyag nappal felmelegedett 11 Celsius fokra, éjfélre 12 fokot kellett volna hűlnie. Ez a nagydarab üveg már akkora termikus energiát tárolt, hogy hűtés nélkül
nem tud termálódni. A mellékelt grafikon mutatja pirossal a levegő hőmérsékletét, kékkel a tükörét. Sajnos nagyon is látható, hogy a termikus egyensúlyt kora hajnalba érte el.
Felvetődik a kérdés, hogy akkor mi van? Hát az , hogy az egyik probléma a tükröző felületen keletkező torzult határréteg, ami a nagyobb nagyítást igénylő észlelést lehetetlenné teszi. Ezt aránylag könnyű eltüntetni, simán ventillátorokkal le lehet söpörni a turbulens áramlatokat. Sok amatőr használja ezt a megoldást, sikeresen.
A nagyobbik probléma: a főtükör pereme ( vagyis ahol nagyobb felületen érintkezik levegővel) mindíg hidegebb volt 1-2 Celsius fokkal. Ez azt eredményezte, hogy (csillagtesztelve) gyakorlatilag a tükörbe polírozott pontosságot egész éjjel nem érte el.
Ez a tükör egy 95% pontosságu, ami azért már L/8 körüli. A csillagteszt viszont még diffrakcióhatároltságot sem mutatott!!!
Ez a teszt télen készült, de nyáron sem boldogabb a helyzet, sok nap van amikor 30 fokról 6-8 Celsius - ra csökken a hőmérséklet.
Kedves amatőrtársaim, el lehet gondolkodni, akik 30 cm vagy nagyobb tűkörátmérőjü távcsövet használ, hogy valóban azt tudja a távcsöve amit kellene tudni? Valóban az a látott kép, mint az elvárható a nagyobb apertúrátől?
A problémára következő megoldást alkalmaztam:
adott 6 db 40X40 mm-es Peltier elem, rajta azonos méretű ventillátor.
Egy áramkör méri a tükör hőmérsékletét ( a peremen ), egy másik szenzorral meg méri a levegő hőmérsékletét.
Ha a levegő hője 0.1 Celsiussal melegebbet mutat mint a tüköré, egy relén keresztül megtápolja a Peltiereket,és a ventillátorokat. Így néz ki:
Az első 15-20 percben még be-be kapcsolgatott az elektronika, de az éjszaka hátralévő részében egyszer sem. A csillagteszt bizonyította, hogy jól működik a rendszer.
El lehet gondolni, ha egy 35 cm-es tükörnél ez a probléma már jelentősen jelentkezik, akkor mi lehet egy 40-50 cm-essel? Nem véletlenül próbálják a nagyobb méretnél már a rácsos, vagy méhsejtszerkezetű üvegeket alkalmazni.
Több kevesebb sikerrel.
A segédtükör fűtésére nekem még nem volt gondolatom, de még nem is volt probléma a párásodásával.
Ha valakit érdekel az áramkör szívesen segítek a megépítésében, kalibrálásában.
Üdv:
Tisza Csaba