Oldal: 33 / 86
Re: Refraktorokról - általában
Elküldve: 2019.06.18. 22:36
Szerző: Vizi Péter
150x-esig biztosan elmennek az átlagos optikájukkal, innen már tudsz viszonyítani. Állványnak EQ3 a minimum, ha nem rezgőnyárat akarsz.
Re: Refraktorokról - általában
Elküldve: 2019.06.18. 22:41
Szerző: kazi
.géza írta: ↑2019.06.18. 22:24
Ennél a 80/900asnál mekkora lenne a Jupiter (Csillagos Pisti remek példázata) ésszerű nagyitással. Melyik állvány lenne alkalmas hozzá a nagyitáshoz. Engem átok kisér az állványokkal. Ha stabil, dögnehéz. Ha kényelmesen cipelhető rezeg, több fejtörést okoznak mint maga a cső.
160-szoros nagyításnál most kb mint 3x a telihold szabad szemmel.
Re: Refraktorokról - általában
Elküldve: 2019.06.19. 11:41
Szerző: mizar
Vizi Péter írta: ↑2019.06.18. 21:34
Kösz.
Gábor volt az első távcsőboltos, ráadásul maximalista mindenben. Több száz csillagtesztet végzett mindenféle távcsövön (Taka, Zeiss, TEC-től a pre-Skywatcher Yulinig), amiknek a javát ég alatt is tesztelte. Évtizedes rutin és tapasztalat...
A referencia távcső egy top-top-top minőségű japán Goto newton volt, l/20 (!!!) felületű tükörrel, ami Markus Ludestől származik. Lézeres műcsillagot használtunk.
Asszem ennyi elég
Én is asszem, hogy elég, de ez a dolog nem erről szól!
Meg nem arról, hogy durcáskodunk, megsértődünk.
A mérés, az nem hit kérdése. A szubjektivitást ki kell zárni, az legfeljebb próba, vagy vizuális teszt.
De a mérés, az mérés. Abból nagyon sokat lehet tanulni, míg a tetszik-nem tetszik kategóriából nem.
Mindenki elhiszi Rohr papának, hogy tud távcsőoptikát tesztelni, mérni, ennek ellenére ő így dokumentál.
http://r2.astro-foren.com/index.php/de/ ... er-systeme
Én is kíványcsi lennék, hogy mennyi különbség van az L/4 akromát és az L/10 akromát műcsilagos diffrakciós képe között, valamint a teszt idején mennyi volt (legaláb öt mérés átlagában) a Newton állapota.
És ez nem kötözködés, hanem, mivel ez egy szakmai fórum, így lenne kompetens.
Ennek ellenére biztosan úgy van ahogyan mondjátok, és szép és jó a világ .
Ha a Meteorban így fog megjelenni, akkor pedig nevetséges az egész.
Re: Refraktorokról - általában
Elküldve: 2019.06.19. 13:01
Szerző: .géza
Mintha Mizar véleménye meggondolandó volna. Egy személy itéletét sok körülmény befolyásolhatja. A gép korrekt. A vizsgáltak valakinek a készlete ?
Re: Refraktorokról - általában
Elküldve: 2019.06.19. 14:50
Szerző: Csillagos Pisti
.géza írta: ↑2019.06.18. 22:24
Ennél a 80/900asnál mekkora lenne a Jupiter (Csillagos Pisti remek példázata) ésszerű nagyitással. Melyik állvány lenne alkalmas hozzá a nagyitáshoz.
Egy Réti Lajos féle atom mechanika
legalabbis 225-250xnél.... sajatomat már felextráztam pólustávcsővel is. Nincs itt valakinek Lajos kisebb mechanikájából eladó esetleg? Kisebb csöveimhez is jó lenne egy.
Re: Refraktorokról - általában
Elküldve: 2019.06.19. 14:57
Szerző: F. Attila
Azigen micsoda tesztek! De sajnálom, hogy nem tudok németül.
Annyi komment részemről, hogy a személyes megítélés és a ténylegesen mért adatok nagyon jól kiegészítik egymást, és nem ellentétben állnak.
üdv.:
F.Attila
Re: Refraktorokról - általában
Elküldve: 2019.06.19. 16:11
Szerző: Csillagos Pisti
F. Attila írta: ↑2019.06.19. 14:57
Annyi komment részemről, hogy a személyes megítélés és a ténylegesen mért adatok nagyon jól kiegészítik egymást, és nem ellentétben állnak.
üdv.:
F.Attila
Ráadásul bolygók esetében a vélt intenzitás különbségeket elég pontosan le lehet ellenőrizni színszűrőkkel. Szóval nem kell megállni a "mintha látnék ott valamit"-nél.
Re: Refraktorokról - általában
Elküldve: 2019.06.20. 16:37
Szerző: Végh Zoli
mizar írta: ↑2019.06.19. 11:41
Vizi Péter írta: ↑2019.06.18. 21:34
Kösz.
Gábor volt az első távcsőboltos, ráadásul maximalista mindenben. Több száz csillagtesztet végzett mindenféle távcsövön (Taka, Zeiss, TEC-től a pre-Skywatcher Yulinig), amiknek a javát ég alatt is tesztelte. Évtizedes rutin és tapasztalat...
A referencia távcső egy top-top-top minőségű japán Goto newton volt, l/20 (!!!) felületű tükörrel, ami Markus Ludestől származik. Lézeres műcsillagot használtunk.
Asszem ennyi elég
Én is asszem, hogy elég, de ez a dolog nem erről szól!
Meg nem arról, hogy durcáskodunk, megsértődünk.
A mérés, az nem hit kérdése. A szubjektivitást ki kell zárni, az legfeljebb próba, vagy vizuális teszt.
De a mérés, az mérés. Abból nagyon sokat lehet tanulni, míg a tetszik-nem tetszik kategóriából nem.
Mindenki elhiszi Rohr papának, hogy tud távcsőoptikát tesztelni, mérni, ennek ellenére ő így dokumentál.
http://r2.astro-foren.com/index.php/de/ ... er-systeme
Én is kíványcsi lennék, hogy mennyi különbség van az L/4 akromát és az L/10 akromát műcsilagos diffrakciós képe között, valamint a teszt idején mennyi volt (legaláb öt mérés átlagában) a Newton állapota.
És ez nem kötözködés, hanem, mivel ez egy szakmai fórum, így lenne kompetens.
Ennek ellenére biztosan úgy van ahogyan mondjátok, és szép és jó a világ .
Ha a Meteorban így fog megjelenni, akkor pedig nevetséges az egész.
Mondjuk eleve vizuális tesztnek indult a dolog , úgyhogy nem értem mitől lenne nevetséges az egész ? Két igen tapasztalt észlelő leírja az általa tapasztaltakat , akinek ez nem elég az csinálja meg tesztpadon ugyanezt és publikálja az eredményeket
Re: Refraktorokról - általában
Elküldve: 2019.06.20. 16:47
Szerző: mizar
Végh Zoli írta: ↑2019.06.20. 16:37
Mondjuk eleve vizuális tesztnek indult a dolog , úgyhogy nem értem mitől lenne nevetséges az egész ? Két igen tapasztalt észlelő leírja az általa tapasztaltakat ,
Szia Zoli!
Én ott mérési eredményeket olvasok! Vizuálisan te meg tudod mondani, hogy mennyi a hiba a hullámfrontban?
Nekem jó így ahogy van. Szerintem sokaknak jó így ahogy van. Főleg ezen a fórumon. Úgyhogy igazad van.
Re: Refraktorokról - általában
Elküldve: 2019.06.20. 16:51
Szerző: mizar
"akinek ez nem elég az csinálja meg tesztpadon ugyanezt és publikálja az eredményeket"
Kinek és minek?