Oldal: 29 / 84

Re: Refraktorokról - általában

Elküldve: 2019.05.06. 15:31
Szerző: mizar
Valami gondom van a képfeltöltéssel.
Az előző kép optikája:
Lkn-ImmFH_16.jpg

Re: Refraktorokról - általában

Elküldve: 2019.05.08. 15:58
Szerző: kazi
Egy naiv kérdés: A kollimációs lézer használható refraktornál is? Visszaverodik rendesen meg ilyesmi?

Re: Refraktorokról - általában

Elküldve: 2019.05.08. 20:02
Szerző: Attila
kazi írta:
2019.05.08. 15:58
Egy naiv kérdés: A kollimációs lézer használható refraktornál is? Visszaverodik rendesen meg ilyesmi?
Ez nem naiv kérdés, hanem egy jó kérdés.

Egy ideális világban igen. De mivel a mi világunk nem ideális, ezért nem.
Kicsit bővebben: reflektorok esetében csak felületi visszaverődések határozzák meg a leképezést, ezért ott a lézersugár visszaverődése gyakorlatilag 100%-ban jelzi a felületek térbeli pozícióját, így kollimálásra az optikai tengelyen tökéletes.

Ugyanakkor a refraktorok másképp működnek. Ott nem egy (vagy a segédtükörrel együtt két) felület van a fényútban, mint a Newton-ok esetén, hanem - általában - sokkal több, ráadásul nem a visszaverődés határozza meg az elsődleges fénymenetet, hanem a fény belép az üvegbe, átmegy rajta, megtörik, szóródik, mindegyik üveghatárról vissza is verődik (légréses optikák esetén), stb.
Tehát az, hogy a leghátsó lencsetag fenekéről hogyan verődik vissza az okulár-kihuzatba helyezett kollimációs lézer fénye, gyakorlatilag semmit sem mond az összetett lencse tagjainak pontos helyzetéről, illetve az elsődleges fénymenetről.
Ha a lencse csiszolása, polírozása, összeszerelése és beállítása ideális lenne, akkor és csak akkor lehetne a kollimációs lézerre hagyatkozni a beállítás során.

Én első lépésben Cheshire-okulárral állítottam be nagyjából az APO-m optikáját, majd csillagteszttel kollimálok.

MDA

Re: Refraktorokról - általában

Elküldve: 2019.05.08. 21:03
Szerző: kazi
Attila írta:
2019.05.08. 20:02
Ez nem naiv kérdés, hanem egy jó kérdés.

Egy ideális világban igen. De mivel a mi világunk nem ideális, ezért nem.
Kicsit bővebben: reflektorok esetében csak felületi visszaverődések határozzák meg a leképezést, ezért ott a lézersugár visszaverődése gyakorlatilag 100%-ban jelzi a felületek térbeli pozícióját, így kollimálásra az optikai tengelyen tökéletes.

Ugyanakkor a refraktorok másképp működnek. Ott nem egy (vagy a segédtükörrel együtt két) felület van a fényútban, mint a Newton-ok esetén, hanem - általában - sokkal több, ráadásul nem a visszaverődés határozza meg az elsődleges fénymenetet, hanem a fény belép az üvegbe, átmegy rajta, megtörik, szóródik, mindegyik üveghatárról vissza is verődik (légréses optikák esetén), stb.
Tehát az, hogy a leghátsó lencsetag fenekéről hogyan verődik vissza az okulár-kihuzatba helyezett kollimációs lézer fénye, gyakorlatilag semmit sem mond az összetett lencse pontos helyzetéről, illetve az elsődleges fénymenetről.
Ha a lencse csiszolása, polírozása, összeszerelése és beállítása ideális lenne, akkor és csak akkor lehetne a kollimációs lézerre hagyatkozni a beállítás során.

Én első lépésben Cheshire-okulárral állítottam be nagyjából az APO-m optikáját, majd csillagteszttel kollimálok.

MDA
Köszi a választ! Csillagteszttel nem vettem észre, hogy lenne eltérés, szimmetrikusnak tűnik minden. Cheshire-okulárral (nem az enyém volt) pedig látszott, hogy nem 100%.
De Cheshire-al is csak a hátsó felületről visszavert fényt látjuk. Ezek szerint a csillagteszt übereli a Cheshire-okulárt? :)

Re: Refraktorokról - általában

Elküldve: 2019.05.08. 21:20
Szerző: Attila
kazi írta:
2019.05.08. 21:03
... Ezek szerint a csillagteszt übereli a Cheshire-okulárt? :)
Egyértelműen. Sőt, a csillagteszt minden más beállítási módszert überel (és nem csak a refikben, de még a tükrös cuccokban is).
Ha a csillagteszt nem mutat semmilyen torzítást, asszimmetriát egy refraktorban, akkor az jól van beállítva, még ha az egyéb "segédeszközös" módszerek hibásnak mutatják, akkor is.

Nekem is excentrikus - igaz, csak nagyon kicsit, de jól láthatóan - a Cheshire okulár képe, de a csillagteszt abszolút perfekt. Ez a miatt van, mert az olajréses APO-m egyes lencsetagjait kicsit (de talán még egy milliméternél is kisebb mértékben) ki kellett tolni az optikai tengelyből a perfekt beállítás érdekében, mivel nem lehet tökéletesen párhuzamosra csiszolni az egyes lencsék két oldalán a görbületek élét.

Tehát ha a csillagteszted perfekt, nincs benne semmilyen asszimmetria, akkor nincs miért aggódnod, ne is törődj a lézerrel, vagy a Cheshire-okulárral.

MDA

Re: Refraktorokról - általában

Elküldve: 2019.05.08. 21:35
Szerző: kazi
Attila írta:
2019.05.08. 21:20
kazi írta:
2019.05.08. 21:03
... Ezek szerint a csillagteszt übereli a Cheshire-okulárt? :)
Egyértelműen. Sőt, a csillagteszt minden más beállítási módszert überel (és nem csak a refikben, de még a tükrös cuccokban is).
Ha a csillagteszt nem mutat semmilyen torzítást, asszimmetriát egy refraktorban, akkor az jól van beállítva, még ha az egyéb "segédeszközös" módszerek hibásnak mutatják, akkor is.

Nekem is excentrikus - igaz, csak nagyon kicsit, de jól láthatóan - a Cheshire okulár képe, de a csillagteszt abszolút perfekt. Ez a miatt van, mert az olajréses APO-m egyes lencsetagjait kicsit (de talán még egy milliméternél is kisebb mértékben) ki kellett tolni az optikai tengelyből a perfekt beállítás érdekében, mivel nem lehet tökéletesen párhuzamosra csiszolni az egyes lencsék két oldalán a görbületek élét.

Tehát ha a csillagteszted perfekt, nincs benne semmilyen asszimmetria, akkor nincs miért aggódnod, ne is törődj a lézerrel, vagy a Cheshire-okulárral.

MDA
Nem aggódtam én, csak gondoltam, szakszerű leszek. Ezek szerint most az a szakszerű, ha nem nyúlok hozzá. :)

Re: Refraktorokról - általában

Elküldve: 2019.05.14. 21:57
Szerző: kazi
Mai kérdés. :D
Lehet egy refraktor nyitott? Volt már sokszor szó a blendézésről meg velúrozásról, de mi van, ha nincs tubus, csak egy minimál váz, ami tartja az objektívet meg a kihúzatot?
Dobsonoknál ugye ez bevett szokás, de refraktort (úgy, hogy nem kerestem rá) még csak egyet láttam, azt a 30-40-cm-es naptávcsövet, de az elég speciál.
Próbálgattam itthon egy kis objektívvel meg okulárral, de elég fakó volt a kép a tubusoshoz képest. Igaz nem volt sötét, tehát voltak oldalról zavaró fények.

Re: Refraktorokról - általában

Elküldve: 2019.05.14. 22:41
Szerző: Vizi Péter
Ha nyitott, akkor jön bele a por, pára, fényszennyezés. Ez nem előnyös. A nagy dobsonoknál a szükség miatt van, de azokat be szokás ponyvázni a felállítás után.

Re: Refraktorokról - általában

Elküldve: 2019.05.14. 23:34
Szerző: kazi
Vizi Péter írta:
2019.05.14. 22:41
Ha nyitott, akkor jön bele a por, pára, fényszennyezés. Ez nem előnyös. A nagy dobsonoknál a szükség miatt van, de azokat be szokás ponyvázni a felállítás után.
Igazából a képminőségre gyakorolt hatás miatt kérdeztem. Azért nemcsak a nagy dobsonoknál van így, pl a flex dobsonok is nyitottak. Gondolom, nem áldozták be a minőséget a praktikusság miatt.

Re: Refraktorokról - általában

Elküldve: 2019.05.15. 00:17
Szerző: Végh Zoli
kazi írta:
2019.05.14. 23:34
Vizi Péter írta:
2019.05.14. 22:41
Ha nyitott, akkor jön bele a por, pára, fényszennyezés. Ez nem előnyös. A nagy dobsonoknál a szükség miatt van, de azokat be szokás ponyvázni a felállítás után.
Igazából a képminőségre gyakorolt hatás miatt kérdeztem. Azért nemcsak a nagy dobsonoknál van így, pl a flex dobsonok is nyitottak. Gondolom, nem áldozták be a minőséget a praktikusság miatt.
A flexekre is van árnyékolóhuzat .