Refraktorokról - általában

Lencsés- és tükrös távcsövek
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2019.08.13. 13:16

Az interferométeres méréskor az optika vákuumban figyel ?
gyulaipal
Hozzászólások: 178
Csatlakozott: 2012.09.13. 16:06

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: gyulaipal » 2019.08.14. 14:59

tobe_ írta:
2019.08.13. 13:16
Az interferométeres méréskor az optika vákuumban figyel ?
Természetesen nem, normál levegőben történik a mérés, hiszen a használat is így fog történni. Vákuumban a levegő fénytörése miatt megváltozna az optika korrigáltsága, hiszen a levegő törésmutatója nem pontosan 1. Az APO lencse építésekor a törésmutató(k)nak a tizedesvessző utáni 6. jegye is számít, valószínűnek tartom, hogy ennél jobban eltér a levegő törésmutatója az 1-től.

Mondjuk az viszont jó ötlet, hogy ha egy távcsövet pl. 3000 méter magasan fixen telepítenek, akkor a ritkább levegő optikai hatását bele lehetne számolni a felület aszférizálásába. Nem tudok róla, hogy ilyesmit bárki is csinálna ... de nem is lehetetlen. Ki kellene számolni, hogy mennyi lenne a különbség.

Ja, a mérést viszont nagyon befolyásolja ha a levegőben hőáramlások vannak, ezért nálam a "labornak" nincs ablaka és minden irányból 15cm vastag hőszigetelés veszi körül. Így a levegő áll, mint a cövek, az interferométer vonalai "rezzenéstelenek". Ilyen körülmények között egész más egy optikát tesztelni, mint a csillagos ég alatt. Legalább 10x (talán 50x) kisebb hibákat is simán látni így, mint az ég alatt, akármilyen jó is a seeing ... persze ez a lencse méretétől is függ...
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2019.08.14. 16:00

Aha, ha direkt Damian Peach-nek készülne, aki Dél Amerikában figyelne 3000 méteren valahol Chillében vagy ilyesmi. :)
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 561
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2019.08.15. 09:15

Az a hír járja, hogy elméletben megoldották a szférikus aberráció egyszerűbb/olcsóbb korrekcióját: megalkották egy speciálisan kialakított lencse másodlagos felülete alakjának képletét, amely egy tetszőleges elsődleges felület hibájának 99.9999999999%-át eltünteti.
Már a hávégé is megírta...
ezgif-2-28bcf68d3c44.png


A hír, amit a fotós oldalak idéznek:
https://petapixel.com/2019/07/05/goodby ... l-problem/

Összefoglaló magyarul:
http://blog.csorge.hu/index.php/archive ... berracionk


Az eredeti tanulmány:
https://www.osapublishing.org/ao/fullte ... &id=399640


Aztán persze lehet, hogy egyetlen ilyen bonyolult formájú lencse precíz elkészítése többe kerül, mint egy egész négytagú apo.
És ha jól olvasom, akkor kromatikus aberráció ellen nem véd...
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Ankalimon 2019.08.15. 12:05-kor.
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Imre » 2019.08.15. 11:44

Nem értem.... , miért nem a viccek rovatba tetted? Szerintem ott a helye, még akkor is, ha "témája" szerint ide tartozna...., de talán mégis inkább oda való! Különben a harmadik sor végén hiba van, nem négyzeten, hanem a köbön kellene állnia a változónak! Az eredeti hely sajnos vírussal terhelt, de aki akar szerencsét próbálni, az lépjen be bátran, legfeljebb újra telepíti a gépét, miután elvesztette összes adatát is! Sok sikert! Üdv. Imre

Ui.: Ez a megoldás már régóta ismert, hiszen az optikusom a rajtam lévő szemüveg lencséit, már e szerint, illetve a nem hibás formula szerint készítette!
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 561
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2019.08.15. 12:20

Lehet, hogy viccesnek tűnik, és tisztán matematikai absztrakció. Az is lehet, hogy csillagászati használati értéke minimális.
Az eredeti forrás viszont biztosan nem virusos (csak a linkeknél a titkosítási tanúsítvány időnként nem működik). Az OSA egy százéves amerikai szakmai (optikus) szervezet, és a jelzett cikk egy hivatkozott, peer-reviewed, teljesen normális tudományos publikáció:
González-Acuña, Rafael G. & A. Chaparro-Romo, Héctor. (2018). General formula for bi-aspheric singlet lens design free of spherical aberration. Applied Optics. 57. 9341. 10.1364/AO.57.009341.
Az "Applied Optics"-nak az impaktfaktora is elég jó.
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Avatar
Gábor1967
Hozzászólások: 937
Csatlakozott: 2010.05.31. 08:59

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Gábor1967 » 2019.12.25. 17:24

Re: APO refraktorokIdézet kazi
Szerző: kazi » Ma, 16:03
cbo írta: ↑Ma, 15:17
kazi írta: ↑Ma, 14:21
ruszatti írta: ↑Ma, 14:15


Üdvözletem Gábor!

Igen teljesen igaza van. Mindössze arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az átmérő növelésével, ha kb. azonos fényerőnél maradunk (80/600 ED > 150/1200 ED), a kisebbnek lesz jobb képe, azonos optikai minőséget feltételezve.
Ezen már én is gondolkoztam. De ez az elmélet FH akromátokra igaz, nem? Vagy az ED-kre is? Nem lehet úgy elkészíteni a nagyobb átmérőjű ED-t, hogy hasonló legyen a színi hiba?
Ez még mindig az apokromatikus távcsövek (3 vagy több tagú) topikja. Az akromátoknak van külön ilyen.
De kitanultad már. :P

Ha lehet, akkor inkább itt folytassuk a témát...

Üdvözlettel:
Gábor
"A kitakarásmentes távcső lényege, hogy ne takard ki az összetartó fénysugár közepét, mert ez a távcsöved lelke" - A. S. Leonard
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Attila » 2019.12.26. 07:54

Ez a kérdés, mármint, hogy két, arányosan egyforma kialakítású, csak méretében különböző távcső korrigáltsága ugyanaz-e, gyakran felmerül; itt, a Csillagvárosban is volt már róla szó.

A válasz egyértelműen NEM, ráadásul a fenti tulajdonság nem típusfüggő; azaz minden távcsőre és minden üveganyagra igaz, mert egyszerű geometriai okai vannak.
Ha egy (bármilyen) távcsövet úgy készítünk el, hogy kisebb változatának MINDEN méretét megszorozzuk ugyanazzal a számmal (pl. átmérő 2x, görbületi sugarak 2x), akkor - értelemszerűen - a leképezési hibák is duplájára nőnek. (Ámbár, még az is lehet, hogy egyes leképezési hibák még csak nem is lineárisan nőnek, ebbe nem gondoltam bele ilyen mélyen... :oops: )
Legegyszerűbben talán a longitudinális színi hiba esetén látható, mivel az pl. egy rajzlapon könnyen ki is szerkeszthető.

Ezért pl. az egyre nagyobb átmérőjű akromátok esetén csak egyre kisebb nyílásviszonnyal (azaz az arányostól nagyobb mértékben növekvő fókusszal) van remény tolerálható színi hiba elérésére. Egy 150/F5 akromát komolytalan; de már a 80/400- as kaleidoszkóp is az, pedig az sokkal kisebb...
De léteznek pl. 120-as vagy 150-es akromátok is, F/13 ... F/15-ös nyílással (pl. Jaegers), ami gyakorlatilag töklétes képalkotású; de a Polaris 200-as D&G (F/12.5) akromátja sem rossz!

Szerintem ilyen egyszerű.


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
kazi
Hozzászólások: 1200
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: kazi » 2019.12.26. 08:20

Attila írta:
2019.12.26. 07:54
Ez a kérdés, mármint, hogy két, arányosan egyforma kialakítású, csak méretében különböző távcső korrigáltsága ugyanaz-e, gyakran felmerül; itt, a Csillagvárosban is volt már róla szó.

A válasz egyértelműen NEM, ráadásul a fenti tulajdonság nem típusfüggő; azaz minden távcsőre és minden üveganyagra igaz, mert egyszerű geometriai okai vannak.
Ha egy (bármilyen) távcsövet úgy készítünk el, hogy kisebb változatának MINDEN méretét megszorozzuk ugyanazzal a számmal (pl. átmérő 2x, görbületi sugarak 2x), akkor - értelemszerűen - a leképezési hibák is duplájára nőnek. (Ámbár, még az is lehet, hogy egyes leképezési hibák még csak nem is lineárisan nőnek, ebbe nem gondoltam bele ilyen mélyen... :oops: )
Legegyszerűbben talán a longitudinális színi hiba esetén látható, mivel az pl. egy rajzlapon könnyen ki is szerkeszthető.

Ezért pl. az egyre nagyobb átmérőjű akromátok esetén csak egyre kisebb nyílásviszonnyal (azaz az arányostól nagyobb mértékben növekvő fókusszal) van remény tolerálható színi hiba elérésére. Egy 150/F5 akromát komolytalan; de már a 80/400- as kaleidoszkóp is az, pedig az sokkal kisebb...
De léteznek pl. 120-as vagy 150-es akromátok is, F/13 ... F/15-ös nyílással (pl. Jaegers), ami gyakorlatilag töklétes képalkotású; de a Polaris 200-as D&G (F/12.5) akromátja sem rossz!

Szerintem ilyen egyszerű.


MDA
Az a kérdés, hogy pl a 120ed egy felnagyitott 80ed vagy vmit modositottak...?
Kazinczi Zoltán
Dobson 250/1400(eladó), Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, SW 120/600,12x60 bino
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Attila » 2019.12.26. 08:43

kazi írta:
2019.12.26. 08:20
Az a kérdés, hogy pl a 120ed egy felnagyitott 80ed vagy vmit modositottak...?
Azért ezt még a kínaiakból sem nézem ki, hogy "egy-az-egyben" arány-módosított copy-paste-tel terveznének távcsöveket...
Nyilván más tervezés a kettő.
Legalábbis nagyon remélem... :?

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Válasz küldése

Vissza: “Távcsövek”