Csillagváros.Hu

Szerintem meg kell fontolni amit Levente írt.
Egyébként van elképzelésem milyen lehet, de szívesen kipróbálnék egy ilyen lencsét, merthogy én se gondoltam volna, hogy létezik.

Az f/5 akromátok esetében az átmérő növekedésével az optika minősége romlik vagy pedig nagyjából ugyanazon a szinten marad? Úgy tudom, hogy elméletileg a család legnagyobb tagjának (150/750) kellene a legrosszabb optikájúnak lennie, vagyis ennek kellene produkálnia a legerősebb szférikus és kromatikus hibákat. Esetleg elképzelhető, hogy egy 120/600-as vagy 102/500-as enyhébbek lennének az optikai hibái, mint egy 80/400-asnak. Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de még eléggé kezdő vagyok.

SzarkaLevente írta:a távcső lesz a legolcsóbb az egész "láncban", nem biztos, azon érdemes spórolgatni....

Éreztem én ezt, ezért kérdeztem, hogy megéri-e.
Nem feltétlen a spórolgatásról van szó, izgatja a fantáziámat, hogy mit lehetne kihozni a 102/500-ból. A jelek szerint nem sokat.
Üdv: Frigyes

star rover írta:Az f/5 akromátok esetében az átmérő növekedésével az optika minősége romlik vagy pedig nagyjából ugyanazon a szinten marad? Úgy tudom, hogy elméletileg a család legnagyobb tagjának (150/750) kellene a legrosszabb optikájúnak lennie, vagyis ennek kellene produkálnia a legerősebb szférikus és kromatikus hibákat.

Először is ne keverjük a szférikus hibát a kromatikussal, mert értelmében más a kettő. A színi hiba valóban annál rosszabb, minél nagyobb az átmérő hasonló nyílásviszonynál is, de minden lencsét kivétel nélkül érint valamekkora -nagyobb mint nulla- mértékben.
A szférikus aberráció viszont -feltételekkel- nem feltétlenül van jelen, már egy egyszerű lencse képében sem.

star rover írta:Az f/5 akromátok esetében az átmérő növekedésével az optika minősége romlik vagy pedig nagyjából ugyanazon a szinten marad? Úgy tudom, hogy elméletileg a család legnagyobb tagjának (150/750) kellene a legrosszabb optikájúnak lennie, vagyis ennek kellene produkálnia a legerősebb szférikus és kromatikus hibákat. Esetleg elképzelhető, hogy egy 120/600-as vagy 102/500-as enyhébbek lennének az optikai hibái, mint egy 80/400-asnak. Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de még eléggé kezdő vagyok.

Egy akromát esetében az átmérő növelésével párhuzamosan, a fényerő növelésével négyzetesen növekszik a színi hiba. Pusztán ezt a hbát nézve egy 80/400-as távcső kevésbé színez, mint a nagyobb átmérőjű f5-ös lencsék.

Frigyes írta:Szia Attila!
Ez beültette a bogárkát a fülembe, elméleti síkon egyelőre. ...

A keskeny sávú szűrőkkel történő fényképezés nálam - némi túlzással - már majdnem eléri a spektroszópiai mérések "nyűgösségét". (A magam részéről azt, mármint a spektroszkópiát tartom az amatőrcsillagászati mérések csúcsának...)

A spektroszkópiánál azt a csillagfény mennyiséget, ami "sima" fotózás alkalmával pl. egy 16m-s csillagból képes egy halvány pöttyöt létrehozni a CCD néhány pixelén 3-5 perc alatt, többszáz vagy akár többezer pixelre kell szétkenni a spektrumban, hogy az elnyelési vonalakat láthassuk benne. Ehhez végletekig pontos vezetés, nagy távcsőátmérő, nagy kvantumhatásfokú, azaz rendkívül érzékeny CCD, nagyon hosszú expozíció és még egy halom egyéb feltétel kell.

A keskenysávú szűrők hasonló "problémát" okoznak: visszatartják a látható fény több mint 90-95%-át, és csak egy keskeny, nagyon keskeny sávot, a frekvenciatartomány nagyon pici részét engedik át. Azaz itt is nagyon kevés fotonból kell kihozni valamit.

Természetesen nem lehetetlen. Nagyon sokan csinálják, ráadásul működik a Deák tér közepéről is. De nem ezzel kellene kezdeni.

Szerintem.

Az akromát színi hibája (de csak az!) egyébként épp ezért indifferens a keskenysávú szűrők használatakor (hiszen szinte monokróm fényt fotózunk vele ilyenkor), csak amikor szűrőt váltunk, garantáltan újra kell fókuszálni.

Leventének igaza van: itt a távcső a legkisebb probléma... (Csak minél nagyobb legyen.)


MDA

SzarkaLevente írta:Egy akromát esetében az átmérő növelésével párhuzamosan, a fényerő növelésével négyzetesen növekszik a színi hiba. Pusztán ezt a hbát nézve egy 80/400-as távcső kevésbé színez, mint a nagyobb átmérőjű f5-ös lencsék.

Ezért egyre hosszabbak az egyre nagyobb átmérőjű minőségi akromátok.
F/12, F/15 vagy akár még hosszabb.
Az F/5 komolytalan... (Azt már APO esetén sem kis kihívás jól megcsinálni - legalábbis Pali szerint.)

MDA

Kiss Áron Kevének van egy remek könyve "Szűrőhasználat a bolygóészlelésben" címmel.
Igaz, hogy bolygózásra van kihegyezve, de az elméleti részek azért univerzálisak.

http://www.mcse.hu/wp-content/uploads/2 ... nalat1.pdf

Janos

Koszonom szepem !
(Csak kerdezem, biztos hogy nem telepata vagy ? )
Januarban kel irkezni hozam negy szines filter bolygozasra, egy UHC es egy Moon&skyglow filter.

Udv, boldog karacsonyi unnepeket kivanok mindenkinek ,Mircea

Ezt nézegetve sokat tanultam.....http://www.celestron-nexstar.de/rASA_Wh ... eutsch.pdf http://nightsky.at/Art/