A legjobb távcső ...

[mizar]

Tök felesleges ez a rovat, hiszen egyre közelebb jönnek a látnivalók!

http://hvg.hu/kultura/20160603_Bemondta ... _a_Foldtol

Most ez a legújabb Mars közelség!


(Bocsi, a viccek rovatba való, de akkor nem tudom széttrollkodni a topikot

[gyulaipal]

Halkan jegyzem meg, hogy ha egy modern (minimum diffrakció-határolt) optika "elvérzik" egy fekete-fehér tesztábrán, akkor azzal vagy komoly gond van, vagy az optika és a tesztábra közötti levegővel van komoly gond.

Minden olyan távcső, ami csak a közelében van a diffrakció-határolt minőségnek, fel KELL hogy bontsa a tesztábrán a saját elméleti képességeinek megfelelő vonalpárokat. Sőt, azokat is, amelyeket valamennyivel az elméleti határ alatt vannak, azaz amelyekről a felületes szemlélő azt hiszi, hogy nem is kellene "tudnia" felbontani őket.

A jó- és a gyenge távcső között az igazi különbség az, hogy milyen kontraszttal jelenik meg az említett elméleti határon (vagy az alatt) levő vonalpár-minta az okulárban. Jobb távcső esetén kontrasztosabb lesz a látvány a sűrű vonalpár-minták esetén.

Lencse esetén a színkorrekció ÉS a hullámfront minősége (amiben benne van az optikai felület pontossága ÉS az optikai üveg belső inhomogenitásai által okozott hiba is, meg persze a beállítási hibák) a kritikus paraméterek. Ha a színkorrekció nem megfelelő, akkor a fekete vonalak színesek és persze kevésbé kontrasztosak lesznek az okulárban, különösen a sűrű minták esetén. Ha a felület pontossága nem jó (vagy a lencse nincs pontosan beállítva) akkor fekete vonalak helyett szürke maszatot látunk az okulárban. Ha viszont a színkorrekció is jó és a hullámfront is, akkor igen jól kell teljesítenie egy lencsének egy ilyen teszt során.

A tükrös- és katadioptrikus rendszerek esetén a bevonatok fényszórása és a központi kitakarás jellennek meg plusz problémaként, de a színkorrekció kiesik a problémák közül (a legtöbb esetben). De ezeknek is bontani KELL a saját elméleti határuknak megfelelő vonalpár-mintát, ebben kifogás NEM megengedhető...
... vagy legalábbis én így tudom ...

GyP

[géza]

Nagy érdeklődéssel olvasom (többször is) a fenti bejegyzést gondolva, "az a Gyulai Pál" írta. Espritre gondolok. A nemrégen ide betett kukkerminősítőnek szánt tesztábra kapcsán, amiről nem tudom eldönteni valóban alkalmas-e megközelítő minőségmeghatározónak. Esetleg lenne más rajzú hasonló tesztábra amit itt közösen használhatnánk? Egyáltalán van értelme ilyen "mezei" tesztábrából következtetett véleménynek? Két egyformán látó szempár talán nincs is. Mégis csak jó lenne valami közösen használt jellemző.

[Sidius]

Lehet vonalpárokon tesztelni az optikát, de nemigen értem, hogy minek? Hacsak nem az érdekesség kedvéért fogunk a teszthez. Végül is az ég alatt fogjuk használni a rendszert, ki kell szemezni egy pár egyenlő és egyenlőtlen kettőst, meg persze ki kell várni hozzá a nyugodtságot és 100% biztonsággal megmutatkozik a leképezés jósága, vagy annak ellenkezője.

[géza]

János, igazad van. Ez a tesztlapos dolog a binokulárokkal kapcsolatban került elő. Mikor többen kiváncsiak, melyikük csöve a "jobb" ahhoz egy alternatíva. Valamiért mégis láttam benne praktikusságot. Nem tudom. Egyébként a légierő fegyvertechnikusai használták optikai célzóberendezések beállítására. Amerikai fórumokon feltűnik, játszanak (?) vele. Az is biztos, mikor új optikához jutok, legelőször nappali földi célon ismerkedem vele. Összehasonlítások a meglévőkkel, ilyesmikre gondolva irtam róla, meg talán etalonnak képzeltem ha véleményezünk itt. Használom, exaktabb (hi....) mint a fa kérge...(az sem az én találmányom).

[Gábor1967]

Géza, én tegnap nyomtattam ki a közzé tett tesztábrát. Idő hiány miatt még nem volt rá lehetőségem, hogy a kinyomtatott vonalpárokat megnézegessem. De a jövő héten talán lesz rá annyi időm. Én nappali égen, napsütés mellett távoli villany oszlopok porcelán szigetelését vagy egy távolabbi fa levelén, esetleg kémények sarkait szoktam nézegetni, amely valamilyen szinten megmondja, hogy mennyire lehet jó az adott optika. A nagyítás mértéke, a látott kép élessége, kontrasztja már sok mindent elárul az optikáról, feltételezve, hogy jól van alapból bejusztírozva az adott műszer és mind ehhez egy jobb leképzést adó okulárunk is van.

Számunkra igazából az éjszakai égen végzett tesztek a mérvadóak. Bolygókorongokon (Jupiter, Szaturnusz...), planetáris ködökön látható apróbb, finomabb részletek (M27, M57), szoros egyenlő és egyenlőtlen kettősök (az adott műszer átmérőjének figyelembe vétele mellett). Lehetne tovább is finomítani a dolgokat melyet Pali is említett fentebb, amely mind kihatással van az optikára. De ez utóbbi már egy másik, szigorúbb kategóriát képvisel. Ha csak a fentieket vagy amit János írt elvégezzük, már az is kellően elég.

üdv.,
Gábor

[géza]

Igaz ez is. A bínok, spektívek élete strapásabb mint egy teleszkópé. Hamarabb változhatnak a beállításaik emiatt, főleg az olcsóbbak esetében (100e alatt...). Ezek közt egy típuson belül is - bolti újakat értve - különbségek vannak. Jó ezt megtudni egyszerű vizsgálattal. Erre ajánlják a tesztábrát. .........................."Több szem, többet lát"

[mephi]

... Végül is az ég alatt fogjuk használni a rendszert ...

És ott a Te Dall-Kirkham-ed nagyon jól teljesített.
Egy élmény volt vele a Szaturnusz (és ott volt, és álomszép).

[géza]

Sidius Dall-Kirkhamjának a "csontváza" is kulonlegesen szép volt, szivesen hallom, a képe is. Szerencsés vagy, láthattad. A lehelletfinom célzást "ég alatt" értem. Valoban ez van. Nem mindegy, saját fényu vagy visszavert fényu a tárgy, gondolom, nem értek annyira hozzá.

[Sidius]

(és ott volt, és álomszép)

(szabad utánérzés a Kelly hősei c. filmremekből)
De csak mert végig szépen gondoltam rá!
(Különben örülök, hogy tetszett. )