Csillagváros.Hu

A felbontás és a fénygyüjtúképesség függetlenek, amennyiben a felbontó képesség a diffrakciós korongokkal kapcsolatos, és ezek az átmérőtől függenek. A fénygyüjtő képesség viszont a a felülettel arányos, tehát az átmérő négyzetével változik. Ez persze a geometriai optika gépies szabálya, és a csillagászatban alkalmazott felbontási képlet szigorúan csak fénypontokra vonatkozik, csillagok esetében akkor érvényes, ha azok kb. 4-6 mg-sak, egyforma fényűek és színűek. - BQ.

A távcsőben látott kép hogyan lehet fényesebb a szabad szemes megfigyelésnél? Arra gondolok, hogy a kilépő pupilla ugye maximum 7 mm-es lehet, és mivel a kilépő pupilla=objektív átmérője/nagyítás, ezért nagy átmérőjű objektív használatakor a nagyításnak is nagynak kell lennie, hogy a kilépő pupilla kicsi maradjon, akkor viszont a több fény nagyobb felületen oszlik is el, így a fényesség nem lesz nagyobb. Hogy lehet akkor mégis látni távcsővel a nagyon halvány mélyég objektumokat?

Az egyszerűség kedvéért képzeld el, hogy a kép csillagszerű pontok összessége. Ha egy csillagot nézel, akkor a szemed a nagyítástól függetlenül mindig ugyanakkora -pontnyi- területre képezi le a kilépő pupilla fényét, azaz a csillag a fénygyűjtésnek megfelelően fényesebb, mint szabad szemmel.
A mélyégnél persze szinte objektumonként van egy ideális nagyítás, amelynél a leginkább élvezhető a kép. De itt közrejátszik az ég háttérfényessége, az átlátszóság, az optikai minőség, meg még egy sereg más változó.

Ezt értem, de egy kiterjedtnek látszó mélyég-objektum mitől lesz fényesebb?

kihagyod a belépő pupillát a számításból. a nagyítás egy dolog, de nem mindegy, hogy a belépő pupilla 6mm, mint a szemednél, vagy mondjuk 200mm, mint egy távcsőnél. a távcső ezt a nagy felületet gyűjti össze, ez rengeteg plusz fotont jelent, amit aztán összesűrít a kilépő pupillányi területre.

pasnaat írta:Ezt értem, de egy kiterjedtnek látszó mélyég-objektum mitől lesz fényesebb?

Üdv!

Az objektum nem lesz fényesebb. Ha a látszólagos fényessége 5 magnit. akkor az 5 magnit.
5 centis távcsővel is annyi, és 50 centissel is.
Nagyobb távcsővel nyilván fényesebbnek látod, de ez csak a fénygyűjtő képesség miatt van.
Minél nagyobb az optika, annál kisebb az Airy korong. Vizuális észleléskor lesz egy optimális átmérő-nagyítás-pupilla kombináció, ekkor hatékony a távcső teljesítménye. Ezt ki kell tapasztalni különféle okulárokkal. Lehet, hogy egy halvány objektumot, vagy részletet az egyik okulárral még látsz, a másikkal már nem annyira.

Sziasztok, meg szeretném kérdezni azt hogy miért drágábbak általában a rövidebb nyílásviszonyú távcsövek. Igaz hogy minél nagyobb a nyílásviszony annál alkalmatlanabb mély-ég megfigyelésre?
Menyivel jobb mély-ég megfigyelésre egy f/5 nyílásviszonyú egy f/6,9-eshez képest?

Debreceni Attila írta:Sziasztok, meg szeretném kérdezni azt hogy miért drágábbak általában a rövidebb nyílásviszonyú távcsövek.

Miért? Drágábbak?
Ahogy elnézem az MC és SC árakat, nekem nem így tűnik.

A másik két kérdésedre tudok válaszolni.
1. nem igaz
2. nem jobb

Debreceni Attila írta:Sziasztok, meg szeretném kérdezni azt hogy miért drágábbak általában a rövidebb nyílásviszonyú távcsövek. Igaz hogy minél nagyobb a nyílásviszony annál alkalmatlanabb mély-ég megfigyelésre?
Menyivel jobb mély-ég megfigyelésre egy f/5 nyílásviszonyú egy f/6,9-eshez képest?

Vizuális mély-ég megfigyelés esetén a fényerő önmagában nem számít abból a szempontból, hogy milyen fényesnek látsz egy objektumot. Azonos átmérő esetén azonos nagyítást feltételezve tökmindegy mekkora a távcső fényereje, azonos fényességűnek látod az objektumot. (Sőt! Ha nagyon kivesézzük a dolgot, a nagyobb fényerejű newton távcső nagyobb segédtükör használatát követeli meg, ami nagyobb kitakarást jelent. Magyarán sötétebb lesz a kép egy nagyobb fényerejű newton esetében. Refraktoroknál ez ugye nem játszik.)

A fényerősebb optikák pontos elkészítésre macerásabb, mint a nem fényerőseké, rendszerint ezért drágábbak.

SzarkaLevente írta:A fényerősebb optikák pontos elkészítésre macerásabb, mint a nem fényerőseké, rendszerint ezért drágábbak.

Lehet, hogy rosszul látom a távcsőboltok kínálatát, de egy 20 centis SC tubus (F/10) kb. 100 ezerrel drágább egy 200/800-as (F/4) karbon asztrográfnál. Ha nem tévedek, az SC-nek gömbtükre van, amit egyenesen a polírozó gépről levéve lehet rakni a tubusba.