Távcsövek működése

Lencsés- és tükrös távcsövek
Dlajos
Hozzászólások: 628
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Távcsövek működése

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2014.01.30. 05:43

Obszidián írta:... Nagy örömömre szolgálna, ha minnél többen megírnátok a véleményeteket,
észrevételeteket a leírtakkal kapcsolatban, valamint
további fontos tudnivalókat írnátok a távcsővel kapcsolatban amit érdemes tudni.
Pl. sehol nem olvastam arról, hogy hogyanis működik a felbontóképesség
kiterjedt objektumok megfigyelésénél. Mondjuk pl. a Hold esetében.
A képsík méretéről Kuli Zoli írt : viewtopic.php?t=1700&p=12368...
...Szivesen várok minden hozzászólást aminek az alapján tovább tudom
gyarapítani a távcsővel kapcsolatos tudnivalókat. A megértéseteket köszönöm.
Tisztelettel Pitóczky József / Obszidián /....

Kedves Obszidián!
A korábbi hozzászólásaidat nem másoltam be, mert az információ keveredik személyes utalásokkal.
A szerkesztéshez nekem, szerencsére, nincs jogom, de kedvem sincs... Tedd meg te, azt amit gondolsz.
(tudom, ctrl c, ctrl v, de nem erről van szó... :) )
Üdv,
L.
Obszidián
Hozzászólások: 166
Csatlakozott: 2013.03.27. 03:12

Re: Távcsövek működése

Hozzászólás Szerző: Obszidián » 2014.01.30. 06:38

Kedves Lajos!

Nagyon szépen megkőszönöm önzetlen segítségedet!
Üdvözlettel Obszidián.
Obszidián
Hozzászólások: 166
Csatlakozott: 2013.03.27. 03:12

Re: Távcsövek működése

Hozzászólás Szerző: Obszidián » 2014.01.30. 07:43

Obszidián írta:
btibor9891 írta:Egy kis zavart érzek a hangzatos képletek mögött:
A belátható égterületet csak a távcső fókusza, és az okulár távcső felőli végébe épített látómezőhatároló blende határozza meg. Ennek semmi köze ahhoz, mekkora szemlencsén kell belenézni. Mit jelent ebben a megfogalmazásban, hogy "belefér"?
Az okulár olyan, mint egy adott fókuszú nagyítólencse, amivel nem papírt, hanem annak a helyére a távcsővel vetített képsíkot vizslatjuk. Tűszúrásnyi lyukon keresztül is látnánk ugyanazt a területet, persze a fényhasznosítás egy másik kérdés.
Katalógusadatokból építkezve egy 42 mm-s oklinak lehet 46mm látómezőhatároló blendéje, de az eredeti kérdésből kiindulva ha ezt egy kis kihuzatra illesztjük, sose kapjuk meg az elméleti égterületet. Az a képsík nem fér ki a 31,7mm-s átmérőn.


Kdves Tibor!

Nagy örömömre szolgálna, ha minnél többen megírnátok a véleményeteket,
észrevételeteket a leírtakkal kapcsolatban, valamint
további fontos tudnivalókat írnátok a távcsővel kapcsolatban amit érdemes tudni.
Pl. sehol nem olvastam arról, hogy hogyanis működik a felbontóképesség
kiterjedt objektumok megfigyelésénél. Mondjuk pl. a Hold esetében.
A képsík méretéről Kuli Zoli írt : viewtopic.php?t=1700&p=12368
Lehet, hogy többen nem tudják, hogy miről is van szó, mégegyszer beteszem:
Csillagászati tácsövek.doc


Szivesen várok minden hozzászólást, aminek az alapján tovább tudom
gyarapítani a távcsővel kapcsolatos tudnivalókat. A megértéseteket köszönöm.
Tisztelettel Pitóczky József / Obszidián /.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Sidius

Re: Távcsövek működése

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2014.02.01. 20:08

Sziasztok!
A Holdra alkalmazott felbontással kapcsolatban végeztem egy szerény mérést, és számítást. 249/1030-as
Newtonommal, ötszörözővel készült, Scopiumos felvételekből a Schmidt krátert véve léptéknek, a Plato fenekén fekvő kisebb kráterek méretét számoltam ki, tolómérővel, nagyító segítségével mérve meg őket a monitoron. A Rükl adatai alapján aránypárokkal számolva a felvételeken mintegy 550 m-re jött ki a legapróbb kráter tényleges mérete. (Sokat segítene, ha valahol megtalálnám a kérdéses kráterek valódi méretét, de nem találtam sehol.)
Szerintem nem több, mint húsz százalékot tévedtem. (Nem kalkuláltam be pl. a változó Holdtávolságot). Távol álljon tőlem, hogy komoly összehasonlítást tegyek, de a Hubble 2,4 m-es tükrének kevesebb mint 60 méteres felbontása a Holdon, jó egyezést mutat az eredményekkel. (A felvételek 8-as körüli nyugodtságnál készültek.)
Ha az átmérővel arányosan változónak vesszük a felbontást, akkor mindenki tud kb. viszonyítani.
Ha valaki linkel adatokat a Plato kis krátereinek méretéről, akkor sokkal pontosabb eredményt kaphatunk.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Távcsövek működése

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2014.02.01. 20:46

Figyelembe vetted, hogy
1. A Platot már meglehetzősen oldalnézetből, torzulva látjuk,
2. Ez a torzulás a librávióval változik is.
s még a megvilágítás szöge is számít: az az alakzat, amely nagyon lapos megvilágításnál jól látszik, meredek napállásnál teljesen eltűnhet.
Viszont ha átlag megláthatóságnak tekintjük, akkor azt hiszem kielégítől a számításod. Üdv: BQ.
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Távcsövek működése

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2014.02.01. 21:38

Akkor a Hubble már egy Gizai piramis méretű objektumot már meglátna éppen ... :)
Sidius

Re: Távcsövek működése

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2014.02.01. 23:13

astrohist írta:Figyelembe vetted


Természetesen a közelítés egy adott alakzat közel ideális megfigyelési időpontjára akar vonatkozni, vagyis egy adott átmérővel való megfigyelhetőség elvi lehetőségét firtatom. A librációra gondoltam, de az ellipszisnek látszó kráterek nagytengelyének hosszát csak távolságfüggőnek tekintem.
Csak a kráterként még felismerhető legkisebb alakzattal számolok, jóllehet, ennél némileg kisebb részletek is mutatkoznak.
Sokat kutakodtam már régebben is adatok után. Egyik kérdés számomra pl. hogy a Schröter-Völgyben futó törés egy szakasza elcsíphető-e a Földről nézve, vagy csak azt képzelem, hogy felsejlik néha? A Rükl szerint a földről nem figyelhető meg. (Túlzásnak is tartanám, ha megfigyelhetőnek jellemezné.)
Vagy hogy a Hadley-rianás nyugati vége, amelyik egy hegymasszívum mellett fut, valójában milyen széles, mert 300 métert is említenek itt-ott. Látom a St George krátert is alkalmas napállásnál.
Kitűnően látom pl. az Alpes-völgyben futó kisebb rianást teljes hosszában ha jó a megvilágítás, és mindhárom Apollo11 űrhajósról elnevezett krátert bármilyen napállásnál -de telihold környékén kissé azért nehezebben.

Nem tartom valószínűnek, hogy valaha meg lehet állapítani egy jó szabályt, ami minden időpontban használható lesz adott műszerhez a Hold kapcsán.
A föntebbi egy tájékoztató értéknek tán megfelelhet és szívből örülök, ha ez nagy észlelési tapasztalattal is reálisnak fogadható el. :)
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Távcsövek működése

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2014.02.01. 23:26

Azt hiszem, az általad számolt méret valóban jó tájékoztató, mivel ilyen szempontból a Hold a legbizonytalanabb objektum. De ha van időd és kedved kísérletezni, talán érdemes lenne különböző megvilágításoknál megvizsgálni.
Én ilyen szempontból nem néztem a Holdat, csak az Alphonsusban próbáltam finom részleteket megkülönböztetni, és azt tapasztaltam, hogy még kb. azonos napállásnál is különböző időpontokban a légköri viszonyok nagyon erősen befolyásolják. Majd utána nézek a régi naplóban (ha megvan még), hogy van-e erre vonatkozó feljegyzésem. - Lajos.
Avatar
mephi
Hozzászólások: 2459
Csatlakozott: 2009.09.18. 10:06

Re: Távcsövek működése

Hozzászólás Szerző: mephi » 2014.05.22. 11:52

Valószínűleg nem én találom fel a szitán a lyukat, de azért érdekelne a korrekt válasz.
Mégpedig a távcső működésén belül a nagyítás kérdése.

Általában, és optimális körülményeket figyelembe véve azt mondjuk, hogy a távcső max. értelmes nagyítása a mm-ben vett átmérő 2x-e. Egy egyszerű esetet nézve egy 100-as lencsésnél 200x, egy 150-esnél 300x. De ha a fénygyűjtő felületet nézem, akkor az a 100-asnál 7850 mm2, a 150-esnél 17663 mm2, ami 2,25-szörös eltérés. Tehát ha a 100-asnál igaz a 200x max. nagyítás, akkor a 150-esnél miért nem 450x ez az érték, vagy megfordítva, ha a 150-esre igaz a 300x, akkor a 100-as miért nem csak 133,3-as max. nagyítással bír?
Kása János ... aki a sört is 3D-ben issza.
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Távcsövek működése

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2014.05.22. 12:42

mephi írta:Valószínűleg nem én találom fel a szitán a lyukat, de azért érdekelne a korrekt válasz.
Mégpedig a távcső működésén belül a nagyítás kérdése.

Általában, és optimális körülményeket figyelembe véve azt mondjuk, hogy a távcső max. értelmes nagyítása a mm-ben vett átmérő 2x-e. Egy egyszerű esetet nézve egy 100-as lencsésnél 200x, egy 150-esnél 300x. De ha a fénygyűjtő felületet nézem, akkor az a 100-asnál 7850 mm2, a 150-esnél 17663 mm2, ami 2,25-szörös eltérés. Tehát ha a 100-asnál igaz a 200x max. nagyítás, akkor a 150-esnél miért nem 450x ez az érték, vagy megfordítva, ha a 150-esre igaz a 300x, akkor a 100-as miért nem csak 133,3-as max. nagyítással bír?


A nagyítás valójában szögnagyítás, azaz a tárgy látószögét nagyítjuk. Ekkor a meghatározó paraméter az objektív átmérője, nem a felülete.
Válasz küldése

Vissza: “Távcsövek”