Zeiss Telemator

[Kika1]

http://makszutov.hu/bazar/hirdetes/1331545085

Ma láttam ezt a hirdetést és az érdekelne a hozzáértőktől,hogy mitől ennyire legendás ez a távcső,amitől ilyen értéket képvisel?Annyira minőségi a lencse megmunkálás?

[Sidius]

A Zeiss legendás híre nem véletlen. Az optika gyakorlatilag elméleti maximumon teljesít, de ez a kis átmérőnek, hosszú fókusztávolságnak is folyománya. Az optika kidolgozása elsőrangú, minősége támadhatatlan, de az átmérőnek megfelelő. A Zeiss kisrefraktorait bizonyos mágikus légkör lengi körül, melyben alighanem szerepet játszott a 70-es évek szegényes távcsőkínálata. A dolgot fokozta, hogy refraktorhoz jutni csaknem lehetetlen volt akkoriban.
Hogy megéri-e? Ha volna erre a célra pénzem, én megvenném, mert eszmei értéke van, bennem meg él gyűjtői véna. Használati értéke a 63 mm-nek megfelelő, gyakran mutat nyugodt képet, mindig ki lehet használni. Az viszont biztos, hogy ma hasonló összegért nagyobb teljesítményű optika is beszerezhető.

[astrohist]

Sidius nagyon jól jellemezte a helyzetet. A Zeiss egyébként nem igazán a távcső-optikában volt jó, csak a hírneve verte fel az árát. (Nem véletlen, hogy a nagy professzionális refraktorok közt kevés a Zeiss.) Zeiss-gyártmányban elsősorban a mikroszkópok, optikai mérőeszközök, kézi látcsövek voltak elsőrendúek. De már pl. teodolitban, tahiméterben, szintező műszerben a budapesti Süss Nánodr (későbbi MOM) és a belga Dan la Cour felülmúlta. Viszont a minőséget, a legjobb optikai anyagot mindig garantálták. A Telemator pedig a Zeiss-Asegur jogutóda, amelynek az első alaptípusát még az 1900-as évek első negyedében kezdték gyártani, azután a 1940-ig élte virágkorát, majd új márka-névvel 1950-től újra piacra került. (Az eredeti Asegurt, más Zeiss-gyártmányokkal együtt az oroszok jóvátoltelben kisajátították, de nem tudták magukkal vinni a Benedikbeuren-üvegminőséget.) Tulajdonképpen akkor lett igazán becsületük, amikor az amerikai (ma már kínai) gyártók elárasztották a piacot a közepes minőségű termékekkel. Német ismerőseim szerint a régebbi Zeiss-termékek (távcsövek) akkor igazán jó teljesítményűek, ha Zeiss-okulárokat használnak hozzájuk.
Az is igaz, hogy ha lenne rá pénzem, én is megvenném, viszont ezért az összegért már nagyobb teljesítményű reflektort is kapni! BQ

[András]

Bevallom töredelmesen, engem a mechanika az, ami lázba tudna hozni ebből a ládikóból. Szanálnám a meglévő kínai vackokat, leszámolnék a finommozgatásnak nevezett csufodalommal (amit ha deklinációban 1 fokot oda-vissza megpöccintek, akkor szabályos ellipszist ír le az objektum az okulárban) a kotyogó tengelyekkel, a dísznek sem jó osztottkörökkel (na nem mintha annyira kellenének, csak a már vannak, akkor lennének precízek, elvégre ez egy műszer vagy mi) és elképzelném, hogy szépen, finoman, precízen dolgozó, műszerszürke Zeiss mechanikám van.

[Rózsika]

Nem azért, mert a kérdéses távcső az enyém. És ez teljesen független attól, hogy elkel, vagy sem. BQ-ra reagálva elmondanám, nem azért nem nyert teret a Zeiss a nagyobb professzionális távcsövek világában, mert nem kimagasló a teljesítménye, hanem azért, mert q....va drága. A hitelességhez hozzátartozik, hogy a Zeiss művek vákkum-mérőtornyában máig is a 80/1200-as AS objektívet használják az összes gyártmányuk referencia-kollimátorának. A használati értékéről pedig annyit, hogy bármikor bátran mellé merem tenni egy hasonló méretű apokromátnak, és garantálom, hogy porbagyalázza. Talán az sem véletlen, hogy az USA-ban (ami köztudottan a TeleVue okulárok hazája, és a korlátlan lehetőségeké is), vagyonokat adnak egy-egy Zeiss Orthoszkópikus okulárért. Nevezetesen pl. a Zeiss 10-O okulár általában 80 eFt. körüli áron kel el. De 40-O okulárt láttam 200 eFt.-ért elkelni. Ezt csak az tudja, aki észlelt bolygót Zeiss okulárral, ahol csak onnan veszed észre, hogy a Szaturnusz már a LM szélén van, hogy egyszer csak beleharap a látomezőblende. A 160 ezer forintos TeleVue ezr tagú okulárjában pedig onnan, hogy eltorzul a kép.
A mai amatőrök többsége már nem is ismeri a Zeiss minőséget. De én megteszem azt a felajánlást, hogy bárkinek adok kölcsön Zeiss okulárt fővesztés terhe mellett. Próbálja ki, és okuljon.
Mondja ezt egy olyan amatőr, aki 35 éve nem csak ír a távcsövekről, de készíti, javítja és használja is.

Rózsika

[plamatis]

"Eladó egy, a fotón látható, minden gyári tartozékkal rendelkező, legendás 63/840-es Zeiss Telemator refraktor. A készlet annyira új, hogy még nem volt összeállítva. Közel 30 évet pihent egy padláson."

Nna, az utolsó mondaton kiakadtam!

[astrohist]

Drága Rózsikám!
Mindenekelőtt: tulajdonképpen ezek már nem ebbe a topicba valók. De hát itt fölényeskedtél, hát itt reagálok. Elsősorban azonban eszem ágában sincs a bizniszedet rontani!
1. Az elmúlt 60 évben - és nem ám 35! - jónéhány távcsőbe botlottam, és igyekeztem lehetőleg csillagon kipróbálni, úgy 5 cm-től 75 cm-ig. (Az előbbi méretből találkoztam többel, mint az utóbbiból.) Találkoztam közben Steinheil (ebből egy példány a birtokomban is van), Görz, Voigtländer, Cooke, Secretan, és egyéb gyártmányokkal. Azt tapasztaltam, hogy a legjobb képminőséget a Bardou (10 cm-es), azután egy gyártó nélküli kis 4 cm-es, a Merz-féle 8 cm-el, és hát a greenwichi 72 cm-es Grubb adta (no de az már nem amatőr méret). A 8 cm-esre bizonyára Mátis András is emlékszik, ő is használta. Sajnos az 1960-as években az objektívjét megtisztítás címen szétszedték, és többé nem tudták jól összerakni. Dolgom volt még 2-3 db. 5 cm-es Merz "Schulfernrohrral" és talán ugyan annyi Zeiss-Asegurral, ezek kb. egyformák voltak, nagyon szép leképezéssel. Nem is csoda, mert a Zeiss örökölte a Merz-féle recepteket. (Merz pedig a Fraunhofer műhelyt vette meg!) Jó lenne tudni, hogy ezek a régi hazai amatőr távcsövek hol lappanganak?
2. A Zeiss-cég a nagy távcsöveit (65 cm-ig) nem adta drágábban másoknál, mert ezeknél nem az anyagi haszon és a belefektetett munka eredménye volt a cél, hanem az üzleti reklám! A kis távcsövek az NDK fennállásáig ott kint nem voltak elérhetetlenül drágák, mert nagy részük az iskolák használatára készült, és a kormányzat hozzá járult a költségekhez. Most azután felszaladt az áruk. Az angol műszaki régiség üzletek a 6 cm körüli Zeiss-refraktorokat 500 és 1000 font közt árulják.
3. Ha nem vennéd észre, ugyan azt írtam: "Tulajdonképpen akkor lett igazán becsületük, amikor az amerikai (ma már kínai) gyártók elárasztották a piacot a közepes minőségű termékekkel. Német ismerőseim szerint a régebbi Zeiss-termékek (távcsövek) akkor igazán jó teljesítményűek, ha Zeiss-okulárokat használnak hozzájuk.
Az is igaz, hogy ha lenne rá pénzem, én is megvenném,
Viszont azért amit az apokromátokról írtál az enyhén szólva túlzás. Ezt bármelyik apo-tulajdonos tanusíthatja. (Viszont a fél-apokromát Zeiss-találmány, bár azokból az 1940-es években csak egy tucat került piacra, egy 15 cm-es működő példány Eizenstadban kipróbálható - leglább is én még láttam a 90-es években.)
4. Talán válaszolhatnál Andrásnak a tengelykeresztről meg osztottkörről!
"Valaki, aki nem csak ír, de próbálja is a távcsöveket". BQ

[Kika1]

Hűűű...Micsoda márkák.Sajnos a java részükkel nem is fogok máshol találkozni,mint így olvasva. Irigyellek titeket,hogy volt lehetőségetek ilyen távcsöveket kipróbálni,használni és egyben gratulálok is hozzá.

[plamatis]

Egy kis nosztalgia!
"Régi Meteorok elsárgult lapjait forgatva szemembe ötlött egy cím: "Egy sikeres program: a Plejád-okkultáció (1972. III.19.)" Emlékszem, gyönyörű tavaszi idő, ragyogó, tiszta, kék ég volt, a pár napos holdsarlót már kora délután jól lehetett látni. Az Erzsébet-hídon sétáltam át a Hegyalja útra, élvezve a langymeleg tavaszi vasárnapot. Az Uránia teraszán már tömött busz hangulat uralkodott. A Heydénél Aurél bácsi és a Schwarc család sürgött-forgott. A Zeiss 80/1200-est Piroska Gyuri és Bán Dínó élesztgette, a 80-as Merzet Bartha Lali és jómagam tologattuk, hogy elkerüljük a kémény és a tévéantenna takarását. A hangfalból kivételesen nem a Deep Purple üvöltött, hanem az OLB 5 rádió másodperc szignálja, ami mindenkit őrületbe kergetett. A társaság egy kibővített Laokoón-csoport összhatását keltette..."
(Nepolár flexár opakop Cé Meteor 1997/3.)
De szép idők voltak...az nap lettem 25 éves...

http://csillagaszattortenet.csillagasza ... polar.html

[astrohist]

"Hűűű...Micsoda márkák.Sajnos a java részükkel nem is fogok máshol találkozni,mint így olvasva".

Nem olyan biztos, hogy nem találkozhatsz velük. Lehetséges, hogy olykor a Vaterán is felbukkan egy-egy, hiszen ma is van olyan, hogy a "nagypapa hagyatékából" az unokák piacra dobnak valami régi távcsövet. (Én egy kedves régi barátom révén jutottam egy kis Steinheil-refraktorhoz.)
Hanem ezekkel nem árt vigyázni, mert rossz tárolás, vagy gondatlan kezelés következtében a legérzékenyebb részek (objektív, okulár) megnyomódik, karcolódik, szóval ma már nem adja a régi minőséget. Én egy sor kisebb távcsöbe úgy nézhettem bele, hogy valamelyik öreg amatőr szerette volna eladni (az 50-es években), és Kulin Gyurka bácsi szólt, hogy mennék el, megnézni, milyen állapotban vannak.
Másrészt akár merre mászkáltam külföldön, ha lehetett, mindig megpróbáltam gyakorlatban kipróbálni. (Gondolom vendéglátóim néha elátkoztak magukban, hogy mit erőszakoskodom a muzeális műszerek kipróbálásával.) Általában külhonban nagyobb becsülete van egy-egy régi távcsőnek, mikroszkópnak, napórának, mint nálunk.
Egyébként Közép-Európától nyugat felé közel sincsen olyan kultusza a Zeiss-nek, mint nálunk. Leginkább a binokliaikat és a mikroszkópjaikat becsülik. Az viszont tény, és ezt eléggé egyöntetűen állították különböző szakemberek, hogy a Zeiss garantálta a minőséget, mondjuk 1000 közül egy volt véletlenül gyengébb, más cégeknél rosszabb a "hiba arány". Megjegyzem, a konkrét Telemator esetében nem is sok az ára, pl. a Nemzeti Muzeum néhány éve háromnegyed millióért vásárolt egy 8 cm-es Fritsch (Bécs) gyártmányt, igau hogy ott a muzeális értéket is meg kellett fizetni. BQ.