Bingó!!!Attila írta: ↑2019.01.14. 08:55
Általános dolog, de egy optikai eszközre ez különösen igaz (kínai gyártásúra pedig kivétel nélkül!!!), hogy létezik ún. gyártási szórás. Tehát kihoznak neked a raktárból két "egyforma" terméket, kiviszed őket az ég alá, és adott esetben mintha két különböző távcsövön néznél át.
Nekem pl. van egy "Celestron felirattal ellátott" kínai MC-m, aminek nem Airy korongja van elhajlási gyűrűkel, hanem Airy-keresztje... Nem vicc...
Igazán jó optikát csak kézzel, megfelelő szaktudás birtokában lehet készíteni.
Attila fenti állításával maximálisan egyetértek.
Az én távcsővásárlási sztorim is ezt támasztja alá. Kalandos, de mindenekelőtt tanulságos.
Másfél évvel ezelőtt adtam el egy 158/1050-es Newton távcsövet, amit még kamasz koromban építettem jó felületű, Urániás tükrökből. Azért adtam el egy kedves barátomnak, mert az egyedisége miatt nehézkes lett volna a bővítése. Gondoltam, inkább veszek egy nagyobbat. Egy 254/1200-as SW Newton EQ5 óragépes mechanikával, 2 db GoldLine okulárral, 2x Barlowval még éppen belefért a költségvetésünkbe. Klasszul gyűjtötte is a fényt, csak éppen nem lehetett élesre állítani a képet. Még a diffrakciós gyűrűket sem láttam a csillagtesztkor. Először kollimációs hibára, azután az okulárokra gyanakodtam. Közben itt a fórumon is kértem tapasztalt amatőrök segítségét a probléma megoldásában. Fel is vetették, hogy esetleg a tükrök is lehetnek rosszak, csakhogy bennem akkora volt a pozitív előítélet a „gyári távcső” mint pontos távcső iránt, hogy ezt az eshetőséget kizártam. Miután a lehető legpontosabb kollimálással sikerült valamennyit „lefaragnom” az életlenségből, Kurucz Jánossal (Sidius) még folytattuk a levelezést e-mailben. Kiderült, hogy az „öreg rókáknak” igazuk volt a tükrökkel kapcsolatban. A csillagteszt alapján túlkorrigált, azaz hiperboloid volt a főtükör felülete, vagyis nem volt fókusza. Közben megtudtam, hogy János tükörcsiszolással is foglalkozik. Elvittem hozzá a tükröket. Megnéztük Dall nullteszttel a felületet és magam is láttam, hogy a jelentős túlkorrigáltság mellett zónahibák és ismétlődő, 8-as alakú polírnyomok terhelték a felületet. János „csont nélkül” kijavította úgy, hogy az akklimatizálódott, ám a külső hőmérséklettel együtt hűlő tükör adjon perfekt képet. Közben teljesen szertefoszlott a gyári távcsövekről alkotott pozitív előítéletem. A segédről annyit, hogy L/2 hullámfronthibával rendelkezett, de miután János levette a ragasztott tartóról, néhány nap pihentetés után teljesen jó lett! Csinált is neki egy precíz foglalatot, amiben NEM RAGASZTVA, feszültségmentesen teszi a dolgát. Amúgy Jánosnál a segédtükör tesztjén megdöbbenve láttam, hogy az egyébként jó minőségű üveganyagból készült vastag segédtükör a szélén megtámasztva meghajlik a saját súlya alatt!
Miután a főtükör felületére felkerült az alumíniumréteg, már itthon, az első bevetéskor ismét görbült a szám, amikor asztigmiát tapasztaltam. Először azt gondoltam, hogy János rontotta el a felületet. Aztán gondoltam egyet és elkezdtem tekergetni a kollimációs csavarokat. Pár percen belül ismét kör alakú volt az elfókuszált csillag képe! Feszültség volt az üvegben, amely oldódott a tekergetés során. Vagyis a 35 mm(!) vastag optikai üveg torzulást szenvedett a foglalatban, holott egyetlen leszorító karmot sem húztunk meg. Másnap kidobtam minden második karmot (és velük együtt minden 2. oldalsó filcborítást), csak azokat hagytam meg, amelyek az állítócsavaroknál vannak. Ezenkívül a karmok gumi alátétjeit is kidobtam. Azóta nincs asztigmia!
Közben a szemléletmódom is megváltozott. Az igazat megvallva először bosszantott az, hogy több százezer forintért egy enyhén szólva is tökéletlen képalkotású műszert kaptam, erősítve a kínai termékek alacsony presztízsét. Aztán gitárkészítőként rájöttem, hogy ez pontosan olyan, mint a hangszeripar, ugyanis a hangszerboltok tele vannak befejezetlen gitárokkal, melyeket sok esetben magam fejezek be. A gyári távcső is ilyen, persze tisztelet a kivételnek. Nem rossz, csak befejezetlen. Ahogyan „gyári gitár”, illetve „mestergitár” kategória létezik, úgy az én szememben „gyári tükör” és „mestertükör” is. Persze a korrekt az lenne, ha a kínaiak a tubus mellé csomagolnák az üvegkorongokat, csak mondjuk féláron, akkor nem kéne a kvarc- és alumíniumréteg maratásával kezdeni a javítást . Ha a mai tapasztalataimmal vennék tükrös kukkert, akkor is lehet, hogy a gyárit venném meg, csak hazafelé a boltból útba ejtenék egy tükörcsiszolót is.
Végezetül íme 2 link tanulságképpen, hogy mennyit számít az optikai minőség. Mindenki levonhatja a konzekvenciákat:
https://www.youtube.com/watch?time_cont ... oZHj0PbqJw
És ahol Géza "bámészkodott":
https://www.youtube.com/watch?v=XlsXcDrheLs
Üdv, András