Hozzászólás
Szerző: Tóth László » 2020.02.01. 22:15
"Az életben nem kell mindig jól járni! Aki azt a belső kényszert el tudja engedni, hogy neki minden helyzetből győztesen és nyertesen kell kikerülnie, annak nagy lesz a belső szabadsága."
Mérei Ferenc
Mivel többször szerepelt az előzményekben az a tükör, ami eddig engem, most pedig éppen Kurucz Janit boldogítja, tanulságképp álljon itt a hasonló helyzetbe belegyalogolni készülőknek:
20 évesen néztem először távcsőbe, másodszor pedig 40 évesen, mikor a feleségem örömömre meglepett egy SW Newton 150/750-el. Bármilyen hihetetlen, az hogy a fővárosból egy baranyai zsákfaluba költözzünk, nyilván nem ez volt a fő szempont, de azért szerepe volt a természet részeként a sötét égnek is. Mivel gyermekkorom óta fűt a csillagászat, és nem múló eufórikus élményt okozott a 150-es Newton, ezért bátran ugrottam bele egy 300/1500-asba. Rövidesen elkezdtem nem érteni viszont, hogy bárhol, bármilyen leírást olvasok objektumokról, köszönő viszonyban sincs az általam észleltekkel. Eltelt 5 év és még egyszer sem néztem bele másik távcsőbe. ( súlyos hiba ) Elkezdtem okulárokat összevásárolni, hátha közelebb kerülök ahhoz aminek elméletileg látszódnia kéne. De nem. Végül úgy voltam vele, biztos azért lehet, mert a néhány évtizeddel ezelőtti csillagászati kiadványok könnyű szabad szemes objektumokként említik pl. az M13-at. Na ez mára nem az, gondoltam azért nem stimmelnek a távcsőben látottak sem. Azután hozzám került egy 70/700-as refraktor. Akkor "rájöttem", a Newtonokkal van a baj. Nem gömbakváriumot nézek, pufók tulipánokkal benne, tűszúrás csillagok, sík látómező. Miután viszont mindenhol a fényerős Newtonok kb.alap kómahibájáról olvasok, akkor azt kezdtem orvosolni újabb jól korrigált okulárokkal. Kicsit jobb a helyzet, de nem jó. Kómakorrektor ötlete elvetődött, itt a fórumon is intenzív felhívták rá a figyelmem; vizuális észleléshez nem használunk kómakorrektort!! Azután jött, hogy kicsi a távcső azért nem azt látom amit lehetne-kellene, jött a 400-as Newton ötlete. Ez az utolsó pillanatban szerencsére a költözés miatt halasztódott.
Lehet tele van bénázással ez a pár év, de így volt. Az autós példánál maradva igen, eljutottam Á-ból B-be, de életem első autóját amit vezettem, 6 hengeresnek vettem, de 4 is csak időnként ment benne. Amiről amíg nem szólt valaki, hogy ennek nem ilyennek kéne lennie, nem tudtam.
Lovász Andrásnak ezúton is köszönöm kedvességét és segítségét, Kurucz Janinak pedig, hogy idejét tölti félkész távcsövem befejezésével.
Üdvözlettel,
Tóth László
"Azért vagyunk emberek, mert a csillagokat bámuljuk, vagy azért bámuljuk a csillagokat, mert emberek vagyunk?" (N.G.)