Távcsővásárlás

[Attila]

... valami nemrégi videó ? ...

Nem török "világhírre", esküszöm... Bocsánat, tényleg nem én tettem fel.
Egyébként ott van a dátum is: "Közzététel: 2019. jún. 26."

MDA

[Mozdonyos]

... valami nemrégi videó ? ...

Nem török "világhírre", esküszöm... Bocsánat, tényleg nem én tettem fel.
Egyébként ott van a dátum is: "Közzététel: 2019. jún. 26."

MDA

A Bresser honlapján találtam nézelődés közben a videót.
Az ES Dobsonokat nézegettem.
De sajnos én nem vagyok az a szerelgetős típus .

[Ulpius Tamás]

Kedves Attila!

Köszönöm! Lencsésre is gondoltam, mivel az általad is kedvelt nyílthalmazokat pl. 120/1000 akromátban láttam eddig a legszebben, de úgy okoskodtam, hogy a 8" átmérőt a vidéki ég nagyon szereti, én meg a mélyég objektumokat, ill. a kérdésben szereplő mindkét típusra nagy látómezőre korrigált színezés mentes sík képet ígérnek. A 150/1200 Fraunh. vs. Black Diamond ED között létezik szemmel is látható a majdnem dupla árkülönbség?
Üdvözlet Tamás!

[tobe_]

... valami nemrégi videó ? ...

Nem török "világhírre", esküszöm... Bocsánat, tényleg nem én tettem fel.
Egyébként ott van a dátum is: "Közzététel: 2019. jún. 26."

MDA

Attila !

Van ott még mit fejleszteni a bresseren, pl. önösszeszerelné magát, plusz ön automatikus kollimálná magát kitelepüléskor, stb. Csak meg kell valósítani, az ötletet ingyen osztom.

[Attila]

... A 150/1200 Fraunh. vs. Black Diamond ED között létezik szemmel is látható a majdnem dupla árkülönbség? ...

Kedves Tamás!

Az ED üvegek (Extra-low Dispersion) megjelenése "forradalmasította" az akromatikus lencsék világát. Egy ED-tagos kéttagú lencse SOKKAL jobb színszórást mutat UGYANAZON fényerő mellett egy Fraunhofer-hez képest.
Saját "képminőség-orientált" véleményem (és tapasztalatom) szerint F/12 ... F/15 körül (vagy még az alatt) egy "hagyományos" akromát is nagyon szépen rajzol, F/8 ... F/12 között van a kéttagú ED akromátok igazi tartománya, F/8 alatt pedig már kell a három üveg (flurit triplet APO). Ez így persze nagyon általános, nyilván lehetnek/vannak átfedések, és bizonyos kompromisszumokkal akár egy általam csak kaleidoszkópnak csúfolt 80/400 SW akromát is egész jól használható, csak ne menj a nagyítással 40x (max 60x) fölé: kezdő RFT-nek, pláne annyiért, amennyibe kerül, végül is használható (csak pl. bolygókat 150-200x nagyítással semmiképp se akarj vele észlelni). De a fenti elvi besorolást ezzel együtt is fenntartom.

Ezek tükrében a 150/1200 Fraunhofer F/8-as fényereje már igen erősen az ED tartományba esik, sőt, már a forszírozott végére, s ráadásul minél nagyobb az átmérő, a fenti fényerő-határok annál alacsonyabbra tolódnak.
Tehát látatlanul állítom, hogy egy 150/1200-as ED-lencse úgy nyomja le az ugyanekkora Fraunhofer-t, hogy csak úgy füstöl. De talán hasonlóan nyomná le ugyanezt az ED-t egy háromtagú, szintén F/8-as APO - bár e kettő között már talán kisebb lenne a különbség - ha tényleg nagyon jó az az ED.

Viszont az, hogy mi a "szemmel látható", nagyon erősen egyén-függő. A nagymamám pl. tökre egyformának látta volna mindhármat...

Az árak viszont azért - többé kevésbé - azért csak korrelálnak valamelyest a színvonallal, tehát fogódzkodót jelenthet; de nem árt óvatosnak lenni. Egy ED-t vagy egy APO-t is le lehet cseszni...


MDA

[Attila]

... pl. önösszeszerelné magát, plusz ön automatikus kollimálná magát kitelepüléskor, stb. ...

Ez oké, de eddig tegeződtünk, nem?


MDA

[Csillagos Pisti]

... pl. önösszeszerelné magát, plusz ön automatikus kollimálná magát kitelepüléskor, stb. ...

Ez oké, de eddig tegeződtünk, nem?


MDA

[Lovász András]

Tényleg, elmagyarázná valaki, hogy miért jó a Cassegrain rendszer?

Azt értem, hogy egy MC nemigen kómázik, a főtükre gömb, viszonylag könnyű elkészíteni, a tömeggyártása viszonylag egyszerű. A D-K-nak a segédje gömb (könnyen elkészíthető), érzéketlen a kollimációra. A lencsés zárt, könnyen kezelhető. A Newton viszonylag olcsó, nagyobb átmérőben is elérhető, kissé még univerális is. A R-C-nek sík a leképezése...

Szóval mindegyiknek van valamilyen előnye, amiért érdemes választani. Na de a Cassegrain-nek nyitott a tubusa, azaz turbulenciák vannak benne. Viszonylag fényerős paraboloid főtükröt kell hozzá csiszolni, amit - őszintén szólva - nem bíznék a távolkeleti gyárakra. Aztán ott a hiperboloid segéd, megint egy érzékeny dolog. Ezenkívül kicsi a látómezeje, a nagyobb objektumok kizárva. A kollimációra fokozottan hisztis. Max. pár ember tudja gatyába rázni kis hazánkban, ha hibásak az optikai felületek. Szóval miért jó Cassegraint venni? Félműveltnek érzem magam ezen a területen

Üdv, András

Ezek mind sztereotípiák. Nincs két egyforma távcső akár gyári, akár nem gyári. Az összes rendszer a valóságben sokkal rugalmasabb mint gondolnánk. Vannak pontok (én hot spotnak nevezném) amik drasztikusan rontják a minőséget Egyes távcsöveknél a segédtükör, más rendszereknél a főtükör. A jó távcső az minden esetben jó. Egy jó Cassegrain magasan jobb tud lenni mint egy MC, már csak azért is, mert nagy átmérőben készíthető. De a kisebb példányok is kitűnőek lehetnek, ha jó az optika.
A magam részéről nem csak okulárokat tesztelnék Tarjánban, hanem azonos átmérővel rendelkező különféle rendszereket is. A 150 mm-es kategória nagyon népszerű, érdekes lenne egy vizuális teszt valós objektumokon, főleg bolygón és a Holdon. Ez Tarjánban összejöhet, ha az égiek úgy akarják. Csupán ala. szubjektíven, melyik távcsőben volt számodra szebb a látott kép címmel.

Picit konkrétabb választ szeretnék, ha van.
Ugyebár minden távcsőtípust céllal találtak ki, ezek közül párat említettem feljebb. Vannak persze átfedések, de alpvetően okkal született meg egy-egy optikai rendszer. Színez az akromát? Csináljuk meg hosszúra! Ja, de akkor buszt is kell venni hozzá a kitelepüléshez. Akkor rövidítsünk: tegyünk bele ED lencsét és akkor nem színez annyira, de ez még mindig hosszú, tegyünk bele még egy lencsét.... Vagy: kómázik a Newton? Tegyünk bele korrekciós lemezt (Schmidt-Newton)...
Nyilván leegyszerűsítem a dolgokat a gondolatmenet kedvéért.

De a Cassegrain, mint rendszer miért született meg? Hogy könnyebb legyen a főtükör? Egy Newtont sokkal univerzálisabbnak tartok. Nagyobb a látószöge, a kitakarása ugyanolyan nyílásviszony mellett sokkal kisebb, ha nyújtani akarom a fókuszt, beteszek egy TV Powermate-et....

[Végh Zoli]

Tényleg, elmagyarázná valaki, hogy miért jó a Cassegrain rendszer?

Azt értem, hogy egy MC nemigen kómázik, a főtükre gömb, viszonylag könnyű elkészíteni, a tömeggyártása viszonylag egyszerű. A D-K-nak a segédje gömb (könnyen elkészíthető), érzéketlen a kollimációra. A lencsés zárt, könnyen kezelhető. A Newton viszonylag olcsó, nagyobb átmérőben is elérhető, kissé még univerális is. A R-C-nek sík a leképezése...

Szóval mindegyiknek van valamilyen előnye, amiért érdemes választani. Na de a Cassegrain-nek nyitott a tubusa, azaz turbulenciák vannak benne. Viszonylag fényerős paraboloid főtükröt kell hozzá csiszolni, amit - őszintén szólva - nem bíznék a távolkeleti gyárakra. Aztán ott a hiperboloid segéd, megint egy érzékeny dolog. Ezenkívül kicsi a látómezeje, a nagyobb objektumok kizárva. A kollimációra fokozottan hisztis. Max. pár ember tudja gatyába rázni kis hazánkban, ha hibásak az optikai felületek. Szóval miért jó Cassegraint venni? Félműveltnek érzem magam ezen a területen

Üdv, András

Ezek mind sztereotípiák. Nincs két egyforma távcső akár gyári, akár nem gyári. Az összes rendszer a valóságben sokkal rugalmasabb mint gondolnánk. Vannak pontok (én hot spotnak nevezném) amik drasztikusan rontják a minőséget Egyes távcsöveknél a segédtükör, más rendszereknél a főtükör. A jó távcső az minden esetben jó. Egy jó Cassegrain magasan jobb tud lenni mint egy MC, már csak azért is, mert nagy átmérőben készíthető. De a kisebb példányok is kitűnőek lehetnek, ha jó az optika.
A magam részéről nem csak okulárokat tesztelnék Tarjánban, hanem azonos átmérővel rendelkező különféle rendszereket is. A 150 mm-es kategória nagyon népszerű, érdekes lenne egy vizuális teszt valós objektumokon, főleg bolygón és a Holdon. Ez Tarjánban összejöhet, ha az égiek úgy akarják. Csupán ala. szubjektíven, melyik távcsőben volt számodra szebb a látott kép címmel.

Picit konkrétabb választ szeretnék, ha van.
Ugyebár minden távcsőtípust céllal találtak ki, ezek közül párat említettem feljebb. Vannak persze átfedések, de alpvetően okkal született meg egy-egy optikai rendszer. Színez az akromát? Csináljuk meg hosszúra! Ja, de akkor buszt is kell venni hozzá a kitelepüléshez. Akkor rövidítsünk: tegyünk bele ED lencsét és akkor nem színez annyira, de ez még mindig hosszú, tegyünk bele még egy lencsét.... Vagy: kómázik a Newton? Tegyünk bele korrekciós lemezt (Schmidt-Newton)...
Nyilván leegyszerűsítem a dolgokat a gondolatmenet kedvéért.

De a Cassegrain, mint rendszer miért született meg? Hogy könnyebb legyen a főtükör? Egy Newtont sokkal univerzálisabbnak tartok. Nagyobb a látószöge, a kitakarása ugyanolyan nyílásviszony mellett sokkal kisebb, ha nyújtani akarom a fókuszt, beteszek egy TV Powermate-et....

Hát szerintem elég ha megnézed a tubushosszt mondjuk egy F10-es newton ill cassegrain esetén 20cm átmérőtől felfelé

[mizar]

Picit konkrétabb választ szeretnék, ha van.
Ugyebár minden távcsőtípust céllal találtak ki, ezek közül párat említettem feljebb. Vannak persze átfedések, de alpvetően okkal született meg egy-egy optikai rendszer. Színez az akromát? Csináljuk meg hosszúra! Ja, de akkor buszt is kell venni hozzá a kitelepüléshez. Akkor rövidítsünk: tegyünk bele ED lencsét és akkor nem színez annyira, de ez még mindig hosszú, tegyünk bele még egy lencsét.... Vagy: kómázik a Newton? Tegyünk bele korrekciós lemezt (Schmidt-Newton)...
Nyilván leegyszerűsítem a dolgokat a gondolatmenet kedvéért.

De a Cassegrain, mint rendszer miért született meg? Hogy könnyebb legyen a főtükör? Egy Newtont sokkal univerzálisabbnak tartok. Nagyobb a látószöge, a kitakarása ugyanolyan nyílásviszony mellett sokkal kisebb, ha nyújtani akarom a fókuszt, beteszek egy TV Powermate-et....

Értem, de folyamatosan azt írod, hogy ha egy adott rendszernek hibája van, azt hogyan küszöböljük ki.
Nézzük meg arról az oldalról, hogy a távcsőben lévő alap optikán kívül nem vizsgálunk mást. Nincs utólag bevitt fogyatékosság csökkentő elem.
Most tegyünk egymás mellé egy Newtont és egy Cassegraint mondjuk F/15 nyílásviszonnyal. Vagy nézzük meg az F/5 nyílásviszonyra optimális rendszereket és mondjuk az F/3-t.
Nyilván azt látjuk, hogy F/3 nyílásviszonynál nem találunk Cassegraint, F/15-20 nál pedig Newtont.
Véleményem szerint az a megközelítés, hogy az F/5 Newtont egy Baarlow lencsével nyújtsunk meg és megkapjuk az F/15-ös távcsövet, az egy kényszermegoldás, hiszen általában az amatőröknek egy távcsöve van amit alkalmassá akar tenni minden célra. De attól, hogy a Newton elé teszünk egy fóliát, még nem kapunk naptávcsövet. Önmagában egy Newton távcső szerintem F/6-8 nyílásviszony mellett optimális megoldás, de itt azért elég nagy a verseny, Ha az árakat nem nézzük, akkor tovább szelektálhatunk, 15-20 cm-ig az APO jobb alternatíva, fölötte a RC rendszer. Ha az árakat is nézzük, más lesz a sorrend. Sok tényezőt kell megnézni tehát, nyílásviszony, átmérő, ár, stb.