Ennek az alternatív megoldása , hogy a gyengébb felületű tükröt rendbe hozatod egy hazai tükörcsiszolóval
Távcsővásárlás
Re: Távcsővásárlás
Ennek az alternatív megoldása , hogy a gyengébb felületű tükröt rendbe hozatod egy hazai tükörcsiszolóval
Re: Távcsővásárlás
Ez így korrekt lenne, de most a távcsőboltok oldalán azt se tüntetik fel, hogy a jó optika feláras. Legalábbis ha igen, akkor jól eldugták.Attila írta: ↑2019.08.01. 14:54Azt nem tudom, de mi Gyulai Palival konkrétan az 500/F3,6-os Dobson-ok GSO tükreit mérjük be (én odaadom, és ő beméri ), és azok valóban egyre jobbak (de nem ám a 0.9 körüli sávban tanyáznak még így se, bár ekkora átmérőnél már a 85% is bőven profinak számít).
Egyébként szerintem simán a Strehl-hez kellene kötni az árat. Pl. 0.82 alatt adják ingyen , 0.82 és 8.85 között jó ócsón - mint alapár -, attól fölfelé meg valamiféle Strehl-től és átmérőtől függő szorzóval. 95% fölött pl. lehet akár a 82%-os alapár háromszorosa is az ár. (Azt azért csendesen hozzátenném, hogy nagy átmérőnél már szinte lehetetlen pontosan mérni...)
MDA
Kazinczi Zoltán
Dobson 250/1400(eladó), Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, SW 120/600,12x60 bino
Dobson 250/1400(eladó), Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, SW 120/600,12x60 bino
-
- Hozzászólások: 2453
- Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06
Re: Távcsővásárlás
Ahogyan én is cselekedtem és nagyon nem bántam meg. Amúgy egy kis érdekesség: amikor Kurucz Janival megnéztük a fő- és segédtükrömet, mindkettő felülete (nem a hullámfront!!!) súrolta a lambda/4-et. Így a főtükör hullámfrontja L/2, a segédé is, plusz a segéd még 45 fokban dől, úgyhogy az a fény, ami a szemembe érkezett, hadd ne mondjam, mi volt... Örültem, ha L/1! És Jani szerint nem is biztos, hogy tudtam volna reklamálni a boltnál, mert elmondása szerint általában az enyémnél rosszabb kínai tükrökkel szokott találkozni. Most már örülök, hogy ilyen pocsék volt a tükröm, mert kisebb hiba esetén lehet, hogy a Jani neki se állt volna. Így viszont szuper lett!Végh Zoli írta: ↑2019.08.01. 16:10
Ennek az alternatív megoldása , hogy a gyengébb felületű tükröt rendbe hozatod egy hazai tükörcsiszolóval
És még egy gondolat: a Strehl értéket ugyebár laboratóriumi körülmények között illik mérni. Na, az esti észlelés nagyon nem ilyen, amikor óránként mondjuk 1 fokkal csökken a hőmérséklet. Ilyen körülmények között egy magas Strehl értékkel bíró tükör enyhe túlkorrigáltságot mutat, azaz nincs fókusza, ha szigorúan vesszük. Az én 35 mm vastag üvegemet ezért korrigálta egy lehelletnyivel alul Jani. Gyakorlatilag talán soha nem tud akklimatizálódni a tükröm, mégis így lett brutál penge a képe!
Ezért engem nem is igazán a Strehl-számok, hanem az esti égbolt alatti csillagteszt érdekel.
Mindazonáltal nyilván kell valamihez viszonyítani, tehát szükség van rájuk.
Igaza van Attilának abban, hogy ennek függvényében kellene beárazni az optikákat.
Üdv, András
15x70 Scopium Nature binokulár
254/1200 Dobson,
eq-platform
254/1200 Dobson,
eq-platform
Re: Távcsővásárlás
Akkor elárulom, András, hogy a csillagteszt és a Strehl mérés gyakorlatilag ugyanazt az eredményt adja.Lovász András írta: ↑2019.08.01. 19:54... És még egy gondolat: a Strehl értéket ugyebár laboratóriumi körülmények között illik mérni. Na, az esti észlelés nagyon nem ilyen, amikor óránként mondjuk 1 fokkal csökken a hőmérséklet. Ilyen körülmények között egy magas Strehl értékkel bíró tükör enyhe túlkorrigáltságot mutat, azaz nincs fókusza, ha szigorúan vesszük. Az én 35 mm vastag üvegemet ezért korrigálta egy lehelletnyivel alul Jani. Gyakorlatilag talán soha nem tud akklimatizálódni a tükröm, mégis így lett brutál penge a képe!
Ezért engem nem is igazán a Strehl-számok, hanem az esti égbolt alatti csillagteszt érdekel. ...
(Csak a Strehl-ből - mivel az csak egy szám - nem tudsz következtetni a gyengébb teljesítmény okaira, míg a csillagteszten az is látszik.)
Az egy teljesen más kérdés, hogy milyen körülmények között vizsgálod az üveget, akár így, akár úgy. Amikor azt mondod, hogy hűlés közben szemre "brutál penge éles" a leképezés, éppen akkor, hűlés közben a Strehl-je is tökéletes. Mert az Airy korongba megy az összes fény, aminek oda kell mennie (kb. 84%, ha jól emlékszem). De nyilván fordítva is igaz: ha a laboros műcsillagos Strehl-szám rossz, ugyanakkor a műcsillagos csillagteszt is rossz lesz. Tehát Kuruc Jani teljesen jogosan nem parabolizálta ki a nagyobb méretű tükröt teljesen.
A korábban már idézett 500/F3,6-os GSO lavórok mindegyike épp ezért alul-korrigált kiegyenlített hőmérsékleti gradiens esetén, mivel egy ekkora darab üveg sohasem lesz termikus egyensúlyban. De ezt ki lehet mérni, és figyelembe lehet (kell) venni!!! Rajta van az interferogramon (konikus konstansnak hívják). A "laboros" interferogramon...
Még valami. Azt írod, hogy: "a Strehl értéket ugyebár laboratóriumi körülmények között illik mérni." Nem, nem ott "illik", de kényelmi okok miatt ott mérik. Mi Palival már beszéltünk róla, hogy készítünk egy "kültéri mérőpadot" az alul-korrigáltság mértékének ellenőrzésére hűlés közben. Vagy ha úgy tetszik, "az esti égbolt alatti" műcsillagos Strehl-mérésre (interferometrikus mérésre). Ami tulajdonképpen ismét csak csillagteszt, pontosabban annak kvantitatív megfelelője, de seeing nélkül.
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
- Vizi Péter
- Hozzászólások: 2643
- Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59
Re: Távcsővásárlás
Ne maradjon ki a diszkusszióból a Pyrex és társai üveg, aminek a hőtágulása a 0-hoz tendál. Az én 200-as tükröm is ilyen, a meleg szobából 0 fokba kitéve mire összerakom a cuccot (15 perc) már hadrafogható.
Re: Távcsővásárlás
A boroszilikát, vagy más néven Pyrex már a múlté... https://en.wikipedia.org/wiki/Borosilicate_glass
A "legújabb" sláger - tudomásom szerint - a Zerodur kerámia-üveg: https://en.wikipedia.org/wiki/Zerodur
Egyébként igen; ez a legjobb megoldás. Bár egy 200-as tükör még aprócska az 500-ashoz képest - termikus szempontból is.
MDA
A "legújabb" sláger - tudomásom szerint - a Zerodur kerámia-üveg: https://en.wikipedia.org/wiki/Zerodur
Egyébként igen; ez a legjobb megoldás. Bár egy 200-as tükör még aprócska az 500-ashoz képest - termikus szempontból is.
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
-
- Hozzászólások: 2453
- Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06
Re: Távcsővásárlás
Attila, sajnos a Google már megelőzött: már elárulta (tudod, "ő" a barátunk)Attila írta: ↑2019.08.01. 20:24Akkor elárulom, András, hogy a csillagteszt és a Strehl mérés gyakorlatilag ugyanazt az eredményt adja.Lovász András írta: ↑2019.08.01. 19:54... És még egy gondolat: a Strehl értéket ugyebár laboratóriumi körülmények között illik mérni. Na, az esti észlelés nagyon nem ilyen, amikor óránként mondjuk 1 fokkal csökken a hőmérséklet. Ilyen körülmények között egy magas Strehl értékkel bíró tükör enyhe túlkorrigáltságot mutat, azaz nincs fókusza, ha szigorúan vesszük. Az én 35 mm vastag üvegemet ezért korrigálta egy lehelletnyivel alul Jani. Gyakorlatilag talán soha nem tud akklimatizálódni a tükröm, mégis így lett brutál penge a képe!
Ezért engem nem is igazán a Strehl-számok, hanem az esti égbolt alatti csillagteszt érdekel. ...
(Csak a Strehl-ből - mivel az csak egy szám - nem tudsz következtetni a gyengébb teljesítmény okaira, míg a csillagteszten az is látszik.)
Az egy teljesen más kérdés, hogy milyen körülmények között vizsgálod az üveget, akár így, akár úgy. Amikor azt mondod, hogy hűlés közben szemre "brutál penge éles" a leképezés, éppen akkor, hűlés közben a Strehl-je is tökéletes. Mert az Airy korongba megy az összes fény, aminek oda kell mennie (kb. 84%, ha jól emlékszem). De nyilván fordítva is igaz: ha a laboros műcsillagos Strehl-szám rossz, ugyanakkor a műcsillagos csillagteszt is rossz lesz. Tehát Kuruc Jani teljesen jogosan nem parabolizálta ki a nagyobb méretű tükröt teljesen.
A korábban már idézett 500/F3,6-os GSO lavórok mindegyike épp ezért alul-korrigált kiegyenlített hőmérsékleti gradiens esetén, mivel egy ekkora darab üveg sohasem lesz termikus egyensúlyban. De ezt ki lehet mérni, és figyelembe lehet (kell) venni!!! Rajta van az interferogramon (konikus konstansnak hívják). A "laboros" interferogramon...
Még valami. Azt írod, hogy: "a Strehl értéket ugyebár laboratóriumi körülmények között illik mérni." Nem, nem ott "illik", de kényelmi okok miatt ott mérik. Mi Palival már beszéltünk róla, hogy készítünk egy "kültéri mérőpadot" az alul-korrigáltság mértékének ellenőrzésére hűlés közben. Vagy ha úgy tetszik, "az esti égbolt alatti" műcsillagos Strehl-mérésre (interferometrikus mérésre). Ami tulajdonképpen ismét csak csillagteszt, pontosabban annak kvantitatív megfelelője, de seeing nélkül.
MDA
Félretéve a tréfát valóban nem fogalmaztam egyértelműen; ki kellett volna emelnem azt, hogy "az esti égbolt alatti". Nem a csillagtesztet akartam szembeállítani a Strehl-számmal, hiszen az a csillagteszt egyik (a legfőbb) jellemzőjére mutató egzakt adat. Pusztán a körülmények közötti különbségekre akartam rávilágítani, amely egy IF-es mérés és a "valódi" csillagteszt között fennáll. De hogy még érthetőbb legyek, - bár korábban már leírtam - előhozakodnék Jani cassegrain-főtükrének példájával, amit akkor még newton-szerelésben használt. Polírozás közben az egyik IF-mérés alkalmával 0,97-es Strehl adódott. Ekkor még nem tetszett neki a leképezés. Még 20 órát dolgozott rajta, mire az ő igényeinek is megfelelt a felület. Ismét mért egyet: 0,94 lett a Strehl-je. Logikám szerint mivel a munkadarab ugyanaz volt, csak a körülményekben lehet a kutya elásva. (Meg lehet nézni a bolygófotóit a MCsE észlelési archívumában. Sem komoly kamerája nem volt, sem különösebb jártassága a fotófeldolgozás művészetében, csak kitűnő optikája!)
Másrészről tudjuk, hogy az IF-es mérést - illetve annak végeredményét - befolyásolhatja akár egy porszem, akár egy karc, amely gyakorlatilag a leképezés szempontjából irreleváns. Ezért írtam, hogy Strehl-értéket laboratóriumi körülmények között "illik" mérni, mert azzal legalább a porszemeket kiszűrhetjük. Talán. Mivel Janinak laborja nincs, ezért voksol inkább a Dall-nulltesztre. Egyrészt gyors, másrészt kikerüli vele az efféle "málnásokat". Persze ez csak őt segíti a munkája során, ezzel nyilván nem igazolhatja egy vásárló számára a felület minőségét...
A "konikus konstans"-ról viszont nem tudtam. Köszönöm a felvilágosítást, szerintem fontos adat.
Jujuj, meglehetősen elkanyarodtunk a témától, de talán Csaba ("Tüsi") megbocsátja
Üdv, András
15x70 Scopium Nature binokulár
254/1200 Dobson,
eq-platform
254/1200 Dobson,
eq-platform
Re: Távcsővásárlás
Szerintem a távcsővásárlásnak fontos része annak optikai minőségének meghatározása, ennek technológiájába belemenni pár hozzászólás erejéig szerintem nem zavaró, én magam rettentő sokat tanulok tőletek, tiszteletlenség lenne belétek fojtanom a szót.Lovász András írta: ↑2019.08.02. 08:38Jujuj, meglehetősen elkanyarodtunk a témától, de talán Csaba ("Tüsi") megbocsátja
Üdv, András
Tüsi (Tóth Csaba) - moderátor
--
Omegon Dobson ProDob N 203/1200
7mm SW Sky Panorama UW (82°) - 15mm SW Sky Panorama UW (82°) - 32mm Omegon SWA 2”
--
Omegon Dobson ProDob N 203/1200
7mm SW Sky Panorama UW (82°) - 15mm SW Sky Panorama UW (82°) - 32mm Omegon SWA 2”
Re: Távcsővásárlás
Az alábbi diskurzus lényege röviden összefoglalva csak annyi, hogy egy-egy adott SW távcsőtípus optikai leképezésének a minősége igen jelentős szórást mutat, ezzel szemben az ára gyakorlatilag ugyanaz (a "prémium-felárat" leszámítva).
Minthogy ez a minőségi szórás pl. a görögdinnyére is igaz, ezért akár egy kézlegyintéssel elintézhető is lenne.
Csakhogy a dinnye és egy távcső ára között van némi különbség, tehát nem gondolom, hogy ez jól van így. Ráadásul nem a tubusok festése foltos vagy karcos, nem a színét szívja ki a Nap UV-je, hanem az optikai képalkotása megbízhatatlan, ami a termék fő funkcióját, alapvető használhatóságát érinti. Valószínűleg az Orion Optics UK-nál is így gondolják; ezért van náluk négyféle minőségi osztály, hozzájuk igazodó árakkal (bár róluk is hallottam már "érdekes" híreket...)
A kereskedőket is megértem az ezzel együtt járó kényelmetlenség miatt, de ha szemetet vesznek át a gyártótól (mert az így olcsóbb), akkor sajnos csak ők tudják elválasztani benne az ocsút a búzától, ami viszont pénzbe kerül...
Szerintem.
MDA
Minthogy ez a minőségi szórás pl. a görögdinnyére is igaz, ezért akár egy kézlegyintéssel elintézhető is lenne.
Csakhogy a dinnye és egy távcső ára között van némi különbség, tehát nem gondolom, hogy ez jól van így. Ráadásul nem a tubusok festése foltos vagy karcos, nem a színét szívja ki a Nap UV-je, hanem az optikai képalkotása megbízhatatlan, ami a termék fő funkcióját, alapvető használhatóságát érinti. Valószínűleg az Orion Optics UK-nál is így gondolják; ezért van náluk négyféle minőségi osztály, hozzájuk igazodó árakkal (bár róluk is hallottam már "érdekes" híreket...)
A kereskedőket is megértem az ezzel együtt járó kényelmetlenség miatt, de ha szemetet vesznek át a gyártótól (mert az így olcsóbb), akkor sajnos csak ők tudják elválasztani benne az ocsút a búzától, ami viszont pénzbe kerül...
Szerintem.
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...