Távcsővásárlás

[popey37]

Picit konkrétabb választ szeretnék, ha van.
Ugyebár minden távcsőtípust céllal találtak ki, ezek közül párat említettem feljebb. Vannak persze átfedések, de alpvetően okkal született meg egy-egy optikai rendszer. Színez az akromát? Csináljuk meg hosszúra! Ja, de akkor buszt is kell venni hozzá a kitelepüléshez. Akkor rövidítsünk: tegyünk bele ED lencsét és akkor nem színez annyira, de ez még mindig hosszú, tegyünk bele még egy lencsét.... Vagy: kómázik a Newton? Tegyünk bele korrekciós lemezt (Schmidt-Newton)...
Nyilván leegyszerűsítem a dolgokat a gondolatmenet kedvéért.

De a Cassegrain, mint rendszer miért született meg? Hogy könnyebb legyen a főtükör? Egy Newtont sokkal univerzálisabbnak tartok. Nagyobb a látószöge, a kitakarása ugyanolyan nyílásviszony mellett sokkal kisebb, ha nyújtani akarom a fókuszt, beteszek egy TV Powermate-et....

Értem, de folyamatosan azt írod, hogy ha egy adott rendszernek hibája van, azt hogyan küszöböljük ki.
Nézzük meg arról az oldalról, hogy a távcsőben lévő alap optikán kívül nem vizsgálunk mást. Nincs utólag bevitt fogyatékosság csökkentő elem.
Most tegyünk egymás mellé egy Newtont és egy Cassegraint mondjuk F/15 nyílásviszonnyal. Vagy nézzük meg az F/5 nyílásviszonyra optimális rendszereket és mondjuk az F/3-t.
Nyilván azt látjuk, hogy F/3 nyílásviszonynál nem találunk Cassegraint, F/15-20 nál pedig Newtont.
Véleményem szerint az a megközelítés, hogy az F/5 Newtont egy Baarlow lencsével nyújtsunk meg és megkapjuk az F/15-ös távcsövet, az egy kényszermegoldás, hiszen általában az amatőröknek egy távcsöve van amit alkalmassá akar tenni minden célra. De attól, hogy a Newton elé teszünk egy fóliát, még nem kapunk naptávcsövet. Önmagában egy Newton távcső szerintem F/6-8 nyílásviszony mellett optimális megoldás, de itt azért elég nagy a verseny, Ha az árakat nem nézzük, akkor tovább szelektálhatunk, 15-20 cm-ig az APO jobb alternatíva, fölötte a RC rendszer. Ha az árakat is nézzük, más lesz a sorrend. Sok tényezőt kell megnézni tehát, nyílásviszony, átmérő, ár, stb.

kicsit talán tovább megyek: az MC-SC rendszert szerintem azért fejlesztették ki, hogy ne kelljen 2-3 méteres tubusokat cipelni, az én tubusom 1500mm fokusz F11,3 és mindössze 34 cm hosszú. ugyanúgy "newton" rendszerű, vagyis majdnem, és nincs 1,5 méteres tubusom. ugyanúgy van kitakarás a segédtükör miatt és kicsit lágyabb a kép a meniszkuszlencse miatt.
a schmidt-newton a jó példa: ott is van korrekciós lemez, de nincs összehajtva a tubus, egy 20cm-es fokusza F11,3 esetén valahol 2 méter környékén lenne. a 20 centis SC 40cm hosszú tubusban csücsül.

[Csillagos Pisti]

Picit konkrétabb választ szeretnék, ha van.
Ugyebár minden távcsőtípust céllal találtak ki, ezek közül párat említettem feljebb. Vannak persze átfedések, de alpvetően okkal született meg egy-egy optikai rendszer. Színez az akromát? Csináljuk meg hosszúra! Ja, de akkor buszt is kell venni hozzá a kitelepüléshez. Akkor rövidítsünk: tegyünk bele ED lencsét és akkor nem színez annyira, de ez még mindig hosszú, tegyünk bele még egy lencsét.... Vagy: kómázik a Newton? Tegyünk bele korrekciós lemezt (Schmidt-Newton)...
Nyilván leegyszerűsítem a dolgokat a gondolatmenet kedvéért.

De a Cassegrain, mint rendszer miért született meg? Hogy könnyebb legyen a főtükör? Egy Newtont sokkal univerzálisabbnak tartok. Nagyobb a látószöge, a kitakarása ugyanolyan nyílásviszony mellett sokkal kisebb, ha nyújtani akarom a fókuszt, beteszek egy TV Powermate-et....

Értem, de folyamatosan azt írod, hogy ha egy adott rendszernek hibája van, azt hogyan küszöböljük ki.
Nézzük meg arról az oldalról, hogy a távcsőben lévő alap optikán kívül nem vizsgálunk mást. Nincs utólag bevitt fogyatékosság csökkentő elem.
Most tegyünk egymás mellé egy Newtont és egy Cassegraint mondjuk F/15 nyílásviszonnyal. Vagy nézzük meg az F/5 nyílásviszonyra optimális rendszereket és mondjuk az F/3-t.
Nyilván azt látjuk, hogy F/3 nyílásviszonynál nem találunk Cassegraint, F/15-20 nál pedig Newtont.
Véleményem szerint az a megközelítés, hogy az F/5 Newtont egy Baarlow lencsével nyújtsunk meg és megkapjuk az F/15-ös távcsövet, az egy kényszermegoldás, hiszen általában az amatőröknek egy távcsöve van amit alkalmassá akar tenni minden célra. De attól, hogy a Newton elé teszünk egy fóliát, még nem kapunk naptávcsövet. Önmagában egy Newton távcső szerintem F/6-8 nyílásviszony mellett optimális megoldás, de itt azért elég nagy a verseny, Ha az árakat nem nézzük, akkor tovább szelektálhatunk, 15-20 cm-ig az APO jobb alternatíva, fölötte a RC rendszer. Ha az árakat is nézzük, más lesz a sorrend. Sok tényezőt kell megnézni tehát, nyílásviszony, átmérő, ár, stb.

kicsit talán tovább megyek: az MC-SC rendszert szerintem azért fejlesztették ki, hogy ne kelljen 2-3 méteres tubusokat cipelni, az én tubusom 1500mm fokusz F11,3 és mindössze 34 cm hosszú. ugyanúgy "newton" rendszerű, vagyis majdnem, és nincs 1,5 méteres tubusom. ugyanúgy van kitakarás a segédtükör miatt és kicsit lágyabb a kép a meniszkuszlencse miatt.
a schmidt-newton a jó példa: ott is van korrekciós lemez, de nincs összehajtva a tubus, egy 20cm-es fokusza F11,3 esetén valahol 2 méter környékén lenne. a 20 centis SC 40cm hosszú tubusban csücsül.

Valami olyasmit olvastam, hogy Dmitrij Maksutov kifejezetten iskolák számára fejlesztette ki az MC típust: ne kelljen vele sokat babrálni, ne porosodjon el, kis helyen is elférjen, kollimációra szinte érzéketlen legyen. Aztán elindult a világhódítás fele a dolog.

[popey37]

Értem, de folyamatosan azt írod, hogy ha egy adott rendszernek hibája van, azt hogyan küszöböljük ki.
Nézzük meg arról az oldalról, hogy a távcsőben lévő alap optikán kívül nem vizsgálunk mást. Nincs utólag bevitt fogyatékosság csökkentő elem.
Most tegyünk egymás mellé egy Newtont és egy Cassegraint mondjuk F/15 nyílásviszonnyal. Vagy nézzük meg az F/5 nyílásviszonyra optimális rendszereket és mondjuk az F/3-t.
Nyilván azt látjuk, hogy F/3 nyílásviszonynál nem találunk Cassegraint, F/15-20 nál pedig Newtont.
Véleményem szerint az a megközelítés, hogy az F/5 Newtont egy Baarlow lencsével nyújtsunk meg és megkapjuk az F/15-ös távcsövet, az egy kényszermegoldás, hiszen általában az amatőröknek egy távcsöve van amit alkalmassá akar tenni minden célra. De attól, hogy a Newton elé teszünk egy fóliát, még nem kapunk naptávcsövet. Önmagában egy Newton távcső szerintem F/6-8 nyílásviszony mellett optimális megoldás, de itt azért elég nagy a verseny, Ha az árakat nem nézzük, akkor tovább szelektálhatunk, 15-20 cm-ig az APO jobb alternatíva, fölötte a RC rendszer. Ha az árakat is nézzük, más lesz a sorrend. Sok tényezőt kell megnézni tehát, nyílásviszony, átmérő, ár, stb.

kicsit talán tovább megyek: az MC-SC rendszert szerintem azért fejlesztették ki, hogy ne kelljen 2-3 méteres tubusokat cipelni, az én tubusom 1500mm fokusz F11,3 és mindössze 34 cm hosszú. ugyanúgy "newton" rendszerű, vagyis majdnem, és nincs 1,5 méteres tubusom. ugyanúgy van kitakarás a segédtükör miatt és kicsit lágyabb a kép a meniszkuszlencse miatt.
a schmidt-newton a jó példa: ott is van korrekciós lemez, de nincs összehajtva a tubus, egy 20cm-es fokusza F11,3 esetén valahol 2 méter környékén lenne. a 20 centis SC 40cm hosszú tubusban csücsül.

Valami olyasmit olvastam, hogy Dmitrij Maksutov kifejezetten iskolák számára fejlesztette ki az MC típust: ne kelljen vele sokat babrálni, ne porosodjon el, kis helyen is elférjen, kollimációra szinte érzéketlen legyen. Aztán elindult a világhódítás fele a dolog.

hát az biztos, hogy percek alatt hadrafogható,és nem kell kollimálni. ha nem vered földhöz 50 év meg egy nap. persze a hömérsékletre érzékeny: ha nem veszi át a környezet hőmérsékletét vannak ám csuda képek. nehezebben hül le mint a newton, mivel zárt a tubus, a párára is érzékeny, de ez kiküszöbölhető harmatsapkával. polifoam csík körbe, kb. 20cm elég.
mindent egybevetve jó kis tubus. kicsit lágyabb a kép mint a lencsésben, kisebb látómező. de a hatalmas fokusz kárpótol.
bátorligeten volt szerencsém összehasonlítani egy 120/600-as lencséssel: 50-50%. a lencsés jobb volt mélyegen: a fátyol köd brutális volt benne, a kisebb ködök az MC-ben is jól látszottak. bolygón egyértelmüen az MC felé dől a mérleg nyelve: 6mm-s oklival nyujtás nélkül is 250x a nagyítás, nincs színi hiba. szóval megtartós tubus.

[Attila]

mindent egybevetve jó kis tubus. kicsit lágyabb a kép mint a lencsésben, kisebb látómező. de a hatalmas fokusz kárpótol.
bátorligeten volt szerencsém összehasonlítani egy 120/600-as lencséssel: 50-50%. a lencsés jobb volt mélyegen: a fátyol köd brutális volt benne, a kisebb ködök az MC-ben is jól látszottak. bolygón egyértelmüen az MC felé dől a mérleg nyelve: 6mm-s oklival nyujtás nélkül is 250x a nagyítás, nincs színi hiba. szóval megtartós tubus.

Véleményem szerint nem fair egy F/12 körüli, ráadásul alapvetően színezésmentes MC-t (amelynek szinte egyetlen komoly optikai hibája a központi kitakarás) egy F/6-os akromáttal (még ha ED is) összehasonlítani.


MDA

[Lovász András]

Picit konkrétabb választ szeretnék, ha van.

...a Cassegrain, mint rendszer miért született meg? Hogy könnyebb legyen a főtükör? Egy Newtont sokkal univerzálisabbnak tartok. Nagyobb a látószöge, a kitakarása ugyanolyan nyílásviszony mellett sokkal kisebb, ha nyújtani akarom a fókuszt, beteszek egy TV Powermate-et....

Értem, de folyamatosan azt írod, hogy ha egy adott rendszernek hibája van, azt hogyan küszöböljük ki.
Nézzük meg arról az oldalról, hogy a távcsőben lévő alap optikán kívül nem vizsgálunk mást. Nincs utólag bevitt fogyatékosság csökkentő elem.
Most tegyünk egymás mellé egy Newtont és egy Cassegraint mondjuk F/15 nyílásviszonnyal. Vagy nézzük meg az F/5 nyílásviszonyra optimális rendszereket és mondjuk az F/3-t.
Nyilván azt látjuk, hogy F/3 nyílásviszonynál nem találunk Cassegraint, F/15-20 nál pedig Newtont.
Véleményem szerint az a megközelítés, hogy az F/5 Newtont egy Baarlow lencsével nyújtsunk meg és megkapjuk az F/15-ös távcsövet, az egy kényszermegoldás, hiszen általában az amatőröknek egy távcsöve van amit alkalmassá akar tenni minden célra. De attól, hogy a Newton elé teszünk egy fóliát, még nem kapunk naptávcsövet. Önmagában egy Newton távcső szerintem F/6-8 nyílásviszony mellett optimális megoldás, de itt azért elég nagy a verseny, Ha az árakat nem nézzük, akkor tovább szelektálhatunk, 15-20 cm-ig az APO jobb alternatíva, fölötte a RC rendszer. Ha az árakat is nézzük, más lesz a sorrend. Sok tényezőt kell megnézni tehát, nyílásviszony, átmérő, ár, stb.

Azért közelítettem meg a távcsövek hibáinak kiküszöbölése felől ezt a kérdést, mert azt gondoltam, hogy ezek az optikai hibák generálták az újabb és újabb optikai rendszerek létrejöttét. De most már értem: nem feltétlenül HIBÁK, hanem előnyök és hátrányok mentén érdemes gondolkodni. Az a kérdés, hogy kinek mi a fontos. Ha valakinek nagy autója van és fontos a kis kitakarás és mindemellett csak kis látszó méretű objektumokat akar megfigyelni, annak jó lesz egy kis fényerejű Newton. Akinek kis autója van és nem számít a nagyobb kitakarás és szintén elég a kis látószög, annak jó lesz egy Cassegrain.

Valamint a Newton plusz optikai elem nélkül tudja a nagyobb fényerőt, a Cassegrain pedig plusz optikai elem nélkül tudja a kis fényerőt. Eddig ezeket szűrtem le a válaszaitokból.

Viszont van még egy kérdés: tegyük fel, hogy valaki rövid tubus mellett mindenféle objektumot akar nézni. Akkor mit vesz? Cassegraint reduktorral, VAGY Newtont TV Powermate-tel? (A kiemelés a magamfajtának szól, aki nem akar 2 tubussal kitelepülni). Tegyük fel, hogy a 2 távcső minősége ugyanaz (na jó, hasonló) és ugyanolyan rövid a tubusuk. Melyiket választja? Az eddigi hozzászólásokból ítélve a Newtont, hiszen mindenki szerint ÉSZREVEHETETLEN a minőségromlás a TV Powermate alkalmazásával. A reduktor esetében ez annyira nincs kihangsúlyozva.

Ti mit gondoltok erről?

Üdv, András

[mizar]

Azért közelítettem meg a távcsövek hibáinak kiküszöbölése felől ezt a kérdést, mert azt gondoltam, hogy ezek az optikai hibák generálták az újabb és újabb optikai rendszerek létrejöttét. De most már értem: nem feltétlenül HIBÁK, hanem előnyök és hátrányok mentén érdemes gondolkodni. Az a kérdés, hogy kinek mi a fontos. Ha valakinek nagy autója van és fontos a kis kitakarás és mindemellett csak kis látszó méretű objektumokat akar megfigyelni, annak jó lesz egy kis fényerejű Newton. Akinek kis autója van és nem számít a nagyobb kitakarás és szintén elég a kis látószög, annak jó lesz egy Cassegrain.

Valamint a Newton plusz optikai elem nélkül tudja a nagyobb fényerőt, a Cassegrain pedig plusz optikai elem nélkül tudja a kis fényerőt. Eddig ezeket szűrtem le a válaszaitokból.

Viszont van még egy kérdés: tegyük fel, hogy valaki rövid tubus mellett mindenféle objektumot akar nézni. Akkor mit vesz? Cassegraint reduktorral, VAGY Newtont TV Powermate-tel? (A kiemelés a magamfajtának szól, aki nem akar 2 tubussal kitelepülni). Tegyük fel, hogy a 2 távcső minősége ugyanaz (na jó, hasonló) és ugyanolyan rövid a tubusuk. Melyiket választja? Az eddigi hozzászólásokból ítélve a Newtont, hiszen mindenki szerint ÉSZREVEHETETLEN a minőségromlás a TV Powermate alkalmazásával. A reduktor esetében ez annyira nincs kihangsúlyozva.

Ti mit gondoltok erről?

Üdv, András

Üdv!
A kérdésre nekem a válaszom egyértelműen egy kis nyílásviszonyú Newton, minőségi kiegészítőkkel, ha vizuális nézegetésről van szó. Ha fotózni akar valaki, akkor már nem ennyire egyértelmű a dolog, hiszen számtalan variáció van, valamint a mély ég fotózás és a bolygó fotózás sem teljesen azonos, de erről írjanak a szakértők. A fényerő helyett nem véletlenül írtam a nyílásviszonyt. Nekem van fényerős Newtonom (F/4,5) és van fényerőtlen távcsövem (F/22) nyílásviszonnyal, azonos (15 cm) átmérővel. Az F/22-es 3400 mm fókuszú távcsőben sokkal fényesebb a kép és nagyobbnak tűnik lényegesen a látómező azonos nagyítás mellett. Ez most 106x nagítást jelent, az F/22-vel nem tudok kisebbet elérni, mert 32mm-es okulárom van csak.
Gyere el Tarjánba és nézd meg.

[kazi]

Az F/22-es 3400 mm fókuszú távcsőben sokkal fényesebb a kép és nagyobbnak tűnik lényegesen a látómező azonos nagyítás mellett. Ez most 106x nagítást jelent, az F/22-vel nem tudok kisebbet elérni, mert 32mm-es okulárom van csak.

Gondolom, nem ugyanaz van az okulár oldalon, azért van a különbség...

[mizar]

Az F/22-es 3400 mm fókuszú távcsőben sokkal fényesebb a kép és nagyobbnak tűnik lényegesen a látómező azonos nagyítás mellett. Ez most 106x nagítást jelent, az F/22-vel nem tudok kisebbet elérni, mert 32mm-es okulárom van csak.

Gondolom, nem ugyanaz van az okulár oldalon, azért van a különbség...

De én nem is az okulárokról beszéltem. Valahogy azért össze lehet hasonlítani két eltérő paraméterű de azonos átmérőjű távcső képét úgy gondolom. A 106x nagyítás azonos mindkettőben. Nyilván nem is lehet az okulár azonos. Te hogyan hasonlítanád őket össze azonos nagyítás mellett, hogy melyikben milyen a kép? Vagy ne csináljunk ilyet? Csak legyenek a számok, a lambdák meg a strehl-ek, tegyük ki őket bekeretezve a falra, de az, hogy a mi a valóság, mit látunk, az nem érdekes senkinek? Arról írok, amit ténylegesen tapasztaltam. A saját 150-es F/4-es Newtonom (92-es strehl) 106x-os nagyítás melett szerényebb minőséget produkál mint a 150 mm-es F/22-es kitakarás mentes rendszer. (nem tudom mennyi a strehl, de nem is érdekel. )

[kazi]

Az F/22-es 3400 mm fókuszú távcsőben sokkal fényesebb a kép és nagyobbnak tűnik lényegesen a látómező azonos nagyítás mellett. Ez most 106x nagítást jelent, az F/22-vel nem tudok kisebbet elérni, mert 32mm-es okulárom van csak.

Gondolom, nem ugyanaz van az okulár oldalon, azért van a különbség...

De én nem is az okulárokról beszéltem. Valahogy azért össze lehet hasonlítani két eltérő paraméterű de azonos átmérőjű távcső képét úgy gondolom. A 106x nagyítás azonos mindkettőben. Nyilván nem is lehet az okulár azonos. Te hogyan hasonlítanád őket össze azonos nagyítás mellett, hogy melyikben milyen a kép? Vagy ne csináljunk ilyet? Csak legyenek a számok, a lambdák meg a strehl-ek, tegyük ki őket bekeretezve a falra, de az, hogy a mi a valóság, mit látunk, az nem érdekes senkinek? Arról írok, amit ténylegesen tapasztaltam. A saját 150-es F/4-es Newtonom (92-es strehl) 106x-os nagyítás melett szerényebb minőséget produkál mint a 150 mm-es F/22-es kitakarás mentes rendszer. (nem tudom mennyi a strehl, de nem is érdekel. )

Jóvan, de így az okulár oldalt is beleveszed az összehasonlításba. Így nem lehet összehasonlítani két ennyire eltérő rendszert sztem.
Magyarul, ha nem lenne különbség a két távcső képe között azonos nagyításnál, az eltérő okulár oldal miatt akkor is látnál difit.

[mizar]

Gondolom, nem ugyanaz van az okulár oldalon, azért van a különbség...

De én nem is az okulárokról beszéltem. Valahogy azért össze lehet hasonlítani két eltérő paraméterű de azonos átmérőjű távcső képét úgy gondolom. A 106x nagyítás azonos mindkettőben. Nyilván nem is lehet az okulár azonos. Te hogyan hasonlítanád őket össze azonos nagyítás mellett, hogy melyikben milyen a kép? Vagy ne csináljunk ilyet? Csak legyenek a számok, a lambdák meg a strehl-ek, tegyük ki őket bekeretezve a falra, de az, hogy a mi a valóság, mit látunk, az nem érdekes senkinek? Arról írok, amit ténylegesen tapasztaltam. A saját 150-es F/4-es Newtonom (92-es strehl) 106x-os nagyítás melett szerényebb minőséget produkál mint a 150 mm-es F/22-es kitakarás mentes rendszer. (nem tudom mennyi a strehl, de nem is érdekel. )

Jóvan, de így az okulár oldalt is beleveszed az összehasonlításba. Így nem lehet összehasonlítani két ennyire eltérő rendszert sztem.
Magyarul, ha nem lenne különbség a két távcső képe között azonos nagyításnál, az eltérő okulár oldal miatt akkor is látnál difit.

De ha nem tesszük meg, akkor csak egy halom értéket meg számot kapunk. Ez is mérvadó, nem tagadom, de a vizuális összehasonlítás azért elég életszerű tud lenni számok nélkül is. Főleg annak, aki vásárlás előtt áll.