Oldal: 103 / 185

Re: Tanácskérés

Elküldve: 2019.05.13. 07:10
Szerző: Lovász András
kazi írta:
2019.05.12. 23:28
Vizi Péter írta:
2019.05.12. 22:49
Áramló levegő a lényeg, abban sokkal kevésbé válik ki a pára.
Ok, de ha egy 1500 Ft-os venti megoldja a dolgot, akkor minek kínlódnak egyesek elektronikusan szabályzott fűtéssel meg óriás harmatsapkával? :lol:
Egyáltalán nem kínlódok vele. Kb. 3 másodperc alatt pattintom fel békazárral. És még áramforrás sem kell hozzá :)
Azt is észrevettem, hogy kevesebb rovar piszkítja össze a tükröket, mint nélküle. Ha belegondolok, hogy a venti még be is szippantaná őket... :?

Re: Tanácskérés

Elküldve: 2019.05.13. 07:54
Szerző: Vizi Péter
kazi írta:
2019.05.12. 23:28
Vizi Péter írta:
2019.05.12. 22:49
Áramló levegő a lényeg, abban sokkal kevésbé válik ki a pára.
Ok, de ha egy 1500 Ft-os venti megoldja a dolgot, akkor minek kínlódnak egyesek elektronikusan szabályzott fűtéssel meg óriás harmatsapkával? :lol:
A fűtés a tuti megoldás, ott egyáltalán nem lesz lecsapódás, ráfagyás. A harmatsapka és a ventilátoros megoldások (magyarul a tubus szellőztetése) az olcsó és majdnem minden alkalomra megfelelő megoldások. Ki mennyit hajlandó/akar áldozni a célra.

Re: Tanácskérés

Elküldve: 2019.05.13. 08:46
Szerző: htamas.hun
Én a fűtés mellett vagyok, amivel nemrég komolyabban is elkezdtem foglalkozni, és egy automata verziót próbálok létrehozni, ami méri a tükör- és a környezet hőmérsékletét, majd ezeket összehasonlítja, és úgy vezérli a fűtőtesteket, hogy a tükör hőmérséklete a környezeti hőmérséklet felett legyen pár (2-3) fokkal. Ebből az első verzió látható képen, ami már működőképes, de továbbfejlesztettem a jobb hatásfok érdekében. Mindössze 10 fűtőtest van rajt, de a panel alsó rétegén szinte összefüggő a rézfólia, ami a jó hővezető tulajdonsága miatt már minden pontban egységes hőmennyiséget közöl a tükörrel.
Azért (is) kísérletezem ezzel, mert amikor észbe kap az ember, hogy tegyen a párásodás ellen, addigra már késő, mert a pára megjelent. Ezzel nem lesz ilyen probléma, hiszen észlelés elején bekapcsolom, de csak akkor kezd el fűteni, amikor kell, és csak addig, ameddig kell, és csak annyira, amennyire kell. Az érzékenysége széles tartományban variálható, így akár tized fokos eltérést is érzékelhet. Szerintem a fél-1 fokos bőven elég.

Van ventilátorom a főtükörnél oldalt is, és hátul is. Észlelés közben az oldalsókat szoktam használni, ami elszívja a turbulens levegőt, így megfeszíti a képet. Fontosnak tartom, hogy szívóként vannak felszerelve, mert szerintem annak nem sok értelme van, ha az amúgy is turbulens levegőt még ventilátorral felkavarjuk. A ventilátorokkal átellenben a tubuson vannak lyukak, de hogy nyomóventilátorral pont azokon távozzon a levegő, szinte kizárt, másrészt az efféle erőltetett légáramlat csak újabb turbulenciát okoz. A hátsókat észlelés előtt szoktam használni a gyorsabb hűtés érdekében. Mindegyikhez külön PWM-szabályzót használok. Még nem vettem észre, hogy hatással lennének ezek a ventilátorok a segédtükör párásodására, pontosabban nem-párásodására, de majd megfigyelem.

Re: Tanácskérés

Elküldve: 2019.05.13. 11:18
Szerző: Ankalimon
htamas.hun írta:
2019.05.13. 08:46
egy automata verziót próbálok létrehozni, ami méri a tükör- és a környezet hőmérsékletét, majd ezeket összehasonlítja, és úgy vezérli a fűtőtesteket, hogy a tükör hőmérséklete a környezeti hőmérséklet felett legyen pár (2-3) fokkal.
Akkor ez valami ilyesféle eszköz lesz?
https://tavcso.hu/termekcsoport/deltaT

Re: Tanácskérés

Elküldve: 2019.05.13. 11:30
Szerző: Ankalimon
Vizi Péter írta:
2019.05.13. 07:54
A fűtés a tuti megoldás, ott egyáltalán nem lesz lecsapódás, ráfagyás. A harmatsapka és a ventilátoros megoldások (magyarul a tubus szellőztetése) az olcsó és majdnem minden alkalomra megfelelő megoldások. Ki mennyit hajlandó/akar áldozni a célra.
Engem meggyőztek a leírások, hogy először harmatsapka/tubus-bélés, vonalon induljak el, esetleg kiegészítem még nedvszívó golyócskákkal.
Egyszerűbbnek tűnik, mint a fűtés, különösen, ha főtükör, segédtükör, illetve objektív lencse fűtésről külön-külön kellene gondoskodni. Sok fűtőegység, vezérlők, elosztók...
Esetleg az okulárhoz veszek egy USB-s fűtőszalagot, ahhoz van egy sima USB kimenet a powerbankomon, amit a goto állványhoz használok.

Re: Tanácskérés

Elküldve: 2019.05.13. 11:43
Szerző: Ankalimon
Lovász András írta:
2019.05.12. 17:04
Attila blogját érdemes elolvasni, nagyon hasznos, olvasmányos és helyenként szórakoztató is :) A kilépő pupillával kapcsolatban a következőt írja:
Igen, igen - ez volt az első dolgok egyike amit alaposan végigolvastam itt.
Lovász András írta:
2019.05.12. 17:04
Azért durva a "koppanás", mert ha kisebb a megfigyelő pillanatnyi pupillája a kilépő pupillánál, akkor mintegy "leblendézi"az objektívet. Ha pl. egy 5 mm-es pupillával rendelkező megfigyelő 6 mm-es kilépő pupillával észlel, akkor az 1 mm-es különbség mintegy 1/3-os fényveszteséget jelent! Ha mindezt kitakarással megspékeljük, akkor még súlyosbodik a helyzet. Ha pedig tovább növeljük a különbséget, extrém esetben már szinte csak a segédtükör fekete foltját látjuk, amely miatt teljesen élvezhetetlenné válik a kép.

Én hosszas tépelődés után keresésre, áttekintésre egy GSO SV 30 mm-es okulárt vásároltam a 254/1200-as, F/4,7-es Newtonomhoz. Annak érdekében, hogy a kómahibát kiküszöböljem, vettem hozzá egy GSO Superflat kómakorrektort. Csak az okli 6,1 mm-es kilépő pupillát eredményez, korival használva - mivel fókusznyújtó hatása van - ez 5,67 mm-re módosul. Az okulárral nézelődve kissé zavaró a segédtükör, korrektorral észre sem veszem, tehát valahol a kétféle kilépő pupilla között lehet az én pupillám mérete jelenleg.
Köszönöm, ez így nagyon hasznos volt.
Kérdésem: mi a tényleges látható hatás, ha túl nagy a kilépő pupilla?
A kolléga a BTC-ben ajánlotta melegen a 42 mm-es okulárt, azzal, hogyha nem jó, akkor visszavihetem.
Hétvégén ezt is kipróbáltam (noha nem voltak ideálisak a körülmények a felhők miatt): kicsit talán halványabb volt a kép, mint a 23-mm-esben, de nem emlékszem, hogy a segédtükör árnyéka előjött volna. (Pedig azzal elvileg már 8 felett van a kilépő pupilla...)
Lovász András írta:
2019.05.12. 17:04
Szerintem a Tiéd (SW Skypanoráma 23 mm) remek választás, mondanám irigylésre méltó.
Igen, tudom. Nagyon szeretem mindhármat a sorozatban - zseniális képük van. :)
Csak növelném még a látómezőt, ha van rá mód megfizethető áron.

Re: Tanácskérés

Elküldve: 2019.05.13. 11:47
Szerző: Lovász András
Vizi Péter írta:
2019.05.13. 07:54
kazi írta:
2019.05.12. 23:28
Vizi Péter írta:
2019.05.12. 22:49
Áramló levegő a lényeg, abban sokkal kevésbé válik ki a pára.
Ok, de ha egy 1500 Ft-os venti megoldja a dolgot, akkor minek kínlódnak egyesek elektronikusan szabályzott fűtéssel meg óriás harmatsapkával? :lol:
A fűtés a tuti megoldás, ott egyáltalán nem lesz lecsapódás, ráfagyás. A harmatsapka és a ventilátoros megoldások (magyarul a tubus szellőztetése) az olcsó és majdnem minden alkalomra megfelelő megoldások. Ki mennyit hajlandó/akar áldozni a célra.
Én azt tapasztalom, hogy a harmatsapka hosszától és béleltségétől függ, hogy MINDEN helyzetben működik-e, vagy csak MAJDNEM MINDEN helyzetben. Én láttam már a környezet hőmérsékletétől pár fokkal eltérő tükör rácsképét nullteszten és ezt kell mondanom, hogy megdöbbentően torz volt! Gondolom, "mizar"is látott már ilyet, ezért használt harmatsapkát. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy ha légáramlatot idézünk elő ventilátorokkal, akkor előbb-utóbb fűtenünk is kell az optikákat, hiszen a külső párás levegőt beszívjuk a tubusba.

Re: Tanácskérés

Elküldve: 2019.05.13. 11:50
Szerző: Ankalimon
Viszont az eredeti elméleti kérdésem valahogy elsikkadt a válaszözönben:
Mi a kedvezőbb halvány objektumok esetén látvány szempontjából, ha ugyanakkor a valódi látómezőt kisebb nagyítással és kisebb okulár látómezővel, vagy ha nagyobb nagyítással és nagyobb okulár látómezővel érjük el?

Azért kérdezem, mert itt két dolgot hallottam: elvileg a nagyítás csökkenésével "fényesednek" az objektumok, másrészt viszont a nagyítás növelése több részletet hoz elő.

Re: Tanácskérés

Elküldve: 2019.05.13. 11:57
Szerző: Lovász András
Ankalimon írta:
2019.05.13. 11:30
Vizi Péter írta:
2019.05.13. 07:54
A fűtés a tuti megoldás, ott egyáltalán nem lesz lecsapódás, ráfagyás. A harmatsapka és a ventilátoros megoldások (magyarul a tubus szellőztetése) az olcsó és majdnem minden alkalomra megfelelő megoldások. Ki mennyit hajlandó/akar áldozni a célra.
Engem meggyőztek a leírások, hogy először harmatsapka/tubus-bélés, vonalon induljak el, esetleg kiegészítem még nedvszívó golyócskákkal.
Egyszerűbbnek tűnik, mint a fűtés, különösen, ha főtükör, segédtükör, illetve objektív lencse fűtésről külön-külön kellene gondoskodni. Sok fűtőegység, vezérlők, elosztók...
Esetleg az okulárhoz veszek egy USB-s fűtőszalagot, ahhoz van egy sima USB kimenet a powerbankomon, amit a goto állványhoz használok.
Szerintem jó döntést hoztál :)
Én a tubust nem is béleltem, csak a harmatsapkát. Ha belenézek, mindig látom, hogy "hol tart" a párásodás. A 60 centis harmatsapkában eddig 15 centinél jobban soha nem ment mélyebbre, pedig a tubuson 2-3 mm vastagon állt a jég. A polifoam azért nem vált be nekem, mert hiába jó a hőszigetelése, a páragazdálkodása nagyon rossz. A pamutbélés viszont képes beszívni a nedvességet, aztán észlelés után ráér megszáradni :)

A nedvszívó golyók sem fognak ártani. :)

Üdv, András

Re: Tanácskérés

Elküldve: 2019.05.13. 12:10
Szerző: Ankalimon
Megnéztem a képet a dobson topikban: nagyon impozáns konstrukció.
Szerinted ezzel érdemes elindulni? https://tavcso.hu/termek/FDS28
Ez nincs 60 cm, csak 30-40 (viszont a távcsövem sem 250 mm-es)...

Ebben eleve van velúr bélés. Azt érdemes kiegészíteni még valami vastagabb pamut anyaggal?