Vizi Péter írta:Eliza írta:Sziasztok!
A kérdésem csak annyi lenne, hogy ha csak a zenittükörbe nézek, akkor nagyon részletesen látom a bolygók, csillagok, felületét.
Köszi
Ezt hogy érted? Nem teszel a zenittükörbe okulárt?
Tom írta:A látómező nagyságát az okulár látómeze és a használt nagyítás hányadosa szabja meg. Vagyis növelni úgy tudod, hogy nagyobb látómezejű okulárt használsz, vagy kisebb nagyításon szemlélődsz (persze ez is másik okulárt igényel).
Ha mindkettőt szeretnéd egyszerre, akkor olyan nagy nagyítású okulárt kell választanod, aminek eleve nagy a látómezeje.
géza írta:"Eliza", megírnád milyen távcsöved van és a hozzá meglévő okulárjaidon lévő számokat is ( az a mm. gyújtótávolságot jelentené), kaphatnál konkrét javaslatokat is, milyen okulár kéne esetedben. (Tamás ebben megbízható)
) a helyzet, azokat ugyanis még korongnak sem fogod látni, továbbra is pontként érzékeled a távcsövedben - csak sokkal több "pontot", vagyis csillagot fogsz látni, mint szabad szemmel. Gyönyörű nyílthalmazokat, ködöket, gömbhalmazokat fedezhetsz fel, amiket szabad szemmel meg sem pillanthatnál. Tehát nincs ok elkeseredni, mert a csillagok felszíne egyébként is elég "unalmas"... (Elnézést kérek a Nap-észlelőktől. 
) 
Artúr írta:Szia, Eliza!
Végigolvastam a feltett kérdésekre a válaszaidat, és kristályosodni látszik a probléma. Pusztán a zenittükörrel, okulár nélkül egy csillagászati távcső nem használható. (Péter nyilván majd nálam szakszerűbben kifejti Neked egy távcső működésének alapjait, de javaslom, hogy szerezd be a "Csillagatlasz kistávcsövekhez" címen kiadott könyvét is, az alap a mi szintünkön. ) Konyhanyelven: a távcső objektívje összegyűjti a ráeső fényt a fókuszpontjába (ez a te esetedben 900 mm az objektívtől mérve gondolom), tehát tulajdonképpen egy kicsinyített képet hoz létre. (Játszottál biztosan nagyítóval, gyújtottál meg vele papírt gyerekkorodban, láttad, hogyan gyűjti össze a Nap sugarait egy pontba. Ez csinálja az objektív.) Az így létrejött képet az okulár teszi "fogyaszthatóvá", élvezhetővé, az "nagyítja fel".
Tehát amit csak a zenittükörben, okulár nélkül látsz, az nem a bolygók, csillagok felszíne, csak egy fókuszon kívüli "használhatatlan" fényfolt.
A bolygóknak a mi kis távcsöveinkkel a felszínét innen a Földről sajnos nem láthatjuk. Ezt a látványt csak a Hold esetében élvezhetjük. Láthatjuk a Vénusz fázisait, a Szaturnusz gyűrűrendszerét, a Jupiter felhősávjait. Nagyjából ennyi.
A csillagok terén még "rosszabb" (
Kitartás kívánok Neked, és biztos vagyok benne, hogy sok örömben lesz részed a távcsöveddel!
De tényleg ilyen felszíni formákat láttam. De csak egy minimális részt belőle. Nézzetek már bele légyszi úgy és mondjátok meg akkor, hogy mi az? Mert hogy nem valamiféle folt az tuti.Eliza írta:Akkor tényleg nagyon értetlen vagyok hozzá. Én kis okos, meg megörültem, hogy csak a zenittükörben látom a bolygó felszínét. És konkrétan a Vénuszét, mert az pont az ablak előtt világít nekem.
Vizi Péter írta:Eliza!
Ne aggódj, mindenki úgy kezdi, hogy értetlen.
A Vénuszt ezekben a napokban és az elmúlt hetekben nem láthattad, mert a Nap közvetlen közelében látszódott (volna).
Nem tudom, mit láttál a zenittükörben, de hogy nem egy objektum valós képét, az biztos.
Eliza írta:Az esthajnal csillag volt "szerintem" amit befogtam. És ha jól tudom, az a Vénusz bolygó. Megvoltak a sávjai is...
