Csillagváros.Hu

Sziasztok!

Egy ideje nézegetem a Takahashi legkisebb, 60 mm-es fluorit kéttagú refraktorát. Itt a fluorit tag a frontlencse. Egyik ismerősöm szerint vigyázni kell a fluorit lencsével, mert kényes. Állítása szerint ha karcolódik, akkor tönkremegy, illetve a nagy téli hidegekben sem ajánlatos használni. Mi igaz ebből?

Varus írta:Sziasztok!

Egy ideje nézegetem a Takahashi legkisebb, 60 mm-es fluorit kéttagú refraktorát. Itt a fluorit tag a frontlencse. Egyik ismerősöm szerint vigyázni kell a fluorit lencsével, mert kényes. Állítása szerint ha karcolódik, akkor tönkremegy, illetve a nagy téli hidegekben sem ajánlatos használni. Mi igaz ebből?

Bármelyik lencse tönkremegy ha karcolódik legfeljebb a fluorit könnyebben karcolódik.
Téli hidegben lehet használni, csak a fluorit nem "szereti" a hirtelen hőmérséklet változást. Mondjuk nem hallotam, hogy a gyakorlatban volt-e már ebből probléma.

A valódi fluorit anyag érzékeny a párára is, ezért nem szerencsés összekarcolászni a védelmet. A legtöbb gyártó emiatt is tervezi két üveg közé a kristályt. Mondjuk két tagnál ez elég nehéz lenne.

Sidius írta:A valódi fluorit anyag érzékeny a párára is, ezért nem szerencsés összekarcolászni a védelmet. A legtöbb gyártó emiatt is tervezi két üveg közé a kristályt. Mondjuk két tagnál ez elég nehéz lenne.

A régi kis Takahashi refraktoroknál a fluorit tag volt belül. Ezt mostanra felcserélték, ráadásul a bevonat is csak "multicoated", nem pedig "fully multi coated".

Varus írta:A régi kis Takahashi refraktoroknál a fluorit tag volt belül. Ezt mostanra felcserélték, ráadásul a bevonat is csak "multicoated", nem pedig "fully multi coated".

Igen, így van, de ez elég vakmerő húzás volt a Taka részéről...

Gyulai Palitól tudom, hogy a fluorit anyag rendkívül sérülékeny (és mint tudjuk, drága; főként ezért drága az APO). Ő - ha jól emlékszem - tört is már el fluorit tagot munka közben véletlenül; nagyon örült is neki...
Nem zárható ki, hogy ha a fronton van, akkor a szobából télen kipakolva a kukkert a jelentős hősokkra akár meg is repedhet.


MDA

Remek érzés lehet hogy nagy örömmel kipakolva hirtelen roppan egyet a félmilliós lencse..... Röhögve mennék neki a láncfűrésszel.

Attila írta:

Varus írta:A régi kis Takahashi refraktoroknál a fluorit tag volt belül. Ezt mostanra felcserélték, ráadásul a bevonat is csak "multicoated", nem pedig "fully multi coated".

Igen, így van, de ez elég vakmerő húzás volt a Taka részéről...

Gyulai Palitól tudom, hogy a fluorit anyag rendkívül sérülékeny (és mint tudjuk, drága; főként ezért drága az APO). Ő - ha jól emlékszem - tört is már el fluorit tagot munka közben véletlenül; nagyon örült is neki...
Nem zárható ki, hogy ha a fronton van, akkor a szobából télen kipakolva a kukkert a jelentős hősokkra akár meg is repedhet.


MDA

Ezek szerint az egyik jelölt ki is esett a versenyből... Marad a legkisebb Tele Vue, vagy pedig a japán Borg 6 cm-es ED refraktora.

Azért "dobtam" fel ezt a témát, mert egy pillekönnyű, sötét égbolt alá gyalogosan is könnyedén kitelepíthető minőségi, minimum félapokromatikus refraktort szeretnék decemberben a karácsonyfa alá. Sajnos a Lacerta 72/430 ED refraktoromat nem bírja el a fotóállvány, nehéz, így nem felel meg a célnak.

Sziasztok!

Picit szétnéztem a napjainkban kapható, illetve már nem gyártott, félapokromatikusként működő, kéttagú lencsés távcsövek világában. Ezek azok, amelyek leggyakrabban ED üveganyagot tartalmaznak, és általában ezekre szoktuk előszeretettel használni az "ED apokromát" megnevezést.
A TeleVue cég régebben gyártott két modellje is ilyen felépítésű volt (Pronto és Ranger), azonban ezeket több helyen is "ED achromat"-ként említik. Szóval ezt most nem értem. Mi a különbség az "ED apokromát" és az "ED akromát" között? Lehetséges, hogy itt tulajdonképpen egyetlen kategóriáról van szó, mindössze a megnevezés zavaros kissé?

Varus írta:Sziasztok!

Picit szétnéztem a napjainkban kapható, illetve már nem gyártott, félapokromatikusként működő, kéttagú lencsés távcsövek világában. Ezek azok, amelyek leggyakrabban ED üveganyagot tartalmaznak, és általában ezekre szoktuk előszeretettel használni az "ED apokromát" megnevezést.
A TeleVue cég régebben gyártott két modellje is ilyen felépítésű volt (Pronto és Ranger), azonban ezeket több helyen is "ED achromat"-ként említik. Szóval ezt most nem értem. Mi a különbség az "ED apokromát" és az "ED akromát" között? Lehetséges, hogy itt tulajdonképpen egyetlen kategóriáról van szó, mindössze a megnevezés zavaros kissé?

Megpróbálom megfogalmazni, miként látom ezt: az apokromatizmusnak van egy definiciója (http://geogdata.csun.edu/~voltaire/tmb/definition.html), tehát optikai felépítéstől függetlenül amelyik rendszer ezt teljesíti az az apokromát. Pronto és a Ranger ezt nem teljesíti teljes egészében (csak nagyon-nagyon megközeliti) ezért hivja a Televue ezeket akromátnak.

Az ED az extra low dispersion (glass)-ra utal, tehát egy spec. üveganyag van az objekivben, ami a szini hibát hivatott minimális (de nem apo) szintre csökkenteni.

Varus írta:... Mi a különbség az "ED apokromát" és az "ED akromát" között? ...

Először is: az APO egy összetett lencse(rendszer) elnevezése, míg az ED egy (alacsony színszórású) üveganyag féleség vagy anyagcsoport neve.

Az APO lencse definíciója az, hogy a rajta áthaladó összetett fényt legalább három hullámhosszon ugyanakkora távolságban fókuszálja. Azaz az F(lambda) függvény értéke legalább három helyen egyezzen meg, azaz min. harmadfokú polinom legyen.



Ezt - tudomásom szerint (de nem vagyok szakértő...) - csak három darab lencsével lehet elérni, ezért kéttagú lencsék helyből nem képesek teljesíteni az APO fenti kritériumát - még ED üveggel sem.

Tehát "ED apo doublet" nem létezik, csak a marketingesek fejében...
Az "ED akromát" már korrekt elnevezés, mivel az is akromát, csak az ED tag miatt laposabb a görbe, azaz "jobban simul" az átlag-fókuszhoz.

Az üvegek esetében az ún. Abbe-számmal jellemzik az adott üveganyag színszórásának irányát és mértékét.
A lencsék tervezése során a törésmutató és az Abbe-szám a két legfontosabb anyagmutató (természetesen a geometriai paraméterek mellett).

Léteznek ún. szuper-akromátok is; ezek már négytagú rendszerek - ha jól tudom - mivel a fókuszgörbe polinomon újabb inflexiós pontot csak újabb taggal lehet létrehozni.

Összehasonlítás:


Egyébiránt ED üveget használhatnak (háromtagú) APO-ban is, nem csak kéttagú akromátban, de nem attól APO az APO, hogy ED anyag van benne, hanem a fenti definíció miatt, amihez viszont három lencsetag kell...


MDA

u.i.: ha hülyeséget beszéltem, akkor valaki (aki jobban ért hozzá...) javítson ki.